Merényi Ferenc
| Merényi Ferenc | |
| Született | Messinger Ferenc 1923. február 25. Budapest |
| Elhunyt | 2006. október 5. (83 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| A Magyar Tudományos Akadémia római Magyar Történeti Intézetének igazgatója | |
| Hivatali idő 1959 – 1965 | |
| Előd | nem volt |
| Utód | Benedetti Tibor |
| A Magyar Tudományos Akadémia római Magyar Történeti Intézetének igazgatója | |
| Hivatali idő 1977 – 1983 | |
| Előd | Kis Aladár |
| Utód | Dósai István |
| A Szépművészeti Múzeum igazgatója | |
| Hivatali idő 1984 – 1991 | |
| Előd | Garas Klára |
| Utód | Mojzer Miklós |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Merényi Ferenc, születési nevén Messinger Ferenc (Budapest, 1923. február 25. – Budapest, 2006. október 5.) magyar építészettörténész, építészeti szakíró, egyetemi tanár, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója 1984 és 1991 között.
Élete[szerkesztés]
Merényi (Messinger) Jenő (1897–1970) műszerész és Teichner Mária (1900–1985) fiaként született.[2] Középiskolai tanulmányait 1933 és 1941 között az Újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban végezte.[3] A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti tanszékén oktatott, majd a Római Magyar Akadémia igazgatója volt. 1984-ben nevezték ki a Szépművészeti Múzeum főigazgatójává. Hét éven keresztül, 1991-ig töltötte be ezt a tisztséget.
Jelentős szerepet játszott számos szakmai testület és szervezet munkájában is (MTA Építészettörténeti és Elméleti Bizottsága, Magyar Építőművészek Szövetsége, ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság. Alapító tagja volt a Magyar Urbanisztikai bizottságnak).[4]
Könyvei, önálló kiadványai[szerkesztés]
- Bevezetés az építészetbe: az Állami Műszaki Főiskola 1. éves építészmérnök hallgatói részére, Major Máté az 1948/49 tanévben ... tartott előadásainak jegyzete alapján összeállította Merényi Ferenc.
- A magyar építészet története: az imperializmus korszakának építészete Magyarországon. Budapest, 1956
- Romantikus és eklektikus építészet. Budapest, 1959
- A magyar építészet 1867–1967. Budapest, 1969
- Magyar műemlékek. A Magyar Építészeti Múzeum kiállítása a Magyar Nemzeti Galéria dísztermében 1970. június. Budapest, 1970
- A modern építészet beilleszkedése a történelmi környezetbe Magyarországon. Harmadik közgyűlés és kollokvium Budapest, 1972. június 25-30. Budapest, 1972
- Magyar építészet 1867–1945. Budapest, 2000. (Déry Attilával közösen)
- Európai építészet 1750–1918. Budapest, 2004. (Déry Attilával közösen)
Fejezeteket írt az alábbi műbe:
- Magyar építészet 1945–70. Budapest, 1970
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2022. december 30.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése az újpesti polgári házassági akv. 589/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- ↑ Iskolai értesítők, Újpest - Állami Könyves Kálmán Gimnázium, 1933/1941
- ↑ Örökség, 2006 (10. évfolyam, 11. szám) [1]
Források[szerkesztés]
- arckép
- antikvarium.hu adatbázis
- https://mersz.hu/dokumentum/matud__205/
- https://nektar1.oszk.hu/LVbin/LibriVision/lv_view_records.html
- https://akjournals.com/view/journals/096/38/3-4/article-p237.xml
- https://bibliografia.szepmuveszeti.hu/202303_honlap_fejezetek/in_memoriam.pdf Archiválva 2023. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
Egyéb irodalom[szerkesztés]
- Bibliográfia dr. Bonta János, dr. B. Szűcs Margit, dr. Hajnóczi Gyula, dr. Merényi Ferenc és dr. Sódor Alajos szakmai munkásságáról. Budapest, 1992.