József nádor tér

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
József nádor tér
2019. novemberben
2019. novemberben
Közigazgatás
OrszágMagyarország
TelepülésBudapest V. kerülete
NévadóJózsef nádor
Irányítószám1051
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
József nádor tér (Budapest)
József nádor tér
József nádor tér
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 53″, k. h. 19° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 53″, k. h. 19° 03′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz József nádor tér témájú médiaállományokat.

A József nádor tér közterület Budapest V. kerületében. Az 1800-as évektől, Lipótvárossal egy időben, Pest terjeszkedésével alakult ki. Meghatározó eleme a névadó és a terület fejlesztését előmozdító József nádort ábrázoló szobor. Bár mind az épületek, mind a park jelentős változásokon mentek át évszázadok alatt, a tér történelmi jelentőségét számos műemléki védettség és régészeti feltárás is igazolja.

Fekvése[szerkesztés]

A téglalap alakú tér Lipótvárosban található. Területe faltól-falig közel 8500 m²,[1] amelynek úttestek által határolt középső, parkosított része 2016 előtt 5735 m² volt.

Megközelítése budapesti tömegközlekedéssel[szerkesztés]

Korábbi elnevezései[szerkesztés]

A 19. század elején Sóhivatal térnek vagy Só térnek is nevezték (Salzamts Grund illetve Salz Platz), majd az 1820-as évektől Joseph Platznak,[m 1] 1874-től pedig József térnek nevezték. Mai nevét 1938-ban nyerte el.[2]

Geológiai leírása[szerkesztés]

Az alapkőzet a Duna bal parti hordaléka; kavics, homok, de a mélyben megtalálhatók a Pannon-tenger üledékei is. A területet a Duna szabályozásával töltötték fel. A felszínt borító talajok jellegzetes problémája, hogy mivel a helyben keletkező szerves anyagot (kaszálék, lomb, egyéb növényi eredetű szerves anyag) folyamatosan eltakarítják, természetes úton nem keletkezik humusz.[3]

Története[szerkesztés]

A kezdetek[szerkesztés]

A középkorban ez a tér is kívül esett még a római erődítmények romjain épült Pest – amit városfallal vettek körül a 12. századra – határain. Kutatások szerint 14–15. századi településnyomokat is felfedeztek itt. A török hódoltság alatt a teret meghaladó területen temető volt, amit az 1684-es és 1686-os ostromokról készült metszetek és későbbi feltárások is igazoltak.[4][5] A török alóli felszabadító harcok után újra növekedésnek indult. Az egykori városfalon kívül és a külvárosokban elsősorban a mezőgazdasági tevékenység volt a jellemző, csupán Mária Terézia idejében kezdték támogatni beépítésüket, majd 1805-ben Hild János készített szabályozási és városrendezési tervet (amibe Széchenyi István minden tervét, ötletét, álmát belerajzoltatta). Ő javasolta, hogy ezt a vidéket tisztítsák meg a „csúf” kincstári raktárépületektől, amik helyébe két tér (ezekből alakult ki a József és a Színház tér) és egy utca (ebből született meg a Dorottya utca) kerülne, s melyeket két oldalról két palotasor szegélyezne. József nádor ezt személyesen nyújtotta át a királynak saját, Pest szépítésével és a szépítési költségek fedezésére szükséges pénzalap előteremtésével foglalkozó munkájával.[3][6]

A harmincad-hivatal emléktáblája

Az egykor fontos szerepet játszott pesti sóhivatalt a hozzátartozó sóraktárral együtt (a 21. században a Széchenyi István tér, Mérleg utca, Nádor utca, József nádor tér, Wekerle Sándor utca és Dorottya utca által határolt területen[7]) 1820-ban elköltöztették. A felszabadult telkek értékesítését, majd építését, ahogy – Lipótváros megalapításával kapcsolatosan – a környező területek házhelyekre osztását is a József nádor legfőbb vezetése mellett 1808 óta működő „Verschönerungs Commission” (Szépítőbizottmány) végezte. A hajdani pesti Salz Platz is ez után kapott új nevet: Joseph Platz lett. A raktárépület helyének Duna fele eső, északi részén létesült például a Diana fürdő. A régi épületek közül ekkor csupán a későbbi Gerbeaud-ház helyén állott harmincad-hivatal[m 2] maradt meg, amelynek emlékét a közeli Harmincad utca neve őrzi. 1823-ban a hivatal addig a térbe háromszög alakban belógó kertjét is szabályozták, s ez által nyerte el a József tér szabályos, téglalap alakját.[7][9][10]

Mivel a városrész kialakítása is József nádorhoz fűződik, a pesti tanács döntése alapján Mária Dorottyával kötött esküvőjének (1819[11]) tiszteletére, 1824. augusztus 24-én Lipótvárosban két közterület új nevet kapott. A középkori városfalon kívüli északi teret „József”, a tőle Duna felé eső első utcát pedig feleségéről „Mária Dorottya” névre keresztelték el. Ez volt az első alkalom, hogy élő személyről neveztek el utcát Pest városában. József nádor halála után a tértől északra induló, addigi Szél utca a „Nádor” nevet kapta.[3][12]

A tér Rudolf von Alt rajzán 1845-ben a Szél (később Nádor) utcával

Pest városa az 1800-as évek elején még rendkívül szegény volt sétaterekben, ám a Szépítőbizottmány 1808. július 29-én jóváhagyott programjában már szép számú terv szerepelt ilyenekre. A kiemelt tervek között szerepelt a József tér is, de egyik sem valósult meg. Széchenyi István a választott polgárság 1832. július 7-i ülésén adta elő, hogy a József téren sétateret szándékszik alapítani. Ehhez támogatásukat kérte, és meg is kapta, de megvalósítására nem került sor.[5] Széchenyi első házépítési terve ezen a területen volt. 1832-es röpiratában még a József piacon (a későbbi József nádor téren) akart kis épületet emelni a – később Pesti Magyar Színházként megnyíló – legfőbb nemzeti teátrum számára.[14] A tér hosszabb oldalait rendben valónak találta, ahova még a magyar játékszín, esetleg mellette még a Magyar Tudós Társaság (a mai MTA), vagy egy Casino épülhetne, s a „ki-nem-épített” rövidebb oldalát pedig egy új városház építésére. Ám 1835-ben tervei elfogadása helyett az új vámhivatal építésének terveit kapta kézhez. El is vállalta volna, ha a magyar kamara méltányos áron átengedi a régi harmincadhivatali épületét, ekkor már egy bérpalota építésére – ami egyik oldalról a Színház, másikról a József térre nyílott volna –, a régi épület becsértéke és az új harmincadhivatali palota építési költségei közötti különbözetet a kamara 4%-os kamat mellett megtéríti. A tervezett épület szabályos kiképzéséhez területkiegészítésre volt szükség. Hosszan elhúzódtak a tárgyalások, majd az 1838-as pesti árvíz megakadályozta ezen tervek megvalósulását, s ismét az új városházát tervezte megépíteni, ez azonban nem történt meg.[5][13][15][16]

A József piac a harmincad-hivatal nélkül Carl Vasquez Pinos(wd) térképalbumának rajzán csupán tervként,[17] jobbra hátul a Német Színház

A Színház (később Gizella, majd Vörösmarty) és József tér közti telek akkor Pest egyik legértékesebb ingatlana volt. József nádor – ahogy az egy 1829-es, a Szépítőbizottmányhoz intézett átiratából is tudható,[5] – nagyon szerette volna ide felépíteni az új városházát. Még 1841-ben, többszöri kudarc után is megpróbált a kamarával egyezkedni, de 1842 tavaszán a régi városháza átalakítását kezdték meg.[18][19] A hivatal lebontása végül évtizedekig, 1859-ig elhúzódott.[m 3] Ekkor még lett volna lehetőség a Színház térrel való egyesítésére, azonban, mivel a városnak pénzre volt szüksége, hogy felépíthesse a Vigadót, ez nem történt meg. A harmincad szabálytalan telkét megnagyobbítva ezért négy részre osztották és elárverezték, közel 341 ezer forintért. A három első telken Hild József tervei alapján egységes reneszánsz stílusú palota épült, míg a negyedik, Kovács Sebestyén Endre professzor által birtokolt házat Máltás Hugó építette romantikus stílusban – ezt a pesti nép „Schneider-Viereck”, azaz Vágónégyszög névre keresztelte. Feszl Frigyes még 1871-ben is az épületegyüttes lebontásáért és a terek egyesítéséért szólalt fel.[6][20][21]

A kor két jeles embere azonban volt, amiben nem értett egyet. Széchenyi István ugyan támogatta a nádor törekvéseit a nagy városi parkok (mint például a Városliget) létesítésének ügyében is, azzal azonban nem értett egyet, sőt, meg is botránkozott azon, hogy József nádor, – aki egyébként szívesen kertészkedett, – azt tartotta, hogy a fák nem a város szűk tereire, hanem az erdőbe valók. Szé­chenyi ekképpen írt egyik ilyen vitájukról naplójában: „A fákra nézvést, miket ültetni akarok, a nádor kipirult arccal és felforrt epével jelentette ki »megtiltaná«.”[22]

A 19. század második felében[szerkesztés]

József nádor szobra a róla elnevezett téren 2009-ben

József nádor halála után, már 1847-ben megindult a gyűjtés szobrára, amit – mivel az 1848–1849. évi önvédelmi háború leverését követő önkényuralmi korszakban tilos volt személyt ábrázoló szobrok állítása[23] – Albrecht főherceg parancsára már 1853-ban rendeltek meg. Eredetileg Schwanthaler Lajos(wd) müncheni szobrász készítette volna, azonban ő 1848-ban meghalt, így egy másik német szobrász jutott a megbízáshoz.[24] Már 1849-ben is volt szándék a terület sétatérré alakítására, akkor a párizsi Jardin des plantes(fr) (növénykert) mintájára képzelték el a kivitelezést,[25] 1855-ben pedig kettős fasor ültetését határozták el.[26] De csak néhány év múltán alakították kertszerűvé a József teret. 1857-ben a szobrot körülvevő kert kivitelével Pecz Ármin ludoviceumi főkertészt bízták meg,[27][28] Az ekkor még szerény sétatér kialakítását 1858 őszre fejezték be.[29][30][31][32]

A József nádor, vagy ahogy emlegették: „legmagyarabb Habsburg” iránti rokonszenv kezdeményezte az őt ábrázoló szobrot. Johann Halbig alkotását – ami már 1860-ban a városban volt,[24] de csak – 1869-ben állították föl a téren, s április 25-én az egész udvar jelenlétében leplezték le. Addig azon ment a vita, hogy merrefelé nézzen a nádor szobra. A pesti szoborbizottság azt akarta, hogy a Duna felé – mivel a Szépítő Bizottság, amelynek a nádor elnöke volt, a Lipótvárost építette meg –, míg a szobor megalkotója azt kívánta, hogy a régi harmincad-hivatal, vagyis a Belváros – vagyis az 1847-ben leégett Német Színház[6] – felé nézzen, s végül ez a szándék lett a győztes.[24][33] Rottenbiller Lipót, volt polgármester a leleplezés alkalmából 1600 forintot adományozott, amit a város a tér díszes vasrácsozattal körbekerítésére költött, igaz csak 1876-ban (amit egy egységes városrendezés kapcsán 1935-ben bontottak el).[34][35][36]

