Futrinkafélék

Futrinkafélék
	Evolúciós időszak: jura–holocén PreЄ Є O S D C P T J K Pg N
	; Aranyos futrinka (Carabus auratus)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Rend:	Bogarak (Coleoptera);
Alrend:	Ragadozó bogarak (Adephaga);
Öregcsalád:	Futrinkaszerűek (Caraboidea);
Család:	Futrinkafélék (Carabidae); Latreille, 1802
Alcsaládok
	szövegben
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Futrinkafélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Futrinkafélék témájú médiaállományokat.

A futrinkafélék, vagy futóbogárfélék, (Carabidae) a rovarok osztályában a ragadozó bogarak (Adephaga) alrendjébe tartozó család. Körülbelül 30 ezer leírt fajuk közül Magyarországon mintegy 650 él.

Elterjedésük [szerkesztés]

Az egész Földön megtalálni őket; a legtöbb faj a mérsékelt égövben él.

Megjelenésük, felépítésük [szerkesztés]

Alakjuk és színük is igen változatos. A mérsékelt égövi és a magashegyi fajok színe többnyire élénkebb, mint a trópusiaké. Fejük nagy, de rendesen keskenyebb, mint a tor. A barlangokban vagy mélyen a földben élő fajok szeme gyakran hiányozik, egykori helyét csak világos folt jelzi. Rágóik rövidek, de erősek: a zsákmány megragadását és széttépését horgokkal, fogakkal segítik. Állkapcsi tapogatójuk négy ízű.

A legtöbb faj szárnyfedője hátul lekerekített, a potrohot tökéletesen fedi. Felülete hosszanti irányban rovátkolt, a rovátkák többé-kevésbé pontozottak, ritkábban simák.

Lábuk általában hosszú, vékony, a gyors futásra alkalmas; egyes, rövidebbek és vastagabb lábú fajok nehézkesebben mozognak. A föld alatt élő fajok mellső lábai ásólábakká alakultak.

A végbelük melletti alféli mirigyek vajsavtartalmú váladékát veszélyhelyzetben kilövellhetik.

A nyúlt testű lárvák fejének mindkét oldalán 4–6 mellékszem nő. Csápjaik négy ízűek, rágóik sarló alakúak. Bábjaik rendesen fehérek, rajtuk igen jól kivehető ki az előre hajló fej, a szájrészek, szárnyak, lábak stb. körvonalai.

Életmódjuk [szerkesztés]

A fajok többsége gyorsan mozgó éjszakai ragadozó. Többnyire más rovarokat, hernyókat és bábokat zsákmányol. A néhány kivétel egyike a gabonafélék levelein élő gabonafutrinka (vetési futrinka, Zabrus gibbus). Néhány nemük (például Cicindela) nappali életre tért át.

Fejlődésének végén a legtöbb faj lárvája gödröcskét váj magának a földbe vagy korhadt fába, és abban bábozódik. Az átalakulás egy évig is eltarthat (a kisebb fajoké gyorsabb).