Nagytétényi Kastélymúzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagytétényi Kastélymúzeum (Száraz-Rudnyánszky-kastély)
Volt Rudnyánszky-kastély (1296. számú műemlék).jpg
A Nagytétényi Kastély épülete (2007.)
Épült 1949
Építész Mayerhoffer András
Stílus barokk
Család Rudnyánszky család

Jelenlegi funkció múzeum
Elhelyezkedése
Nagytétényi Kastélymúzeum (Budapest)
Nagytétényi Kastélymúzeum
Nagytétényi Kastélymúzeum
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 23′ 28″, k. h. 18° 59′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 28″, k. h. 18° 59′ 16″

A Nagytétényi Kastélymúzeum az Iparművészeti Múzeum 1949-ben létesített bútormúzeuma, amely Budapest XXII. kerületében, a Kastélypark u. 9. – 11. sz. alatt található.

Az épület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A volt Rudnyánszky-kastély az egyik legismertebb magyar barokk műemlék, amelyet Száraz Julianna férje, báró Rudnyánszky József építtetett az itt állott római alapok, (I-II. században épült római "villa rustica", vagyis egy gazdálkodó háza, a nyugatra néző kapujának orsóköve a kastély pincéjében ma is látható.) és a korábbi kastély felhasználásával, 1743 és 1751 között, Mayerhoffer András tervei alapján. A magyar barokk építészet kiváló alkotásai közé tartozó nagytétényi Száraz-Rudnyánszky kastély a Grassalkovich-típusú kastélyok stílusjegyeit mutatja. A római maradványokat is magába foglaló gótikus várkastély a 13. sz. folyamán az Árpád-házzal rokonságot tartó helyi birtokos Tétény család számára épült.

A kastély madártávlatból

A török hódoltság másfél évszázada (1541-1686) alatt Tétény a budai szandzsákhoz, közvetlenül a szultán fennhatósága alá tartozott. Az épületet magas rangú török tisztek lakták. 1686-ban a felszabadító harcokban mutatott vitézségéért Buchingen Ferenc kapitány kapta meg, majd az elzálogosított javakat Száraz György váltotta meg. A később bárói rangra emelt Száraz György királyi személynök 1716-ban kezdte meg a gazdálkodást Tétényben és hozzáfogott a kastély újjáépítéséhez és kibővítéséhez.

Rudnyánszkyné Száraz Julianna halála (1798) után a kastélyt, három részre osztva, a család oldalági leszármazottai örökölték. 1904-ben a kastély kiégett, eredeti belső berendezéséből semmi sem maradt. A második világháború folyamán az épület súlyos károkat szenvedett. A birtokot kezelő Földművelésügyi Minisztérium 1948. július 1-jén átadta a kastélyt múzeumi célokra. Helyreállítása 1951-ben kezdődött meg, és még ebben az évben megnyílt az első bútorkiállítás. 1989-ben - a romló épületállapot miatt - szükségessé vált a kastély bezárása. Az 1997-ben megkezdett felújítási munkák után külsőben és belsőben megszépülve 2000 nyarán nyitotta meg kapuit ismét a kastélymúzeum.

A kastélypark a Déli Vasút megépítéséig hármas terasszal a Dunát kísérő hajóvontató útig húzódott Jelenleg pedig a bezárt, egykor a falu szélén megépült vasútállomást építik újjá a kert egykori területrészén.

A kiállítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az iparművészeti kiállítás a hazai és a külföldi bútorművesség emlékeit mutatja be korhű berendezési tárgyakkal, szőnyegekkel, kályhákkal, kerámiákkal.

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kastélyban forgatták 1972-ben a Bob herceg című film egyes jeleneteit.[forrás?]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kelényi György: Kastélyok, kúriák, villák
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytétényi Kastélymúzeum témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]