A szobor öntését a müncheni (akkor még királyi) ércöntöde végezte. A nádort Magyar Királyi Szent István-rendi díszöltözetében jeleníti meg. Magassága a talapzattal együtt 4 és fél öl (8,2296 méter), amihez 85 mázsányi ércet használtak fel, s költsége mintegy 40 000 forint volt.[33][37] A 19. század második felében jelent meg Magyarországon a köztéri emlékműszobrászat. Mivel az 1852-ben felállított Hentzi tábornokét 1899-ben eltávolították, sokan úgy tartják, hogy József nádor szobra volt az első ilyen emlékmű Pest-Budán.[38][39]

Lásd még: József nádor emlékmű

Ekkor még csupa egy-, kétemeletes ház ölelte körül a kis teret.[6] Még 1871-ben elhatározták, hogy a teret vasrácsozattal – erre azonban csupán 1876-ban cserélték le az addigi fakorlátokat – és közvilágítással veszik körbe. Ez utóbbihoz a 12 gázkandeláber légszeszcsövének fektetése közben egy öl mélységben emberi csontvázra akadtak, amit a Rókus-kórházba szállítottak.[40][41][42][43]

1873–1876 között, a sétány fakorláttal, a 11-12. számú házak még kétemeletesek, de a Wieser-ház már négyemeletes Klösz György fotóján

A térhez köthető, hogy a század második felében a rendőrség egy rendeletet bocsátott ki, miszerint büntetés terhe alatt megtiltották égő szivar és gyufa eldobását az utcán, mivel 1874-ben a József téren egy fiatal hölgynek a ruhája állítólag égő szivarvégtől gyulladt meg, aki összeégvén, az égések következtében meghalt.[44][45][46]

Az 1873-as főzárszámadásban lett – az Erzsébet térrel, a Ferenc József sétánnyal (Belgrád rakpart), a Városmajorral, a Gellértheggyel és a ferencvárosi erdővel (Népliget) együtt – kiemelt fejlesztési terület, de mérete miatt kevésbé volt jelentős.[47] Előtte kövezetlen volt, homok-, majd sártenger. Az első „Beauval-bál”-t, melyben Podmaniczky Frigyes is részt vett, a Hanzély-házban (Nádor utca 1.), a József tér és Nádor utca szögletén tartották meg 1838-ban.[48] 1881-ben a tér hat házát gázlámpás díszkivilágítással látták el.[49] A bérkocsiállomáshely aszfaltozását 1891-ben engedélyezték.[50]

1880–1900 között, amikor a 10-12. számú házak már háromemeletesek voltak, de a téren a Nádor utcai Hanzély-sarokház[51] még áll, Klösz György fotóján

A század végén Ilsemann Keresztély főkertész vette kezelésbe a kis teret. A Kertészeti lapokban, 1892-ben így ír erről: „Nagy szőnyegágyak alkotásánál szinte szükséges, hogy a talajt a központ felé emeljük [...] idősb Luczenbacher Pál főrendiházi tag, a fővárosi sétatereket felügyelő bizottság elnöke, két 3 méter magas majolika-vázát állíttatott fel a József-téren. A növények megválasztásánál tehát e vázák-sötét, majdnem nagyon komor színét kellett figyelembe venni, a minek összeállítására nézve pedig nekem is a színharmónia törvényeihez kellett alkalmazkodnom. A vázák hideg színárnyalatának enyhítése végett, az ágy alapját Sedum carneum­ból vetettem meg, s ezen az alapon csináltam aztán a többi növény számára az egyes ara­beszkeket és szalagokat, de úgy, hogy az egyes alakok a Sedum fehér alapjából 20 cm-ig kiemelkedtek. A váza körül Iresine Lindenii, Alternanthera nana compacta au­rea, Alternanthera versicolor, Alternanthera amoena, Lobelia Kaiser Wilhelm, Alternanthera paronychiodes nana compacta voltak; egyes magasabb növényükül pedig Thuja nana compacta és Acalypha trico­lor alkalmaztatott.” Ezek mellett pedig néhány jegenyeakác kapott helyet.[52][53] A székesfőváros tanácsa a Királyi Magyar Természettudományi Társulat botanikai szakosztályának 1892. február 12-én tartott üléséből dr. Szterényi Hugó, a Ferenc József-intézet neves néhai növénytan-tanárának javaslata alapján tett előterjesztésére kísérletképen elrendelte, hogy az Erzsébet téren és a József téren kiültetett fákat és bokrokat a latin és magyar nevük feltüntetésével névjelző táblákkal kell megjelölni, majd külön bizottság nézte át és ellenőrizte a latin és magyar nevek helyességét. A két téren összesen 100 fa és bokor nevét írták össze.[54]

A főváros az 1896-os millenniumi ünnepségekre is készülve – a már akkor meglevő nyilvános illemhelyek számát növelve – elhatározta, zöldre festett, fűthető, piszoárral és árnyékszékkel egyaránt rendelkező vasházacskákkal „díszesíti” a város fő útvonalait, forgalmasabb pontjait, köztük a József-teret is.[55][56][57]

1906-os képeslapon

A Karl Baedeker lipcsei könyvkiadó által publikált útikalauz századfordulós (1900) kiadásaiban már a főváros kedvelt séta- és kirándulóhelyei, a társas élet népszerű színterei között szerepelt.[47]

A 20. században[szerkesztés]

1905-ben aszfaltozták a tér kocsiútját, bérkocsiállomását és gyalogjáróját – a munkálatokat az Angol aszfalt-társaság végezte.[58][59] 1914-ben, amikor a Fürdő (később József Attila) utca faburkolatát is aszfaltra cserélték, a tíz évvel korábban, Devecis Ferenc által felvetett javaslat szerint a közmunkatanács elrendelte, hogy az utca kiszélesítse végett másfél méteres sávot vágjanak le a tér hosszából.[60]

Strobl Alajos kezdeményezésére és munkájával 1911-ben először tisztították meg a köztéri szobrokat – amit például Zala György, Ligeti Miklós és Róna József is vandalizmusnak tartott –, ezek között is elsőként József nádorét a József téren. „Nem a patinát akarom én leszedni, hisz azt minden laikus tudja, hogy az a bronzszobroknak egyik művészi kincse, hanem a félszázados piszokréteget és kormot mosattam le puha kefével. [...] Az ötven év alatt magától képződött nemes, finom, zöldszínü patina éppen a tisztogatás után vált láthatóvá” fogalmazott Strobl a vádakra reagálva.[61]

A Vettii-ház udvara, Pompeii
A Vettii-ház udvara, Pompeii
Räde Károly rajza a József-tér kialakításáról
Räde Károly rajza a József-tér kialakításáról
Balra a József nádor – még a parkolók kialakítása (1950) és a József Attila utca négy sávossá tétele (1964) előtti állapotában –, jobbra pedig az Erzsébet tér és környezetük, légi felvételen 1944 áprilisában

1913-ban Räde Károly lett a főváros főkertésze, s mint új kertészeti igazgató, azonnal neki is látott a főváros nyilvános kertjeinek művészi kiképzéséhez. Elsők között a József-tér került rendezés alá.[62] Egy 4000 m2-es empire stílusú kertet alakított ki Pompeii udvarkertjeinek mintájára: két ellipszis középen a négyszögű törpe sövényszegélyből kimagasló vázával. 1925-re már befejezték a régi parkok rendezését. A kertészeti igazgató ezzel kapcsolatos nyilatkozata alapján a fővárosban az akkori 104 park, sétány és tér között a József téri „kisebb és már nem bír sem sétány, sem park jelleggel. [Az ilyen] terek persze már nem annyira sétahelyek, mint inkább kertészetileg díszített térségek”.[m 4] Az „ilyen kisebb közkertek a felfelé növekedő házak közt egyre inkább kénytelenek az udvarkerti stílushoz alkalmazkodni, s egyre inkább megújul bennük a régi mértani kerteknek valamely stílusa” írta Rapaics Raymund 1940-ben.[63][64][65]

Lechner Jenő így írt a tér építészetéről A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1918-as számaiban közölt írásában Carl Vasquez képe kapcsán: „A József-tér e látképén ugyancsak egységes ízlésű neoklasszikus épületekkel van körülépítve. Ezek közül a „Blumensteckl” és a Harmincad-utca sarkán levő épületek állanak még fenn mint szerény mementói a nádor-korabeli Pest eltünedező világának. [...] Kegyetlenül átépített szép régi épületek többek között például a József-tér 8 és 12” [...] 1836-ban „még csak üres, szép klasszicizáló épületekkel szegett térség. A szép, egységes térkiképzést a 10. számú háznak háromemeletesre alakítása kezdte volt ki.”[66]

Budapest közvilágítási programjának keretében 1928 áprilisában a térre ívlámpa kandelábereket állítottak.[67]

1929 szeptemberében a parkot körülvevő utakat az akkor bevezetett rendelet szövege szerint „jobbra irányuló”, akkori fogalmak szerinti „körforgalommá” alakították, így a várakozó kocsik a menetirány szerinti bal oldalt vehették igénybe – mivel akkor még bal oldali közlekedési rend volt, egészen 1941-ig. Ez azt jelentette, ahogy az Auto és Motorujság 1930-ban fogalmazott, hogy: „A József térnél a Gróf Tisza István ucca és Harmincad ucca közti szakaszán a Gróf Tisza István ucca, a Gróf Tisza István ucca és Wurm ucca által bezárt részén pedig a Wurm ucca irányából szabad behajtani.”[68][69][70] Ebben az időben a téren már nagyra cseperedett ostorfák közé hársfákat ültettek.[71]

1938. február 15-én délelőtt határozott a Fővárosi Közmunkák Tanácsa több más átnevezéssel együtt a József nádor tér elnevezésről.[72] Már ebben az évben felmerült egy 4000 személyes légoltalmi óvóhelyként is használható földfelszín alatti, 134 férőhelyes garázs megépítése a park alatt, azonban a Közmunkatanács ezt a növényzetre hivatkozva elutasította, de az e célú hasznosítás közbeszéd témája maradt.[73][74]

A földbe süllyesztett illemhely az északi oldalon (József Attila utca) 1958-ban
A tér parkja a József Attila utca felől 1959-ben

1950-ben[75] a tér József Attila utca felőli oldalára, a buszmegálló mellett, földbe süllyesztett illemhely is kialakításra került a téren. Az ehhez kapcsolódó földmunkálatoknál két és fél méter mélységben csontvázakat, faragott oszloplábakat, koporsómaradványokat találtak, amelyekről megállapították, hogy a 18. századi Pest városon, a Váci kapun kívüli temetőhöz tartoztak.[76][77] A mellékhelyiség 1982-ig a Fővárosi Csatornázási Művek kezelésében működött,[78] majd még az 1980-as évek elején lelakatolták. Soha többé nem helyezték üzembe.[79][80][81]

