Gerlóczy Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gerlóczy Károly
Gerlóczy Károly.jpg
Gerlóczy Károly portréja a Vasárnapi Ujságban
Született 1835. május 18.
Pest
Elhunyt 1900. augusztus 25. (65 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása alpolgármester

Alsó-viszokai Gerlóczy Károly (Pest, 1835. május 18.Budapest, 1900. augusztus 25.) Budapest első alpolgármestere (1873–1897), Gerlóczy Gyula bátyja, Gerlóczy Zsigmond édesapja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középiskolát a Piarista Gimnáziumban végezte 1851-ben. Egyetemi a jogi és államtudományi tanulmányainak befejeztével, 1854-ben birói és közigazgatási, majd 1861-ben ügyvédi vizsgát tett. 1855-ben indult hivatalnoki pályája, ekkor fogalmazó gyakornokként az akkori kormányszéknél. 1856-ban a borsod megyei szolgabíróságnál bővítette ismereteit birói és közigazgatási téren. 1861. augusztus 1-jétől szolgálta Pest ügyet, ekkor mint tollnok, november 28-án aljegyző, 1866. január 27-án főjegyző, majd október 16-tól városi tanácsosként működött. Buda és Pest egyesítésén is munkálkodott. 1869-ben a főváros új közigazgatási szervezetére demokratikus jellegű törvényjavaslattal állt elő, ami nem került tárgyalás alá. 1878-ban elnyerte a párizsi nemzetközi kiállításon a nemzetközi biráló bizottság nagy aranyérmét, valamint a köztársaság elnökétől a francia becsületrend lovagkeresztjét. Ő szervezte meg az 1881. és 1892. évi népszámlálásokat. Alpolgármesterként serényen munkálkodott az Üllői úti új kórházépítések, a Népszínház létesítése, valamint a közművelődési és képzőművészeti intézmények támogatása érdekében. Közhasznú tevékenységének elismeréseképpen 1885-ben Ferenc József a vaskoronarenddel tüntette ki. 1886-ban elnöke volt a Budavár visszafoglalásának kétszázadik évfordulójára megrendezett történeti kiállításnak. 1889-ben a perzsa sah a nap és oroszlán-rend III. osztályát adományozta neki. 1891. augusztus 10-én Ferenc Józseftől megkapta a királyi tanácsosi címet. 1892. december 6-án kinevezték az 1896-os nemzeti millenniumi kiállítást rendező országos bizottság tagjának, és egyben a kiállítás székesfővárosi bizottságának elnöke lett. Az 1894. március 30-án Kossuth Lajos hamvainak hazaszállításában és az országos nemzeti gyászünnep (április l.) megszervezésében is oroszlánrésze volt. Anglia kivételével Európa szinte minden országában megfordult.

Művei (jelentések és beszédek)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gerlóczy Károly sírja Budapesten. Kerepesi temető: 28-díszsor-35. Szécsi Antal alkotása.
  1. Budapest főváros törvényhatósági bizottságának tekintetes közgyűléséhez Jelentése a fővárosi képzőművészeti állandó bizottmányának 1880. évi működéséről. Bpest, 1881.
  2. Budapest 1881-83. működéséről. Bpest, 1882-85.
  3. Az országos magyar iskola-egyesület felügyelő bizottságának Jelentése és számadása az egyesület működéséről az 1884. évben. Bpest, 1884. (Az országos magyar iskola-egyesület felügyelő bizottságának Jelentése és számadása az egyesület működéséről az 1885-1893. évekről. Bpest, 1883-94. Kilencz füzet.)
  4. Országos kiállítás Budapesten 1885-ben. Budapest főváros pavillonjának külön katalogusa a kiállított tárgyak rövid ismertetésével. Bpest, 1885. (G. felügyelete és vezetése mellett szerk. Szabó Károly bizottsági jegyző).
  5. Országos magyar iskola-egyesület. Kivonat a közművelődési egyesületeknek a tervezett congressus ügyében adott válaszaikból. Bpest, 1886.
  6. Zárjelentése... Budapest főváros törvényhatóságának az 1885. évi országos kiállítás érdekében tett és végrehajtott intézkedéseiről. Bpest, 1886.
  7. A magyarországi közművelődési egyesületek élete. Bpest, 1887.
  8. Bizottmányi jelentés a Budavára visszavívásának 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepélyességekről. Bpest, 1887.
  9. Elnöki jelentés az 1888. aug. 20. a budapesti városligetben a «Jó szív» orsz. bizottság határozata folytán megtartott népünnepélyről. Bpest, 1888.
  10. A közművelődési egyesületeknek Budapesten, 1887. okt. 9., 10.... megtartott congressusáról szóló napló. Bpest, 1888.
  11. A fővárosi képzőművészeti bizottság jelentése tíz éves működéséről 1880-90. Bpest, 1891.
  12. Beszéd, melylyel az országos magyar iskolaegyesületnek Budapesten 1892. márcz. 8. tartott rendes évi közgyűlését megnyitotta. Bpest, 1892.
  13. Petőfi Sándor szobrának leirása és története. Bpest, 1892. (Bpest főváros közterein álló szobroknak és emlékműveknek törzskönyve G. K. vezetése és felügyelete alatt Amtmann Géza a főv. képzőműv. bizottság jegyzője).
  14. Királyi Pál emlékezete. Bpest, 1893.
  15. A központi járványbizottság jelentése az 1892. évi koleráról. Bpest, 1893.
  16. Előterjesztés a budapesti lakásviszonyok rendezése tárgyában. Bpest, 1893.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerlóczy Károly témájú médiaállományokat.

Forrásmunkák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]