Macskakő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Macskakövek útrakészen
Macskakövek „kétsoros átkötés” mintázata
Téglalap alakú macskakövek

A macskakő utak, terek kövezésére használt, szögletesre faragott, domború felületű, általában vulkáni kő. A hatszögletű változatukat a lassú folyású, gyorsan kristályosodott bazaltoszlopokból „csak” méretre kellett vágni. A somoskői [bazaltorgonából készültek egykor Bécs utcakövei is. A somoskői bazaltorgona (=bazalt ömlés) ma is látható, mert a kőbánya nem itt, hanem az innen néhány száz méterre (ma Szlovákiában) levő Macskalyuk kőbányájában és más környékbeli kőbányákban folyt. [1][2][3] Az itt bányászott kővel kövezték az utcáit a Monarchia sok városának, így Bécsnek is.

A második világháborúig elterjedt szabadtéri burkolási módszer volt a macskakövek szoros, adott mintázatú lerakása. Az 1960-as évektől kiszorította az aszfalt. Előnye, hogy nagy szilárdságú, és a köveket többször is le lehet rakni, mivel nincsenek egymáshoz rögzítve, hátránya, hogy esőben a felülete csúszós.

Az első képen kiskockakő burkolat látható, melynek mintázata úgynevezett "kétsoros átkötés". Szokásos volt még a négy- és hatsoros átkötés. Mind az említettek, mind a hullámvonalban (koszinusz görbére emlékeztető körív illesztések) mintázata a kiskockakő szabálytalan mérete és alakja miatt ésszerű kőfektetési mód: a különböző méretű kövek így csaknem maradéktalanul felhasználhatóak.

Míg a kiskő és kiskockakő szabálytalansága miatt (méretük 10–12 cm-es él a látható felületen) erre a módszerre szükség volt, addig a "bányanedves" állapotban pontosabban hasított és megmunkált nagykockakő burkolatot (18 cm x 18 cm) egyenes vonalban, általában az úttengellyel 45 fokos szöget bezárva fektették az ágyazatba. Ekkor viszont szükség volt a széleken püspöksüveg kőre, kötőszögkőre, esetleg háromszögkőre, valamint kötőkőre (27 cm x 18 cm) az úttengelyben is. (A kövek kötésben rakása mindig kevésbé bomló felületet jelent, mint a hálós, sakktáblaszerű fektetés).


A szó eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sok macska- előtagú kifejezésünk van.[4] Az előtag az állatra vagy testrészeihez való hasonlatosságra utal és van, amelyikben az előtagnak (a macskának) lekicsinylő, gúnyos, tréfás árnyalata van. Idegen mintára (német, francia stb.) alakult tükörszó is található köztük. Ilyen a macskakő is, amely szófejtő nyelvészek szerint valószínűleg régi német nyelvből vett tükörszó, a macskafejkőből (Katzenkopfstein) rövidült. Érdekes, hogy míg a magyar rövidülésben a „fej” (Kopf) maradt el, addig a németben a „macska” (Katze). A német nyelvterületen használt mai alakja Kopfstein (fejkő).
  • A macskakő szó nyelvünkben már az 1300-as évek elejéről kimutatható, a Magyar oklevélszótárban „machkakw” formában található.

A macskakő mint szimbólum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A polgári forradalmak jellegzetes képe, hogy a városokban a felszedett macskakövekből barikádokat építenek. Ennek az emlékét idézi fel a Sípoló macskakő című film is.
  • Irodalmi alkotásokban néha hangulatfestő elemként is alkalmazzák.

Járom az utam a macskaköves úton,
A léptem kopog esős éjszakán,
Az ütött-kopott utcák nevét tudom,
Mert én itt születtem, ez a hazám.

– G. Dénes György–Horváth Jenő: Járom az utam [5]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Karancs-Medves Természetvédelmi Alapítvány - Kőbányászat
  2. A Bazalt-vidék bányái:Ahol a Macskakő készült -A somoskői Macskalyuk bánya
  3. Karancsi Zoltán – Horváth Gergely:Az eresztvényi tanösvény
  4. Macskafa, macskaszem, macskaméz, macskatövis, macskagém, macskamajom, macskaköröm, macskaarany, macskaezüst, macskanadrág, macskazene, macskaasztal, macskabagoly stb.
  5. Máté Péter. Járom az utam, youtube.com

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Macskakő témájú médiaállományokat.