József nádor tér a József Attila utca felé nézve 1989-ben

1949–1950-ben – akkori viszonyok szerint – korszerű autós várakozóhelyeket alakítottak ki a téren.[82] E szerint a gépkocsik a fasor fái között parkolhattak, ezért a gyalogjárdát a kis park két oldalán megszüntették, a fák törzsét pedig védőráccsal látták el. A kialakításra a Hitelbank épületében székelő pénzügyminisztérium előtti parkolóhelyzet megoldása miatt volt szükség.[83][84][85] Az 1960-as években a József nádor teret már az V. kerület egyik legnagyobb parkolójaként tartották számon, ami kihasználtsága a fizetőparkolók próbaszerű bevezetése idején jelentősen lecsökkent, miközben a környező utcák forgalmát szinte megbénították az autók. Az 1970-es években vezették be fizetőórás, időhöz kötött várakozást – a téren 100 gépkocsi részére –, illetve a járdán való parkolás megengedését, és az utak egyirányúsítását a parkoló-férőhelyek számának további növelése érdekében. 1984-ben 19 járdai parkolóhelyet szüntettek meg a téren. 1988-ban új forgalmi rend került bevezetésre a belvárosban, melynek köszönhetően 130-ra nőtt a téren a parkolóhelyek száma úgy, hogy legnagyobb részét díjmentesen a helyi lakosság használatába bocsátották. Azonban 1991-ben ismét problémává vált a parkolási helyzet és ismét előtérbe került, hogy a terület alatt mélygarázs épüljön.[86][87][88][89][90][91][92][93]

A József Attila utca kiszélesítése kapcsán a Dorottya utca és az Erzsébet tér közötti épületeket 1964-ben árkádosították, ahol így mindkét oldalról kétsávú, párhuzamos közlekedés vezettek be.[94]

A 21. században[szerkesztés]

A téren 2003-ban a Budapesti Történeti Múzeum végzett nagyobb feltárást, mivel az önkormányzat mélygarázs létesítését tervezte. Ezelőtt 1950-ben és 1979-ben voltak leletmentések, illetve 1968-ban, közművesítés alkalmával melléklet[m 5] nélküli, keletelt csontvázak kerültek elő. A füves terület alatt vastag újkori feltöltési rétegek húzódtak, a legtöbb a 19. század elejéről. Ezek alatt mintegy 1,5 méter mélységben barna, homokos rétegben nagyjából szabályos sorokban délnyugat-északkeleti tájolású sírok sorakoztak, körülöttük több mészkőtöredék is elkerült, továbbá két korábbi sírt fedeztek föl, amik tájolása nyugat-keleti volt. A réteg főként 13-14. századi kerámiát tartalmazott. A sírkövek alapján a temetőt a török hódoltság korára keltezték. A sírok alatt korábbi, 14-15. századi telepjelenségeket, kisebb gödröket, árkok részleteit találták.[4][95][96]

A tér 2005-ben

A területen föld alatti parkoló építésére, – amelynek szakmai indítása 1994-ben történt és pártállástól függetlenül minden polgármester és képviselő-testület támogatta[97] – az ötödik kerületi önkormányzat 2003-ban előkészített, de pénzhiány miatt csak 2005-ben kiírt két fordulós pályázatát 2006-ban az OTP Ingatlan Zrt. nyerte el. A társaság azonban csak tíz évvel később kapta meg a munkaterületet, mert az építkezésre kötött szerződést többen is megtámadták. A megállapodást még Steiner Pál akkori polgármester írta alá, ami szerint a cég 690 millió forintot fizetett a parkoló építési és ötven évre szóló üzemeltetési jogáért, mely után a mélygarázs a kerület tulajdonába kerül. A tervek szerint a háromszintes mélygarázsban 525 autó parkolhat, míg a téren volt 24 fa közül „kettő elvileg átültethető” – ezek később az Olimpia parkba kerültek[98] –, a többit kivágják, helyükre 51 fát ültetnek. Két füvesített négyszöget kovácsoltvas kerítéssel vesznek körül, kandelábereket és biciklitárolókat is kihelyeznek, illetve elhelyeznek egy Zsolnay- és egy Herendi-kutat, egy elektromos töltőállomást, valamint zuhanyzós kerékpártárolót és nyilvános WC-t. A korábban is lakossági parkolásra használt 71-ből a helyben lakók kérésére 56 felszíni parkolóhelyet meghagynak – a párhuzamos parkolóhelyekből 2-t mozgássérültek részére alakítanak ki.[1][99][100][101][102][103][104]

Épül a mélygarázs (2017. április)

Az építkezés kivitelezője a West Hungária Bau Kft.. A projekt összértéke 3,02 milliárd forint. A munkálatok 2016. március 1-én kezdődtek meg a régészeti feltárással – melynek során a korábbi kutatóárok és a korabeli rajzok által már ismert törökkori temetőben minimum 430 sírhelyet találtak.[105][106]

A megújult tér novemberi esőben (2019)

A faltól falig 8500 négyzetméter nagyságú tér parkosítási munkálatai 2018. május 15-én kezdődtek meg. Ennek, a H+F Építészmérnöki Iroda[107] terve alapján közel 1500 négyzetméteres gyep, illetve további 500 négyzetméteren cserjék, bokrok és virágágyások három zöldfelületet alkotnak – kettő ezekből a József nádor-szobor előtt és mögött, a manufaktúrák által ajándékba adott Zsolnay- és a Herendi-díszkút körül. A József nádor emlékművet egy teljes restaurálását követően, értékes patináját megtartva, 2018 júniusában helyezték vissza korábbi helyére. 54 várostűrő fát a Belváros önkormányzata ültettet el, melyek közül – az alpolgármester 2018-as nyilatkozata alapján 31 darab komlógyertyán fajtájú, az átadás utáni sajtóinformációk szerint azonban – a házak mellé várostűrő juhar és éger, a tér közepére 13 'Szent István' hárs, 12 'Sisi' ezüst hárs és 6 kocsányos tölgy került. Ezeket egy – Magyarországon itt és a Podmaniczky téren először alkalmazott – gyökércella-rendszer[m 6] veszi körül. A tér három fő funkcionális területre oszlik, amelyeken eltérő burkolóanyagokat használtak, amikbe vakok- és gyengén látók részére vakvezető jelzőburkolatot építettek. A járda, az útpálya és a felszíni parkolósávok andezit kiskockakő burkolatot kaptak, a tér közepén kialakított gyalogos felületet pedig nagyméretű mészkő- és andezitlapok fedik. A burkolati felületeket a csapadékvíz elvezetését biztosító oldalárok-rendszer, vagy annak nyomvonalán épülő süllyesztett szegélykő burkolati motívum választja el egymástól. A teret 2019. augusztus 26-án adták át.[1][109][110][111][112][113][114][115][116][117]

A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. az „Élet fája” elnevezésű díszkút központi, porcelánfa[m 7] elemét saját motívumainak felhasználásával, egyedileg a térre tervezte. A belső részben megbújó rozsdamentes acélváz végein, rügymintázatban építették rá az egyes elemes porcelántesteket. A „fa gyümölcsei” belső megvilágítást kaptak. A körülbelül 2,8 méter magas fa egy vízzel körülvett medencében áll, amelyben habosító fúvókák mozgatják a vizet.[114][115][125][126]

A tér másik kútja a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. herkulesfürdői neoreneszánsz Herkules-kút[m 8] mása, ami a tér nagyobb, déli zöldfelületén került elhelyezésre. A vízköpőkön keresztül lefelé csorgó víz a középen elhelyezkedő kisebb medencékbe, majd pedig az alsó, nagyobb gyűjtőmedencébe folyik tovább. Teljes magassága 4,25 méter. Az eredeti helyszínen is fellelhető pasztelles színvilághoz hasonló szökőkutat esténként a medencéje alján lévő motívumok megvilágításával is kiemelik. A porcelán csobogóból fentről lefelé vízköpőkön keresztül csorog le a víz a középen elhelyezkedő kisebb medencékbe, melyekből az alsó nagyobb gyűjtőmedencébe folyik tovább.[114][115][125][129]

Nevezetes épületei[szerkesztés]

József nádor tér 1.[szerkesztés]

A József nádor tér 1. 2014-ben

(József Attila utca 5.) Műemlék.[3] Nyilvántartott régészeti lelőhely (újkori temető).[130]

A Gross-ház Hild József[m 9] tervei alapján épült 1824-ben Gross Ferenc megrendelésére. A klasszicizmus jellegzetes, portikuszos középrizalittal megoldott kétemeletes lakóháztípusa, mely a kor egyik leggyakoribb homlokzati rendszere volt. Számos kisebb belső átalakítástól eltekintve a 20. századig eredeti állapotában maradt fenn, ezt követően földszintjét fokozatosan átalakították. Az eredeti vállpárkányok és ívezeteket, pillérei némelyikét és a fatáblás ajtókat kibontották, eltávolították, átalakították.[131] A József Attila utcában a kocsiút szélesítése következtében nem maradt gyalogjáró a pártatlanan számozású oldalon. Pótlásul az utcának ezen az oldalán árkádosították az épületeket, így ezt is.[132]

Földszintje már a Bach-korszakban is kisvendéglő volt, majd 1858-tól híres sörház- és vendéglőnek adott otthont. Bár cégére eredetileg egy körtefa volt, az emberek virágbokornak nézték, így lett ez, illetve Blumenstöckl a neve. Hild is szívesen időzött itt. Törzsvendége volt Lotz Károly, aki Bacchus diadalmenetét festette fel a különterem díszítésére, amit a 20. század második felére már csak leírásokból ismerünk. A helyiséget Kirchhof Frigyes bérelte 1865-ig, majd Krigovszky később Förster Mátyás. Gundel János 1872-től 1878-ig vezette és ki is bővítette. Ezután Kommer Ferencnek adta át az üzletet, akiről viszont öccsére, Kommer Antalra szállt át a vendéglő tulajdonjoga. Az ő halála után, 1909-ben unokaöccse Gundel Ferenc vette át az étterem vezetését. A híresen jó ételek és italok mellett központi elhelyezkedése is elősegítette közkedveltségét. Művészek, politikusok is szívesen vendégeskedtek itt, mint Liszt Ferenc, Mikszáth Kálmán, vagy Tisza Kálmán és Tisza István, Berzeviczy Albert, de megfordult Louis Blériot is. 1907 májusában itt alakították meg a Magyar Zeneszerzők, Szövegírók és Zeneműkiadók Szövetkezetét (az Artisjus előde) a szerzői jogok védelmére. Az alakuló összejövetelen ott volt többek között Mihalovich Ödön, Hubay Jenő, Erkel Gyula, Fráter Loránd, Buttykay Ákos, Kacsóh Pongrác, valamint zeneműkiadók és zenekritikusok. Elnökké Herzfeld Viktort, alelnökké Hubay Jenőt és Huszka Jenőt választották. 1911-től Szívós Zsigmond vette át a vendéglőt, aki 1916-ban bevonult és az üzlet bezárt. Az első világháború után a Hitelbank élelembeszerző csoportjáé lett rövid időre. 1925–1935 között Posch Károly bérelte, azonban tönkrement, így 1937-től Teuber Ágoston szerezte meg a vendéglőt. 1938-tól Erdélyi étterem néven üzemelt.[131][133][134][135][136][137][138][139][140][141][142][143][144]

A második világháború folyamán, 1944-ben a József téri homlokzat balszárnya bombatalálatot kapott. 1948-as helyreállításnál azonban nem ragaszkodtak az eredeti állapot visszaállításához. 1954-ben Horler Miklós a teljes épületet helyreállította.[131][144]

Egy időben ebben a házban volt a Postabank székhelye is.

