Nagytétényi Kastélymúzeum
Koordináták: é. sz. 47° 23,472′, k. h. 18° 59,262′
| Nagytétényi Kastélymúzeum (Száraz-Rudnyánszky-kastély) | |
.jpg) |
|
| A Nagytétényi Kastély épülete (2007.) | |
| Épült | 1949 |
| Építész | Mayerhoffer András |
| Stílus | barokk |
| Család | Rudnyánszky család |
|
|
|
| Jelenlegi funkció | múzeum |
| Elhelyezkedése | |
 Nagytétényi Kastélymúzeum
Pozíció Budapest térképén
|
|
| é. sz. 47° 23,472′, k. h. 18° 59,262′ | |
A Nagytétényi Kastélymúzeum az Iparművészeti Múzeum 1949-ben létesített bútormúzeuma, amely Budapest XXII. kerületében, a Kastélypark u. 9. – 11. sz. alatt található.
Tartalomjegyzék |
Az épület[szerkesztés]
A volt Rudnyánszky-kastély az egyik legismertebb magyar barokk műemlék, amelyet Száraz Julianna férje, báró Rudnyánszky József építtetett az itt állott római alapok, (I-II. században épült római "villa rustica", vagyis egy gazdálkodó háza, a nyugatra néző kapujának orsóköve a kastély pincéjében ma is látható.) és a korábbi kastély felhasználásával, 1743 és 1751 között, Mayerhoffer András tervei alapján. A magyar barokk építészet kiváló alkotásai közé tartozó nagytétényi Száraz-Rudnyánszky kastély a Grassalkovich-típusú kastélyok stílusjegyeit mutatja. A római maradványokat is magába foglaló gótikus várkastély a 13. sz. folyamán az Árpád-házzal rokonságot tartó helyi birtokos Tétény család számára épült.
A török hódoltság másfél évszázada (1541-1686) alatt Tétény a budai szandzsákhoz, közvetlenül a szultán fennhatósága alá tartozott. Az épületet magas rangú török tisztek lakták. 1686-ban a felszabadító harcokban mutatott vitézségéért Buchingen Ferenc kapitány kapta meg, majd az elzálogosított javakat Száraz György váltotta meg. A később bárói rangra emelt Száraz György királyi személynök 1716-ban kezdte meg a gazdálkodást Tétényben és hozzáfogott a kastély újjáépítéséhez és kibővítéséhez.
Rudnyánszkyné Száraz Julianna halála (1798) után a kastélyt, három részre osztva, a család oldalági leszármazottai örökölték. 1904-ben a kastély kiégett, eredeti belső berendezéséből semmi sem maradt. A második világháború folyamán az épület súlyos károkat szenvedett. A birtokot kezelő Földművelésügyi Minisztérium 1948. július 1-jén átadta a kastélyt múzeumi célokra. Helyreállítása 1951-ben kezdődött meg, és még ebben az évben megnyílt az első bútorkiállítás. 1989-ben - a romló épületállapot miatt - szükségessé vált a kastély bezárása. Az 1997-ben megkezdett felújítási munkák után külsőben és belsőben megszépülve 2000 nyarán nyitotta meg kapuit ismét a kastélymúzeum.
A kastélypark a Déli Vasút megépítéséig hármas terasszal a Dunát kísérő hajóvontató útig húzódott Jelenleg pedig a bezárt, egykor a falu szélén megépült vasútállomást építik újjá a kert egykori területrészén.
A kiállítás[szerkesztés]
Az iparművészeti kiállítás a hazai és a külföldi bútorművesség emlékeit mutatja be korhű berendezési tárgyakkal, szőnyegekkel, kályhákkal, kerámiákkal.
Források[szerkesztés]
- Kelényi György: Kastélyok, kúriák, villák
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Hivatalos honlap
- Száraz-Rudnyánszky-kastély, Nagytétény
- Légi fotók a kastélyról
- A kastély adatlapja a Műemlékem.hu-n
- [ http://www.beszedesparkok.hu/nagytetenyi_kastelymuzeum_parkja/ Cikk a kastélyparkról]
|
|||||||||||||||
