Péterffy-palota
| Péterffy-palota | |
| Krist-ház | |
 | |
| Település | Budapest V. kerülete |
| Cím | 1056 Budapest Piarista utca 2. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1755 |
| Rekonstrukciók évei | 1931 (legutóbb) |
| Építési stílus | barokk |
| Védettség | műemlék |
| Tervező | Mayerhoffer András |
| Építész(ek) | Mayerhoffer építőmester család |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épület |
| Elhelyezkedése | |
 Péterffy-palota
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 36″, k. h. 19° 03′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 36″, k. h. 19° 03′ 06″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Péterffy-palota témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Péterffy-palota (más néven Krist-ház) barokk városi palota a budapesti Március 15. tér mellett, a Piarista utca 2. szám alatt (volt Pesti Barnabás utca). A magyarországi barokk építészet fontos emléke, Pest egyetlen eredeti formáját őrző világi barokk épülete. 1831 óta a Százéves étterem működik benne.
Története[szerkesztés]
A házat 1755-től építtette Péterffy János ítélőtáblai ülnök Mayerhoffer András tervei szerint, Proberger Jakab, az első pesti serfőzde főcéhmestere háza helyére. Péterffyék után a Macsenka, a Grabovszky, a Krist és a Widler családok birtokában volt. Már nem sokkal megépítése után vendéglő működött benne. Környékén, a pesti belvárosban számos hasonló barokk palota állt, közte a Péterffyékéhez felépítésében is igen hasonló Grassalkovich-palota, amely szintén Mayerhoffer tervei szerint épült. Ezeket a 19. század végén, az Erzsébet híd építéséhez kapcsolódó városrendezés során lebontották, így a Péterffy-palota ritka és fontos emléke Pest városa barokk építészetének.
Leírása[szerkesztés]
A jelenlegi utcaszintnél mélyebben álló épület középrizalitjának sávozott földszintjén oldalt egy-egy vasrácsos ablak, középen barokk fakapu nyílik. A bejárat körül kőatlaszok tartják az emeleti, kőrácsos erkélyt. A 2+3+2 tengelyes emeleti középső nyílásai félköríves záródásúak, míg a szélső két-két ablak téglalap alakú, keretezésük hermával és lógófüzérekkel díszített. A középrizalit feletti timpanonban kettős címer látható, felette két puttóval és hermával. Az épületen vörösmárvány emléktábla jelöli az 1838-as pesti árvíz magasságát.
A hátsó homlokzathoz, a Galamb utca felé eredetileg U alakú szárnyak csatlakoztak, de ezeket 1936-ban elbontották.
A Százéves Étterem[szerkesztés]
A Péterffy-palotában a hagyomány szerint már a 18. század második felében vendéglő működött. 1831-ben biztosan itt nyílt meg a Buda Városához címzett, Hasslinger-féle fogadó. 1864-től 77 éven át a Kris család üzemeltette előbb Fehér Hajóként, majd a tulajdonos család saját nevén. 1923-tól ismét a Buda Városához nevet vette fel. A centenárium alkalmával, 1931-ben felújították, ekkortól viseli a Százéves Étterem nevet és ekkor készült jelenlegi, iparművészeti védettség alatt álló berendezése: faragott söntéspultja, erdélyi kályhája, zenedoboza, falain számos képpel és antik konyhai eszközzel.
Források[szerkesztés]
- Berza László (szerk.): Budapest Lexikon. Második kötet, L-Z. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993
További információk[szerkesztés]
- Péterffy-palota. Műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2017. május 19.)
- A legrégebbi pesti vendéglő. A Százéves Étterem története; Százéves Étterem, Bp., 2006