József nádor tér 2-4.[szerkesztés]

A Pénzügyminisztérium 2018-ban

(Wekerle Sándor utca 6., Dorottya utca 5-7.) Műemlék.[3]

A Pénzügyminisztérium épülete, amely Alpár Ignác tervei alapján épült.

1909-ben a Magyar Általános Hitelbank igazgatósága vásárolta meg a Wurm (korábban Madár, később Szende Pál, majd Wekerle Sándor[145]) utca felőli, a Dorottya utca és József tér sarkán levő, több házból álló hatalmas telektömböt. A Dorottya utcai rész földszintjét és félemeletét üzleti helyiségek céljaira alakították ki, így főhomlokzatát a tér felé építették. A József tér 2. számú házat ekkor még nem építették át, mert abban helyezték el ideiglenesen a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Társaságot. Az építési és berendezési költségekre közel hét millió koronát irányzott elő a hitelbank igazgatósága.[146] Az épület négy esztendő alatt készült el. 1913. december 8-án tartották ünnepélyes megnyitóját.[147] A pénzügyminisztérium 1948-ban került az épületben állandó elhelyezésre.[148]

A 2-es számú épületben 1847-ben nyitotta meg Kugler Antal – Sopront kinőve – híres cukrászdáját, amit 1852-ben addig külföldön tanult fiának, Kugler Henriknek adott át, aki 1870-ig működött itt (mikor is üzletét a Gizella térre költöztette – 1883-ban vonult nyugalomba és adta át azt a helyiséget Gerbeaud Emilnek).[149][150][151][152]

A 4-es számú átjáróház Pollack Mihály műve volt, ami József nádor korabeli bérházakban jellegzetes lépcsőházát sok helyen felemlítik. Az 1824-ben épített épületet 1910-ben lebontották.[66][153][154]

József nádor tér 5-6.[szerkesztés]

A József nádor tér 5-6. fő homlokzata

Műemlék.[3] Nyilvántartott régészeti lelőhely (újkori sír).[130]

Máltás Hugó fő műve az 5. sz. alatti ún. Kovács–Sebestyén-ház, amely 1859-ben Kovács-Sebestyén Endre orvos, a Szent Rókus Kórház nagy hírű sebésze számára épült. Az eredetileg háromemeletes lakóépület romantikus stílusú. A köznyelv akkortájt „Schneider Viereck"-nek, azaz „vágó négyszögnek" hívta, mert ezt a háztömb minden tulajdonosa munkája folytán valamilyen módon a vágással állt kapcsolatban (volt köztük például sebész, szabó, de a részvény- és kötvényvágás beleillik a hagyományba).[155]

1922-ben Barát Béla és Novák Endre egy negyedik emeletet is építtetett ra. Romantikus stílusú saroklakóház, 4 + 9 + 4 ablakkal, oldalhomlokzatán 2 – 4 – 2 ablakkal. Az emeleten a két sarokrizaliton 2-2 ablakot helyeztek el. Középen erkély húzódik három ablak hosszúságban.

A háztömb (a Gerbeaud-házzal együtt) az 1859-ben lebontott pesti harmincadhivatal kibővített helyén épült. A 18—19. század fordulóján kiépülni kezdett Lipótváros egyik legértékesebb telkén 1857-ben árverést követően a négy új parcella tulajdonosai a telekkönyvi iratok (1860. március 1. és április 2-a között) szerint a következők lettek: a József tér 5-6. Kovács-Sebestyéné, a Dorottya utca 3. Lyka Döme Anasztázé (ezek a háztömb északi, József tér felé néző épületei), a Dorottya utca 1. a Pesti Magyar Kereskedelmi Banké, illetve Eisele és Gottgeb Antalé (az utóbbi három házrész jutott később Gerbeaud kezére). A bank kezdeményezésére a telek beépítését először egységes formában szándékoztak megvalósítani, amire pályázatot is kiírtak, ám annak elbírálása előtt hónapokkal már mindegyik telektulajdonos külön-külön megrendelte a maga építési terveit. Az elkészült „Schneider-Viereck” különböző terekre néző házainak architektúrája némileg ugyan különbözött, azonban ekkor még alapvetően harmonikus egységet képeztek. A későbbi átalakítások már ezt nem vették figyelembe. De 1866-ban a Vasárnapi Ujság az Akadémia és a Vigadó mellett Pest legfontosabb nevezetességei között üdvözölte a háztömböt.[152]

Az 5. számú házban működött 1890-től Weinberger Adolf kávéháza, amit 1892-ben adott át Wagner Józsefnek, akitől 1911-ben azt Berger Szilárd Lajos vette át.[140][156][157][158][159]

Egy időben a József nádor tér 1/A mellett itt is volt fiókja a Postabanknak.[155][160]

József nádor tér 7.[szerkesztés]

A Bank of China 2015-ben, a Vörösmarty tér felől

(Harmincad utca 2.) Általános műemléki védelem alatt áll.[3]

Ismert nevei még: Röszler–Muráti-ház, Muráty-ház, Muráti–Teleki-palota, Teleki-ház.

A telken először egy 18-19. századi valószínűleg földszintes épület volt. 1831 körül Murati Miklós vagy Muráty Panajot[161] megrendelésére Kasselik Ferenc tervei alapján építettek rá egy emeletet, majd 1833 körül Zofahl Lőrinccel a másodikat, Rössler (Röszler) Katalin részére. 1908–1933 között a Teleki család eszközölt nem jelentős átalakításokat. Ezt követően 1941–1945 között az épületen a Magyar Általános Hitelbank, 1945–1959 között pedig a Múzeumok Központi Igazgatósága végzett átalakításokat. Újabb jelentős átépítés ifj. Kotsis Iván terve alapján 1967–1971 között volt, amikor az eredeti íves lépcső helyére két-, háromkarú lépcső került, illetve egy udvari vasbeton épületszárnyat építettek hozzá. 1991 novemberében a Credit Lyonnais Bank vásárolta meg az épületet. Az elkövetkező két évben teljes rekonstrukciót és átalakítást végeztek a banki igények kielégítése érdekében és bővült két új felépítményi szinttel. 2012-ben a Bank of China Hungary vásárolta meg az épületet. Ekkor nyílt főbejárat a József nádor tér felé.[162]

1957–1964 között ebben az épületben kapott ideiglenes helyet az 1949 óta működő Legújabbkori Történeti Múzeum.[163]

József nádor tér 8.[szerkesztés]

A 8. számú ház építése, 1966

Műemléki jelentőségű terület[161]

Ezt az üzlethelyiségeket is tartalmazó lakóházat 1966-ban építették, Földesi Lajos tervei alapján.

A korábban ezen a telken álló ház (nevezték Almay-házként[164] is) Hild József tervei alapján 1834-ben épült. Az eredetileg kétemeletes ingatlanra 1877-ben egy harmadik „hátracsúsztatott”, azaz az utcafrontról nem látható, hatalmas terasszal rendelkező emeletet húztak.[165] 1895-ben Moller Károly, a Tokodi Üveggyár alapítója és tulajdonosa helyezte ide át raktárát.[166]

Az épület eredeti jellegét 1918-ra teljesen elveszítette.[167] Ekkor a Magyar Szent Korona Országai Vöröskereszt Egylet szerezte meg a Lábadozó Sebesülteket Elhelyező Bizottság részére.[165] 1921-ben a Hitelbank (ami ekkor már birtokolta a tér 1-4 számú házait is) megvásárolta a bérházat, ahová néhány vállalatát helyezte el, s a házra két emeletet építtetett.[168] A négyemeletes bérház Budapest 1944–1945-ös ostromakor elpusztult.[165] Bontását 1945 végén kezdték meg.[169] Hosszú ideig foghíj maradt, parkolónak használták.[170]

József nádor tér 9.[szerkesztés]

Műemléki jelentőségű terület.[161]

Ebben az épületben volt Pesendorfer Ferenc játékboltja az 1880-as évektől. A cég egyike a legkorábban bejegyzett budapesti játékkereskedéseknek, de nyomát csak a címjegyzékekben követhetjük. Ezekből 1929-ben tűnik el.[171]

József nádor tér 10.[szerkesztés]

A Cziráky-udvar 2018-ban, az Erzsébet tér felé

(Erzsébet tér 3.) Műemléki jelentőségű terület.[161]

A Cziráky-udvarként is ismert lakó- és üzletház 1912-ben épült, premodern stílusban Rainer Károly terve alapján Gerstenberger Emil építette, a vasszerkezeteket Oetl Antal, az ácsmunkát Neuschloss Ödön és Marcell, burkolómunkát Melocco Péter készítette.[161][172] Átjárója az Erzsébet tér és a József nádor tér között teremtett kapcsolatot.

