Führer Miklós
| Führer Miklós | |
| Született | Führer Móric 1873. március 10.[1] Nyíregyháza |
| Elhunyt | 1948. augusztus 26. (75 évesen)[2] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Jezsovits Irén |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Führer Miklós, születési nevén Führer Móric (Nyíregyháza, 1873. március 10. – Budapest, 1948. augusztus 26.) magyar építész.
Élete[szerkesztés]
Führer Zsigmond és Stern Berta fiaként született zsidó családban.[3] Budapesten végezte el a Felső Építőiskolát és a Festőművészeti Akadémiát. Ezt követően a Magyar Államvasutak magasépítési osztályán talált munkát. Később Alpár Ignác építőipari irodájának lett munkatársa. 1908-ban önállósította magát. Az első világháború előtt épületeket tervezett és kivitelezett, később csak építési vállalkozóként kivitelezett.[4] Saját tervezőirodájában Wannenmacher Fábián, majd Thomas Antal vezette a tervezést.[5]
1903 és 1907 között munkatársa volt a Magyar Pályázatok című folyóiratnak. Idővel megvásárolta a lapot, és 1907-től Magyar Építőművészet néven adta ki. Évtizedeken át a lap tulajdonosa és főszerkesztője is[6] volt (a lap a második világháborúig létezett).[7]
Írásai[szerkesztés]
Jelentős szakirodalmi működést fejtett ki, de szépirodalmi munkái is megjelentek.
Könyvei[szerkesztés]
- Erdőben, tisztáson, Budapest, 1905 (Boer Miklóssal, novellák)
- Emlékezés, Budapest, 1949
Ismert épületei[szerkesztés]
- 1908–1909: Görögkeleti egyház bérháza és püspökségi hivatala, Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 5.[8][9][10]
- 1908–1909: Otthon Szálló, Nyíregyháza[8][9][11]
- 1909–1910: Vigadó, Breznóbánya (Wannenmacher Fábiánnal)[8]
- 1910: Izraelita Hitközség fürdője, Nyíregyháza (az épület elpusztult)[8]
- 1910: családi ház, Nyíregyháza, Vörös hadsereg útja 36.[8]
Tervben maradt épületek[szerkesztés]
Kivitelezőként[szerkesztés]
- 1909–1912: Százados úti művésztelep épületei, Budapest, Százados u. 3-13. (több más kivitelező társával együtt; a telepet tervezte: Wossala Sándor)[12][13] (épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. április 18.)
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. április 18.)
- ↑ Születési bejegyzése a nyíregyházi izraelita hitközség születési akv. 7/1873. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 18.)
- ↑ Gerle, i. m., 53. o.
- ↑ Gerle, i. m., 54. o.
- ↑ Művészeti Lexikon 2. L-Z, Budapest, 1935, [1]
- ↑ Gerle, i. m., 54. o.
- ↑ a b c d e f g Gerle, i. m., 54. o.
- ↑ a b http://arch.et.bme.hu/arch_old/korabbi_folyam/26/26martin.html
- ↑ https://www.kozterkep.hu/43570/az-egykori-berpalota-dombormuvei#
- ↑ https://www.nyiregyhaza.hu/post/amirol-az-utcak-meselnek-royal-bristol-beke-2018-06-24
- ↑ https://budapest100.hu/house/szazados-ut-3-13-szazados-uti-muvesztelep/
- ↑ Déry, i. m., 162. o.
Források[szerkesztés]
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
- Déry Attila – Merényi Ferenc: Magyar Építészet 1867–1945. Urbino Kft., Szekszárd, 2000, ISBN 963-00-3490-5