A telken Rössler (Röszler) Katalin 1833-ban építtetett egy kétemeletes házat Zofahl Lóránttal. Miután az épület a Czirákyak tulajdonába került, 1837-ben Hild József terve alapján teljesen átépíttették.[173][174] Ezt az épületet 1910–1911-ben bontatta le Cziráky Béla gróf, hogy helyébe ötemeletes bérpalotát építtessen.[175]

József nádor tér 11.[szerkesztés]

Műemléki jelentőségű terület.[161]

A lakóházat 1905-ben Messinger Alajos tervezte, Bloch Leó és Holitscher Róbert építette és Landsberger Izidor építtette.[161]

A telekre először Sacellary Demeter bőrkereskedő építtetett kétemeletes házat Hild Józseffel, József nádor térrendezésével párhuzamosan. Az épületre Halbauer Rezső 1880-ban emeltetett rá egy harmadik emeletet.[176][177]

József nádor tér 12.[szerkesztés]

A 12. számú saroképület
1955-ben még járdával és
1955-ben még járdával és
(1964 óta) árkáddal, 2015-ben
(1964 óta) árkáddal, 2015-ben

Műemléki jelentőségű terület.[161]

A Kehrer-házként is ismert, akkor még egyemeletes klasszicista saroképületet Kehrer Frigyes építtette Hild Józseffel eredetileg 1823-ban. 1833-ban szintén vele alakíttatták át a homlokzatot neoreneszánsz stílusban és építtettek rá egy második emeletet. Később, 1929-től a József Attila utcai oldalán működött a Lipótvárosi Gyógyszertár.[161]

A József Attila utca szélesítésekor a járdák pótlásul az utcának ezen az oldalán árkádosították az épületeket, így ezt is.[132]

A tér József Attila utcai házai[szerkesztés]

A József Attila utca házai a térrel, 1972-ben

József Attila utca 10.[szerkesztés]

Műemléki jelentőségű terület.[161]

1861 körül József tér 9., 1879-ben pedig még József tér 13. címként szerepelt.[178]

1872-ben Wieser Gyula a korábban épült kétemeletes lakóházra ráépíttetett két emeletet és átalakíttatta homlokzatát Gottgeb Antal 1871-ben készített, majd Dötzer Ferenc módosított tervei alapján. Wieser-házként is ismert.[179][180][181][182]

József Attila utca 8.[szerkesztés]

Műemléki jelentőségű terület.[161]

1861 körül József tér 10. 1879-ben pedig még József tér 14. – Nádor utca 1. címként szerepelt.[183]

Az egykor egyszerű, kétemeletes lakóházat Paul Demjén építtette Hild Józseffel, 1818-ban. A Hanzely Márton után Hanzély-házként is ismert saroképületre 1869-ben Feszl Frigyes épített harmadik emeletet, majd 1872-ben Schusbeck Pál végzett átalakításokat.[48][173][184][185]

1899-ben a Magyar Általános Takarékpénztár részvénytársaság (MÁT) vette meg az ingatlant. A korábbi épületet lebontották, helyére új reprezentatív székházát emeltek. A négy emelet fölött még egy tetőemeletes, szecessziós stílusú, források alapján Meinig Artúr terve alapján épült banképületet 1901-ban adták át. A pénzintézet kovácsoltvas kapuját Jungfer Gyula vállalkozása készítette.[51][186][187][188]

Képgaléria[szerkesztés]

  • 1. sz. lakóház
    1. sz. lakóház
  • A Pénzügyminisztérium
    A Pénzügyminisztérium
  • homlokzatának kőszobrai (Telts Ede művei)[189]
    homlokzatának kőszobrai (Telts Ede művei)[189]
  • A 9-12. sz. lakóház
    A 9-12. sz. lakóház
  • A 10. sz. lakóház
    A 10. sz. lakóház
  • Herendi-kút (2019)
    Herendi-kút (2019)
  • Zsolnay-kút (2019)
    Zsolnay-kút (2019)

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ Joseph Platz: magyarul József tér
  2. ↑ A harmincadhivatal a vámhivatal elődje.[8]
  3. ↑ A harmincad-hivatal utódjának, az új (később a Budapesti Corvinus Egyetem épületévé lett) Fővámház felépítésére csak 1873-ban került sor.
  4. ↑ További idézet Räde Károlytól a főváros növényzetéről (1925): „A mi klímánkban általában nagyon nehéz úgy a virágágyak gondozása, mint a fák karbantartása. Bennünket ebben a tekintetben nem lehet más külföldi városokkal összehasonlítani. Nem lehet arra hivatkozni, hogy Parisban, Berlinben, vagy Londonban szebbek a parkok és az utcai ültetvények. A mi klímánk egész más, mint Berlin, Páris, vagy London klímája. [...] A talajunk sem alkalmas akármilyen fa tenyésztésére. Most már meg van állapítva, hogy csak egy pár fafajta van, mely a budapesti talajt és a budapesti klímát jól tűri. Ezek: a Besson-féle nemes akác, melyet kísérletképen a Népszínház-utcában ültettek és ott jól tenyészik; a Celtis, mely fiatal korában ugyan lassan nő, de ha már megszokta a helyet, szépen fejlődik (számos Celtisfa van az Andrássy-úton a Vilmos császár-úttól a Köröndig); a japánakác, Sophora japonica, mely szintén jól bírja homokos talajunkat és nagyon szépen díszlik a Széchenyi-fürdő előtt és a Váci-úton a Nyugati pályaudvartól a Lehel-térig. Az említett fák a könnyű talajt szeretik és ezért a pesti oldalt népesítik majd be ezekkel a fákkal. [...] Az utcán azonban szabadon ki vannak téve a viharoknak, amelyekkel szemben az elültetett fa gyökérzetének és törzsének erősítésére kell mindenekelőtt törekedni. [...] Hallatlan károkat okoznak a parkokban a kutyák is.”[63]
  5. ↑ Melléklet jelentése: tárgyi emlék
  6. ↑ A gyökércella-rendszer egy innovatív gyökérmenedzsment megoldás, ami egy földbe süllyesztett térhálós rendszerrel elősegíti a gyökerek körüli föld megfelelő tömörödését, öntözését, levegőztetését, ezáltal a fák lehetőség szerinti optimális növekedését. További előnye, hogy a közművek védelmét is ellátja, miközben a gyökereket is megvédi azoktól. a cellék fölé un. gyökérgallérok kerülnek.[108]
  7. ↑ A világító herendi porcelán életfa a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. által kivitelezett dísztárgy, amit 2008-ban, akkori alkalmazottja, Meixner-Hegyi Etelka formatervező terve alapján gyártott le. Az elkészült eredeti 320 x 170 x 150 centiméteres festetlen alkotást 2009-ben avatták a manufaktúra ajándékaként a veszprémi Külső-Kádártai úton az Aréna high-tech épületkomplexum melletti körforgalom közepén. „Méretét és kivitelezését tekintve a világon egyedülálló technikai csoda, hazánkban pedig példaértékű csapatmunka és emberi teljesítmény” fogalmazott a tervező, „a végső forma erősen aláment a funkciónak, az eredeti terveket az akkori Képző és Iparművészeti Lektorátus javaslatára jóval robusztusabbra és szimmetrikusra módosítottuk, mondván erős szélnek és középre csúszó kamionoknak kell ellenállnia”. Mivel a porcelánkészítés alapvetően sokszorosító eljárás, a szobor tulajdonosa és – a munkáltatói szerződés miatt – szerzői jogi jogosultja ezt követően több példányt is elkészített kézi festéssel a mintakincset felhasználva – a tervező amellett, hogy végtelenül tiszteli azokat, nem szereti a tervein látni, de a többi életfától sem határolódik el. 2019-ben szintén a Herendi cég felajánlásából újra Veszprémben állítottak fel egy életfát. Mivel a város a „királynők városa”, ezért abból az alkalmából, hogy Viktória királynő 200 éve született, az alkotást a manufaktúra egyik legrégibb és legnépszerűbb motívuma, a Viktória minta díszíti. Ez a Mindszenty–Brusznyai–Mártírok utak csomópontjában lévő turbó körforgalomba került elhelyezésre. Ez a két alkotás a manufaktúra tulajdonában és kezelésében áll. Ugyanabban az évben ajándékba adott és augusztusban avatott József nádor téri az „Élet fája” elnevezésű életfa az előbbieknél fél méterrel alacsonyabb, és ezúttal egy díszkút fő elemeként került kialakításra, a másik legismertebb Herendi díszítéssel, a Rothschild mintával dekorálva. A madárpárt ábrázoló motívum az összetartozás egyik legősibb szimbóluma. A kemény porcelánalkotás 36 darabból épült fel és a tervezéssel együtt két éven keresztül készült. Az Életfa esztergált elemekből áll, öntéssel készült, az elemeket csapokkal illesztették egymásba, belülről fémváz erősíti. – A minta eredete az 1800-as évek közepére vezet vissza. Egy legenda alapján készült, mely szerint Rothschild bárónő egy napon elveszettnek hitt értékes nyakláncát úgy találta meg, hogy kertjében sétálva, egy fa ágain énekesmadarakra figyelt föl, és közelükben megpillantotta az ékszert, Fischer Mór e jelenet emlékére terveztette meg. Az eredeti Rothschild Oiseaux (magyarul: Rothschild madarai) minta a madarak, színek és formák szinte naturalisztikus ábrázolásával, mégis statikus, kitalált természeti képet mutat. A porcelánokon tizenkétféle, színes tollazatú, faágon üldögélő madár vagy madár pár látható. A kompozíció körül elszórtan, finom pasztellszínekkel festett lepkék és bogarak váltakoznak, az apró szemű, csillogó aranylánc pedig egy ágra tekeredik. Az eredeti aranyszegélyes dizájnból az évek során számos újragondolás született.[117][118][119][120][121][122][123][124]
  8. ↑ A Herkules-kút neoreneszánsz stílusú. Anyaga pirogránit, mely a Zsolnay gyár egyik védjegye. Az eredeti, 1880-as években készült mű Alpár Ignác építészi pályafutásának életművében fontos alkotásnak számít, amit az Erzsébet királyné iránti tisztelet inspirált. A herkulesfürdői kút a gyár mintakönyvébe is bekerült és olyan népszerű lett, hogy másolatait több helyen is felállították: Pécsett a Zsolnay gyár kertjében és a Vasváry-villa parkjában, Budán a XII. kerületi Művész utca 2. szám alatti villa kertjében, továbbá Kaposvárott a Berzsenyi parkban, 2019-ben pedig a budapesti József nádor téren – amit a Zsolnay gyár pirogránit üzemének szakemberei egy év alatt készítettek el. A medence átmérője 320, a kút magassága 425 centiméter és 56 elemből áll.[127][128]
  9. ↑ A Gross-házat egyes források szerint talán Pollack Mihály építette. Horler Miklós is csupán valószínűsítette, hogy Hild József munkája.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ a b c József nádor tér felszíni kialakítása, blvf.hu - 2018. május 22. (hozzáférés: 2019. július 7.)
  2. ↑ Budapesti utcanevek A–Z: 615. old.
  3. ↑ a b c d e f g Belváros–Lipótváros Budapest Főváros V. kerület - Megalapozó vizsgálat Archiválva 2020. október 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, Településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia, belvaros-lipotvaros.hu - 2017. április
  4. ↑ a b Kovács Eszter: 73. Budapest V., József nádor tér (119. old.), Rövid jelentések, Régészeti kutatások Magyarországon 2000 időszaki kiadvány, Magyar Nemzeti Múzeum, epa.oszk.hu – 2003.
  5. ↑ a b c d Gárdonyi Albert: Széchenyi István szerepe Budapest fővárossá fejlesztésében Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (1-31. old.), Tanulmányok Budapest Múltjából 9., epa.oszk.hu - 1941
  6. ↑ a b c d Pásztor Mihály: A százötven éves Lipótváros (Hild János plánuma/József nádor tervezete 84. old., A színház 138. old., Parkok és terek 194-199. old.), Budapesti Statisztikai Közlemények 93. kötet 4. szám - 1940. (online: adtplus.arcanum.hu)
  7. ↑ a b No. 1320. A pesti Lipótváros egy részének helyszínrajzi térképe, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára • S 11 Kamarai térképek (1747-1882) – Térképtár, maps.hungaricana.hu - 1808.
  8. ↑ Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1) (45. Harmincad utca), library.hungaricana.hu - 1967. augusztus 2.
  9. ↑ Gárdonyi Albert: A dunaparti Szent János-kápolna és szobor története, Független Budapest 23. évfolyam 14-15. szám, library.hungaricana.hu - 1928. április 4.
  10. ↑ Rokken Ferenc: A Ferenc József-tér (40-62. old.), Tanulmányok Budapest Múltjából 2. - 1933.
  11. ↑ Zombori István: A Szegedi Múzeum Történelmi Képtára( 11. sz. Mária Dorottya), A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4., library.hungaricana.hu - 2001.
  12. ↑ Takáts Rózsa: A fővárosi utcanévadás elveinek és gyakorlatának alakulása napjainkig (296. old.), II. Tanulmányok, Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84, library.hungaricana.hu - 1985
  13. ↑ a b Bayer József: A nemzeti játékszín története 2. III. rész. Széchenyi kora és a budai színészet, A) Széchenyi I. gróf és a nemzeti játékszín körüli mozgalom az irodalomban I. Röpirat: A magyar Játékszínrűl - 1887 (online: adtplus.arcanum.hu)
  14. ↑ Széchenyi akkor még úgy gondolta, hogy mivel a magyar színjátszás még nem volt azon a színvonalon, bár központi helyen, de egy kisebb épületben foglalhatna helyet. Igaz az 1832-es röpiratában is bizonytalan ebben, kifejtve, hogy a városon kívüli építkezést – ami végül megvalósult – tartja a legrosszabb lehetőségnek. Azonban 1834. április 12-i ülésén Pest vármegye úgy döntött, hogy nem csupán telket hajlandó adni a felépítendő magyar színház céljaira, hanem magát a színházat is felépítteti a szintén a vármegye által kivitelezett díszes német színházat.[13]
  15. ↑ Széchenyi István: Magyar játékszinrül (47. old.), 1832
  16. ↑ Pukánszkyné Kádár Jolán: A Budai Népszínház története, MSZI, library.hungaricana.hu - 1979
  17. ↑ Holló Szilvia Andrea: Az Ilbay-ház (5. old.), Budapest 38. évf. 11. sz., epa.oszk.hu - 2015. november
  18. ↑ Novák Tamásné: A régi Budapest két tere fotóarchívumunkban: Vörösmarty tér (110. old.), A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve - 1970-1971.
  19. ↑ Juhász Lajos: A pesti fővámház elhelyezésének története (182. old.), Tanulmányok Budapest Múltjából 6., library.hungaricana.hu - 1938
  20. ↑ Bácskai Vera: Széchenyi tervei Pest-Buda felemelésére és szépítésére, Budapesti Negyed 1. évf. 2. szám, epa.oszk.hu - 1993. ősz-tél
  21. ↑ eszvé: Bugyborék és szalonspicc, Szóda Szabadtéri Szalon, est.hu - 2006. szeptember 19.
  22. ↑ Radnai Lóránt: A Szépítő Bizottság elnöke: József nádor (38-46. old.), Budapest 18. évfolyam 12. szám - 1980. december (online: adtplus.arcanum.hu)
  23. ↑ Feiszt György: "Memento Sabariae" - A kultúra és a tudomány emlékeinek őrzése Szombathelyen a 19-20. század fordulóján, Családi és közösségi ünnepek Vas vármegyében a 16-20. században, Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7., library.hungaricana.hu - 2015.
  24. ↑ a b c Szobrok és díszkutak Liber Endre alpolgármester könyve, Fővárosi Hírlap 23. évfolyam 47. szám, library.hungaricana.hu - 1934. november 21.
  25. ↑ Hirdetmény (2. old.), Figyelmező 2. évfolyam 118. szám - 1849. december 1. (online: adtplus.arcanum.hu)
  26. ↑ A Józseftér körüli kettős fasor, Budapesti Hírlap 715. szám - 1855. május 8. (online: adtplus.arcanum.hu)
  27. ↑ Budapesti hírharang, Hölgyfutár 8. évfolyam 156. szám - 1857. július 11. (online: adtplus.arcanum.hu)
  28. ↑ Berzeviczy Albert: Az absolutismus kora Magyarországon 1849-1865 2., II. kötet II. rész (4. kötet): X. Gazdasági és társadalmi élet az ötvenes években - 1927.
  29. ↑ A sétányok (215. old.)., Vasárnapi Ujság 5. évf. 18. sz., epa.oszk.hu - 1858. május 2.
  30. ↑ Budapesti Hírlap 100. szám - 1858. május 2. (online: adtplus.arcanum.hu)
  31. ↑ A szép de hallgatag Józseftér, Budapesti Hírlap 239. szám - 1858. október 1. (online: adtplus.arcanum.hu)
  32. ↑ Szatmári Mór: A Múzeumkertben (Mikor nem esik) (650. old.) - 1884.
  33. ↑ a b Hevesi Lajos: Budapest és környéke (1873), Pest-budai útikönyvek - Budapesti Negyed 45., library.hungaricana.hu - 2004. ősz
  34. ↑ Azon 1600 forintot (246. old.), Vasárnapi Ujság 16 évfolyam 18. szám, epa.oszk.hu - 1869. május 2.
  35. ↑ Fővárosi hírek, Fővárosi Lapok 99. szám - 1876. április 30. (online: adtplus.arcanum.hu)
  36. ↑ Lebontják a parkok körül a magas kerítéseket, Független Budapest 30. évfolyam 41. szám - 1935. október 9.
  37. ↑ Mezey Barna: Előadói konferencia a Kossuth Klubban a Szent István Rend történetéről (93–95. o.), Levéltári Szemle 35. évf. 3. szám - 1985.
  38. ↑ Festészet és szobrászat a 19. század második felében / Szobrászat, A festészet és a szobrászat története Magyarországon, Szerkesztő: Krén Emil, hung-art.hu - 1997–2004. (hozzáférés: 2019. július 7.)
  39. ↑ Nagy Ildikó: Az emlékműszobrászat kezdetei Budapesten : szobrok és szobrászok; Pótó János: Rendszerváltások és emlékművek, Eszmék a köztereken, Budapesti Negyed 9. évf. 2-3. (32-33.) sz., library.hungaricana.hu - 2001. nyár-ősz
  40. ↑ A József- és Erzsébettér rácsozatai, Magyarország és a Nagyvilág 7. évfolyam 13. szám - 1871. március 26. (online: adtplus.arcanum.hu)
  41. ↑ Embercsontok, Magyar Ujság 5. évfolyam 155. szám - 1871. július 9. (online: adtplus.arcanum.hu)
  42. ↑ A Józseftér parkozása és rácso­zása, A Hon 14. évfolyam 105. szám - 1876. május 6. (online: adtplus.arcanum.hu)
  43. ↑ A József-tér vasrácsozatát, Fővárosi Lapok 159. szám - 1876. július 14. (online: adtplus.arcanum.hu)
  44. ↑ Nefelejts 16. évfolyam 15. szám - 1874. április 12. (online: adtplus.arcanum.hu)
  45. ↑ 308. Szentkirályi Mór interpellációja rendészeti szabályrendeletek hozatalának a fővárosi hatóság számára való fenntartása és a rendőrbíráskodás jogszabályi rendezetlensége tárgyában, Budapest főváros törvényhatósági bizottságának 1874. április 22-én tartott közgyűlési jegyzőkönyve, library.hungaricana.hu
  46. ↑ Liber Endre: Budapest szobrai és emléktáblái (József-tér, József nádor, Halbig János 154-158., ), Statisztikai Közlemények 1. szám Budapest Székesfőváros Házinyomdája - 1934. (online: adtplus.arcanum.hu)
  47. ↑ a b Magyar Erzsébet: Budapest parkjai, 1870–1918. A szisztematikus városi zöldfelület-politika megjelenése (89-117. old.), Korall 14. évf. 53. sz., epa.oszk.hu - 2013.
  48. ↑ a b Egy régi gavallér emlékei: Válogatás a naplótöredékekből 1824-1844 = Memoiren eines alten Kavaliers / Podmaniczky Frigyes; fordító Kutas Emilné Podmaniczky Márta, Széphalom kiadó, mek.oszk.hu - 2003.
  49. ↑ Díszítések s kivilágítás, A Hon 19. évfolyam 133. szám - 1881. május 15. (online: adtplus.arcanum.hu)
  50. ↑ A fővárosi középítési bizottság június 5-iki ülésében, Épitő Ipar 15. évfolyam 23. (753.) szám - 1891. június 10. (online: adtplus.arcanum.hu)
  51. ↑ a b A Magyar általános takarékpénztár részvény-társaság a Nádor-utca sarkán, Budapesti Hírlap 19. évfolyam 163. szám - 1899. június 14. (online: adtplus.arcanum.hu)
  52. ↑ Fővárosi Lapok 28. évfolyam 56. szám - 1891. február 26. (online: adtplus.arcanum.hu)
  53. ↑ Ilsemann Keresztély: Modern virágágyak Budapest fö- és székváros sétaterein, Kertészeti lapok 7. évf. 11. szám - 1892. november 15. (online: adtplus.arcanum.hu)
  54. ↑ Morbitzer Dezső: Városépítészet és kertészet, I. Tanulmányok, Városi Szemle 23. évfolyam 1. szám – 1937. (online: adtplus.arcanum.hu)
  55. ↑ Tanácsi előterjesztés a főváros területén fölállítandó nyilvános árnyék­székek ügyében (6. old.), Fővárosi Közlöny 4. évfolyam, 61. szám - 1893. július 11. (online: adtplus.arcanum.hu)
  56. ↑ Vörös Károly: A világváros útján: 1873-1918 : 2. Műszaki és közegészségügy urbanizáció, Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig, library.hungaricana.hu - 1987.
  57. ↑ Tóth Zoltán: 047_Budapest_Erste_Bank_Jozsef_nador_ter_0119 (kép), flickr.com - 2013. május 2.
  58. ↑ Budapest, Budapesti Hírlap 25. évfolyam 169. szám - 1905. június 21. (online: adtplus.arcanum.hu)
  59. ↑ Utburkoló-munkák és csatornázás, Az Ujság 3. évfolyam 166. szám - 1905. június 16. (online: adtplus.arcanum.hu)
  60. ↑ A Fürdő-utcza kiszélesítse, Az Ujság 12. évfolyam 114. szám - 1914. május 15. (online: adtplus.arcanum.hu)
  61. ↑ Szobrok tisztogatása, Budapesti Hírlap 31. évfolyam 110. szám - 1911. május 11. (online: adtplus.arcanum.hu)
  62. ↑ A főváros nyilvános kertjeinek átalakítása, Gazdasági Mérnök 38. évfolyam 41. szám - 1913. október 12. (online: adtplus.arcanum.hu)
  63. ↑ a b Egy millió virág és százezer fa díszíti a fővárost A forradalmak alatt 20000 fát vágtak ki a főváros utcáin — Az ember, a kutya, a ló és a kecske pusztítja a legjobban az ültetvényeket, Nemzeti Ujság 7. évfolyam 166. szám - 1925. július 26. (online: adtplus.arcanum.hu)
  64. ↑ Räde Károly: Budapest Székesfőváros nyilvános kertjeiről Archiválva 2020. augusztus 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (100. old.), A Természet XXIII. évf. 13-16. szám, fokert150.hu - 1927. július-augusztus
  65. ↑ Rapaics Raymund: Magyar kertek : A kertművészet Magyarországon, Egyetemi Ny., mek.oszk.hu - 1940.
  66. ↑ a b Lechner Jenő: Képek Buda és Pest fejlődésének történetéből 2-3., A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 52. évfolyam 22-23. szám - 1918. (online: adtplus.arcanum.hu)
  67. ↑ A körúti ragyogó gázvilágításnak e héten lesz a premierje, Fővárosi Hírlap 17. évfolyam 17. (965.) szám - 1928. április 25.
  68. ↑ Rendőrségi: A gyalog- és járómüforgalom lehető balesetmentes lebonyolítása céljából az V. ker, egyes utcáira és tereire vonatkozóan az 1881:XXI. t.c. 7. és 8. §-aiban életbe lépő rendeletek, Magyar Országos Tudósító IX. évf. 200. szám (hatodik kiadás), library.hungaricana.hu - 1929. szeptember 4.
  69. ↑ Auto és Motorujság 9. évfolyam 15. szám - 1930. augusztus 1. (online: adtplus.arcanum.hu)
  70. ↑ 70 éve jobboldali Budapest..., fovarosi.blog.hu - 2011. november 9.
  71. ↑ Dr. Gallina Frigyes: Utcáink esztétikája, I. Tanulmányok, Városi Szemle 17. évfolyam – 1931. (online: adtplus.arcanum.hu)
  72. ↑ A Közmunkatanács ülése, Magyar Országos Tudósító XX. évf. 36. szám (huszonnegyedik kiadás), library.hungaricana.hu - 1938. február 15.
  73. ↑ A Közmunkatanács ülése, Magyar Országos Tudósító XX. évf. 127. szám (nyolcadik kiadás), library.hungaricana.hu - 1938. június 8.
  74. ↑ Olgyai&Olgyai: A hadügy ország- és városrendezési, valamint építészeti kérdései képpel (90-91. old.), Magyar Építőművészet 40. évfolyam 4. szám, misc.bibl.u-szeged.hu - 1941.
  75. ↑ Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1), library.hungaricana.hu - 1950. augusztus 15.
  76. ↑ Az új Lánchíd és környéke, Építés - építészet 2. évfolyam 3. szám - 1950. (online: adtplus.arcanum.hu)
  77. ↑ Magyar Nemzet 6. évfolyam 94. szám - 1950. április 23. (online: adtplus.arcanum.hu)
  78. ↑ Népszava 110. évfolyam 89. szám, 15. old. - 1982. április 17.
  79. ↑ Ha menni kell Többségben illetlen illemhelyek Népszabadság 43. évfolyam 152. szám - 1985. július 1. (online: adtplus.arcanum.hu)
  80. ↑ Budapest bezáratott nyilvános illemhelyei - József nádor tér, ideiglenes.wordpress.com - 2009. március 10.
  81. ↑ Budapesten tizenötezer emberre jut egy nyilvános vécé, NAPI Online - 2003. július 16.
  82. ↑ Nagyobb építkezések, Autó 3. évfolyam 1. szám - 1950. január 1. (online: adtplus.arcanum.hu)
  83. ↑ Rendezik, Világosság 5. évfolyam 92. szám - 1949. április 22. (online: adtplus.arcanum.hu)
  84. ↑ Átrendezik a forgalmat a Kossuth Lajos-téren és a József nádor-téren, Friss Ujság 54. évfolyam 92. szám - 1949. április 22. (online: adtplus.arcanum.hu)
  85. ↑ Légifelvétel, Filmszám: 1963_0078 Kamera: RC-8; Élelmiszeripari Minisztérium, fentrol.hu - 1963. június 1.
  86. ↑ Erdélyi Zsófia: A parkolás helyzete Budapesten, Közlekedéstudományi Szemle 13. évfolyam 7. szám - 1963. (online: adtplus.arcanum.hu)
  87. ↑ A parkolóhely és környéke, Népszava 93. évfolyam 160. szám - 1965. július 9. (online: adtplus.arcanum.hu)
  88. ↑ A belvárosban parkolóórákat szerelnek fel, Esti Hírlap 19. évfolyam 25. szám - 1974. január 30. (online: adtplus.arcanum.hu)
  89. ↑ Dr. Nagy Ervin: Belvárosunk közlekedése - ma és holnap, Autó-Motor 27. évfolyam 5. szám - 1974. március 6. (online: adtplus.arcanum.hu)
  90. ↑ Szaporodik Budapesten az órával ellá­tott autóparkírozó helyek száma, Magyar Hírlap 8. évfolyam 137. szám - 1975. május 19. (online: adtplus.arcanum.hu)
  91. ↑ 10. számú melléklet A Belváros belső harmadában megszüntetendő parkoló helyek listája, Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1), library.hungaricana.hu - 1984. június 20.
  92. ↑ 1536 engedélytulajdonos, Magyar Nemzet 51. évfolyam 115. szám - 1988. május 16. (online: adtplus.arcanum.hu)
  93. ↑ Parkolási paradoxon megoldása, Magyar Nemzet 57. évfolyam 187. szám - 1994. augusztus 11. (online: adtplus.arcanum.hu)
  94. ↑ Autó-Motor 17. évfolyam 16. szám - 1964. augusztus 21. (online: adtplus.arcanum.hu)
  95. ↑ Irásné Melis Katalin: 49. V. József nádor tér (282. old.), A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1966-1970. években, Budapest régiségei 23. sz., epa.oszk.hu - 1973.
  96. ↑ Budapest 5, József Nádor tér projekt, Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis - 2000-2007. (hozzáférés: 2019. július 8.)
  97. ↑ Mélygarázsügyek: újabb nyomozás, Magyar Nemzet 70. évfolyam 151. szám - 2007. június 5. (online: adtplus.arcanum.hu)
  98. ↑ Tenczer Gábor: József nádor tér: utcai parkolók az új mélygarázs fölé, index.hu - 2018. április 19.
  99. ↑ Lapszél: Belváros, Népszabadság Budapest melléklet - 2003. február 25. (online: adtplus.arcanum.hu)
  100. ↑ Az OTP Ingatlan Zrt. építheti a mélygarázst, Világgazdaság 38. évfolyam 216. (9481.) szám - 2006. november 7. (online: adtplus.arcanum.hu)
  101. ↑ Jegyzőkönyv a 2011. június 23-ai Polgármesteri Hivatal (V. Erzsébet tér 4.) nagy tanácstermében KÖZMEGHALLGATÁSRÓL tartott rendkívüli Képviselő-testületi üléséről, belvaros-lipotvaros.hu - 2011.
  102. ↑ Édes Borbála: Indokolatlan beruházás, ismertseg.hu - 2011.május 18.
  103. ↑ Ilyen lesz a József nádor téri mélygarázs, 5.kerulet.ittlakunk.hu - 2016. március 2.
  104. ↑ József Nádor téri mélygarázs, WHB-csoport - 2016. március 7.
  105. ↑ Budapest V. kerület József nádor téren mélygarázs építése, whb.hu (hozzáférés: 2019. július 3.)
  106. ↑ Antal Zsófia: Látványosan halad a József nádor téri mélygarázs építése, magyarepitok.hu - 2017. május 2.
  107. ↑ Városi terek/Budapest, József Nádor tér felszín rendezése, hfepitesziroda.hu (hozzáférés: 2019. július 3.)
  108. ↑ Innovatív módszerrel ültetik a fákat a megújuló Podmaniczky téren. YouTube a Pesti Srácok YouTube-Csatornán (A videót Szabó Fruzsina Anna és Tihanyi Rita készítette) - Közzététel: 2019. ápr. 10.
  109. ↑ Kerékgyartó György: Zöld lesz a József nádor tér, lokal.hu - 2018. május 24.
  110. ↑ József nádor újra a helyén!, 5.kerulet.ittlakunk.hu Szentgyörgyvölgyi Péter 2018. június 26-i bejegyzése alapján - 2018. június 27.
  111. ↑ Kerékgyartó György: Régi helyén a szobor, lokal.hu - 2018. július 5.
  112. ↑ Burkolják a József nádor teret – Impozáns tér lesz parkkal és díszkutakkal, pestbuda.hu - 2019. április 10.
  113. ↑ Almási Krisztina: Megújul a Belváros három központi tere a Penta közreműködő munkájával, magyarepitok.hu 2019. május 15.
  114. ↑ a b c Hegedűs Gergely: Átadták a pesti belváros egyik meghatározó terét, magyarepitok.hu - 2019. augusztus 26.
  115. ↑ a b c Felavatták a megújult József nádor teret, magyarnemzet.hu - 2019.augusztus 26.
  116. ↑ Tilia euchlora 'Szent István' Krími hárs, Kelenvölgyi Díszfaiskola honlapja (hozzáférés: 2019. augusztus 27.)
  117. ↑ a b Átadták a megújult József nádor teret két porcelánszökőkúttal. YouTube a Pesti Srácok YouTube-csatornán - Közzététel: 2019. aug. 27.
  118. ↑ Köztéri alkotások regisztere Veszprém, vehir.hu - 2016. március 30.
  119. ↑ Újabb műalkotásokkal gazdagodik a város, Lokál Veszprém - 2019. április 4.
  120. ↑ Új Herendi porcelán köztéri alkotás Veszprémben, herend.com - 2019. április 18.
  121. ↑ Herendi Életfa a főváros szívében, herend.com - 2019. augusztus 27.
  122. ↑ Rothschild Oiseaux by Herend - variációk egy témára, Herendi Porcelánmanufaktúra, herend.com - 2015. augusztus 6.
  123. ↑ All abaut porcelánfa... bejegyzés a Meixner-Hegyi Etelka Facebook-oldalon - 2019. augusztus 30.
  124. ↑ Lélegzetelállító az új József nádor tér, Lokál.hu - 2019. szeptember 2.
  125. ↑ a b belvaros-lipotvaros.hu: Zsolnay és Herendi díszkutak a mélygarázs felett, epiteszforum.hu - 2018. február 8.
  126. ↑ Marton Attila: Festett porcelánfa nőtt a veszprémi körforgalom közepére Archiválva 2019. augusztus 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, veol.hu - 2019. június 18.
  127. ↑ Pájer Károly: Zsolnay Herkules kút restaurátori terv a Herkulesfürdőre készített Zsolnay kerámiakút gyári példányának restaurálási terve 2010. május, issuu.com - Közzétéve: 2011. április 24.
  128. ↑ Befejeződött a Zsolnay szökőkút felépítése a József nádor téren. Szobrászaink és keramikusaink nagyon élvezték a munkát!... bejegyzés a Hungary Budapest City Centre Apartments Facebook-oldalon - 2019. augusztus 26.
  129. ↑ Zsolnay-kút kerül a fővárosba Archiválva 2019. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, bama.hu/zsolnay.hu Archiválva 2019. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben - 2018. február 10.
  130. ↑ a b Kerületi építési szabályzat: Örökségvédelmi hatástanulmány - Belváros-Lipótváros, belvaros-lipotvaros.hu - 2019. április
  131. ↑ a b c Horler Miklós, Komárik Dénes: Műemlékhelyreállítások a városképjavítás szolgálatában (József-tér 1, 192-194. old.), Művészettörténeti értesítő, 2., real-j.mtak.hu - 1953.
  132. ↑ a b Antalné Czétényi Piroska: Rövid hírek Hild - Ez a városrész ma is sok épületét őrzi, Műemlékvédelem 11. évfolyam 3. szám - 1967. (online: adtplus.arcanum.hu)
  133. ↑ A közönség köréből, A Hon 10. évfolyam 269. szám - 1872. november 21. ([online: adtplus.arcanum.hu)
  134. ↑ Szerdahelyi Sándor (szerk.): Utazás az újságírás körül, A Budapesti Újságírók Egyesülete Almanachja, - 1910. (online: adtplus.arcanum.hu)
  135. ↑ Vendéglő átvételek, Vendéglősök Lapja 27. évfolyam 7. szám, library.hungaricana.hu - 1911. április 5.
  136. ↑ Ismeretlen Lotz-festmény, Művészet 11. évf. 4. sz., epa.oszk.hu - 1911.
  137. ↑ „Virágbokorhoz” cz. vendéglő (170. o.), Turisták Lapja 28. évfolyam - 1916. (online: adtplus.arcanum.hu)
  138. ↑ A „Virágbokor‘‘ (Blumcnstöckl), Világ 16. évfolyam 105. szám - 1925. május 10. (online: adtplus.arcanum.hu)
  139. ↑ Gergely István: Lebontják a „Blumenstöckli“-t, Budapesti Hírlap 51. évfolyam. 110. szám - 1931. május 17. (online: /adtplus.arcanum.hu)
  140. ↑ a b Híres pesti vendéglők és éttermek elmúlása, Vendéglősök Lapja 47. évfolyam 13. szám, library.hungaricana.hu - 1931. július 5.
  141. ↑ Virágbokor, Magyarság 15. évfolyam 251. szám - 1934. november 11. (online: adtplus.arcanum.hu)
  142. ↑ Bezárt a „Blumenstöckl”, Pesti Napló 87. évfolyam 23. szám - 1936. január 29. (online: adtplus.arcanum.hu)
  143. ↑ A marosvasárhelyi református kollégium volt növendékeinek baráti KÖHE, Magyar Országos Tudósító 2. kiedás XX. évf. 92. szám, library.hungaricana.hu - 1938. április 26.
  144. ↑ a b Kocsis Katalin: A vendéglő, ahol a magyar szerzői jog bölcsőjét ringatták, Budapest V., József nádor tér 1., papageno.hu - 2018. november 27.
  145. ↑ 1979, Szende Pál (Wekerle Sándor) utca a József nádor térnél, ilyenisvoltbudapest.hu (hozzáférés: 2019. július 11.)
  146. ↑ A Magyar Általános Hitelbank új palotája, Pesti Napló 60. évfolyam 115. szám - 1909. május 16. (online: adtplus.arcanum.hu)
  147. ↑ A Hitelbank új palotája, Magyarország 20. évfolyam 288. szám - 1913. december 6. (online: adtplus.arcanum.hu)
  148. ↑ Nyárádi Miklós: Nyolc hónap alatt 120 millió forint az államháztartási felesleg, Világ 897. szám - 1948. május 30. (online: adtplus.arcanum.hu)
  149. ↑ portál (HU BFL - XV.17.b.312 - 397/1862) építészeti terv, maps.hungaricana.hu - 1862.
  150. ↑ kirakat [(HU BFL - XV.17.b.312 - 514/1870) építészeti terv, maps.hungaricana.hu - 1870.
  151. ↑ 144éves a Gerbeaud - A Kuglerek útja Soprontól Pest-Budáig, Nemzeti Ujság 23. évfolyam 255. szám - 1941. november 8. (online: adtplus.arcanum.hu)
  152. ↑ a b Nemes Márta: A pesti harmincadhivatal (vámház) és a Gerbeaud építéstörténete (67-79. old.), Ars Hungarica 12. évfolyam 1. szám - 1984. (online: adtplus.arcanum.hu)
  153. ↑ Lechner Jenő: A Magyar Nemzeti Múzeum épülete 1836-1926, kiad. a Magyar Nemzeti Múzeum Barátainak Egyesülete - 1927.
  154. ↑ Révhelyi Elemér (Réh): Az Egyetem utcai volt Károlyi-palota építésének története (100. o.), Tanulmányok Budapest Múltjából 2. - 1933.
  155. ↑ a b Török András: Nagy Budapest Könyv (Az örökölt város /második séta/ a Postabank egykori székháza (V. József nádor tér 5-6.) 192-193. old.), Pest-budai útikönyvek - Budapesti Negyed 45., library.hungaricana.hu - 2004. ősz
  156. ↑ Budapesti czégekI. A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéknél bejegyzett czégek, Budapesti Czim- és Lakjegyzék 6. évfolyam 4. rész, library.hungaricana.hu - 1890.
  157. ↑ Köszönetnyilvánítás/Kávéház átadás, Budapesti Hírlap 12. évfolyam 1. szám - 1892. január 1. (online: adtplus.arcanum.hu)
  158. ↑ Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 23. évfolyam, 8. rész - Gyárosok, iparosok és kereskedők czimjegyzéke, foglalkozás szerint betűsorrendbe csoportosítva - 1911. (online: adtplus.arcanum.hu)
  159. ↑ HU BFL - VII.176.a - 1903 - 0429 közjegyzői okirat, archives.hungaricana.hu - 1903.
  160. ↑ Postabank és Takarékpénztár Rt. budapesti bankfiókjai, Délmagyarország 88. évfolyam 111. szám, library.hungaricana.hu - 1998. május 13.
  161. ↑ a b c d e f g h i j k Déli Lipótváros TÖMB - Belváros-Lipótváros telekre vonatkozó előírások Archiválva 2019. július 12-i dátummal a Wayback Machine-ben VSZ 9. függelék, belvaros-lipotvaros.hu - 2011.
  162. ↑ Fábián László, Tákos Tamás: Reinkarnáció, avagy a Bank of China irodaépületének kialakítása, epiteszforum.hu - 2014. április 18.
  163. ↑ A Budavári Palotában kap otthont a Legújabbkori Történeti Múzeum, Magyar Nemzet 20. évfolyam 149. szám - 1964. június 27. (online: adtplus.arcanum.hu)
  164. ↑ kisebb átalakítások (HU BFL - XV.17.b.312 - 984/1863), maps.hungaricana.hu - 1863.
  165. ↑ a b c V. kerület, József nádor tér 8. A Földesi-társasház, urbface.com
  166. ↑ A tokodi üveggyár megnyitása, Esztergom és Vidéke 18. szám, library.hungaricana.hu - 1895. március 3.
  167. ↑ Vegyesek - A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 52. évfolyam 22. szám - 1918. (online: adtplus.arcanum.hu)
  168. ↑ Hetven bankpalota - augusztus 15., Világ 13. évfolyam 188. szám - 1922. augusztus 20. (online: adtplus.arcanum.hu)
  169. ↑ A honvédség nehéz műszaki csoportja közmunkaszolgálat keretében bontja a József Nádor tér egyik háborúban megrongált épületét, archivum.mtva.hu - 1945. november 22.
  170. ↑ Tűzfalak és foghíjak, Magyar Nemzet 17. évfolyam 199. szám - 1961. augusztus 23. (online: https://adtplus.arcanum.hu)
  171. ↑ Néhány jelentősebb játékkereskedőről: Pesendorfer Ferenc, Tészabó Júlia, Török Róbert, Demjén Bence: „A Babatündérhez”, a budapesti játékkereskedelem története, 2009. november 20 - 2010. június 7 időszaki kiállítás, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, - 2010.
  172. ↑ A gróf Cziráky-udvar(24. old.), Magyar Építőművészet 11. évfolyam 8. szám, misc.bibl.u-szeged.hu - 1913.
  173. ↑ a b Bierbauer Virgil: Pesti építőmesterek munkássága, 1809-1847. (76-98. old.), Tanulmányok Budapest Múltjából 1. kötet, epa.oszk.hu - 1932.
  174. ↑ V. kerület, József nádor tér 10., Erzsébet tér 3. A Cziráky-udvar, urbface.com
  175. ↑ Csontváz a padló alatt, Népszava 39. évfolyam 11. szám - 1911. január 13. (online: adtplus.arcanum.hu)
  176. ↑ Következő építési engedélyek akadálytalanul kiadat­tak, Az Épitési Ipar 4. évfolyam 12. (168.) szám - 1880. március 21. (online: adtplus.arcanum.hu)
  177. ↑ V. kerület, József nádor tér 11. A Landsberger-bérház, urbface.com
  178. ↑ Helyrajzi szám: 24505 1051 Budapest, József Attila u. 10, Budapesti levéltári iratok a térképen, archives.hungaricana.hu
  179. ↑ Következő épitési engedélyek akadálytalanul kiadattak, Budapesti Közlöny 5. évfolyam 219. szám - 1871. szeptember 24. (online: adtplus.arcanum.hu)
  180. ↑ Lakóházra két emelet ráépítése HU BFL - XV.17.b.312 - 2458/1871 építészeti terv, maps.hungaricana.hu - 1871.
  181. ↑ Módosított tervek HU BFL - XV.17.b.312 - 1944/1872 építészeti terv, maps.hungaricana.hu - 1872
  182. ↑ V. kerület, József Attila utca 10. A Wieser-Gschwindt-bérház, urbface.com (hozzáférés: 2019. szeptember 1.)
  183. ↑ Helyrajzi szám: 24506 1051 Budapest, József Attila u. 8, Budapesti levéltári iratok a térképen, archives.hungaricana.hu
  184. ↑ Kétemeletes lakóházra harmadik emelet ráépítése HU BFL - XV.17.b.312 - 143/1869, építészeti terv, maps.hungaricana.hu - 1869.
  185. ↑ átalakítások HU BFL - XV.17.b.312 - 941/1872 építészeti terv, maps.hungaricana.hu - 1872.
  186. ↑ Pesti Napló 50. évfolyam 181. szám - 1899. július 2. (online: adtplus.arcanum.hu)
  187. ↑ Magy. általános takarékpénztár r.-t, Magyar Nemzet 20. évfolyam 245. szám - 1901. október 1. (online: adtplus.arcanum.hu)
  188. ↑ V. kerület, József Attila utca 8., Nádor utca 1. A MÁT bér- és bankház, urbface.com (hozzáférés: 2019. szeptember 1.)
  189. ↑ Restaurálás Víg-Art (hozzáférés: 2019. július 13.)

Források[szerkesztés]

  • Budapest lexikon A–K. 623–624. old.
  • ↑ Budapesti utcanevek A–Z: 615. old.: Corvina, 2013.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=József_nádor_tér&oldid=26751667”