Gerbeaud Emil

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Gerbeaud Emil (eredeti neve Emile Gerbeaud); (Carouge, 1854. február 22.Budapest, 1919. november 9.) svájci származású cukrász és csokoládégyáros.

Tartalomjegyzék

Életpályája [szerkesztés]

A Genffel mára egybeépült Carouge (GE) városkában született, egy francia katolikus cukrász, Simon Jean François Gerbeaud gyermekeként. (Egyes források leegyszerűsítve Genfet jelölik szülőhelyként.) Felesége, Esther Ramseyer, egy Saint-Imier-i csokoládégyáros leánya volt. Kezdetben Németországban, Franciaországban és Angliában dolgozott több nagy cukrászüzletben. 1879-ben Franciaországban, St. Étienne-ben nyitott üzletet. 1884-ben költözött Magyarországra és Kugler Henrik cukrászüzletéhez társult a budapesti Gizella téren (ma Vörösmarty tér), ahol kávéházat nyitottak. 1886-ban az üzletet kisebb csokoládégyárral bővítette. Az 1896. évi millenniumi kiállításon bemutatta korszerű csokoládégyártási eljárását. Az Országos Iparegyesület cukorkagyártási szakosztálya 1903-ban választotta elnökévé. 1904-ben a csokoládégyárat a Duna utcába telepítette át. 1907-ben a nemzetközi sütő- és cukrászipari kiállítás elnöke lett. 1909-ben megvásárolta és korszerűsítette a fiumei csokoládégyárat. 1919-ben pesti és fiumei üzemét a Dohány utcai gyártelepen egyesítette. A Vörösmarty téri cukrászdát 1948-ban államosították és csak 1984-ben vette vissza a Gerbeaud nevet. A cukrászda – privatizációt követően – 1995 óta magántulajdonban van.

Gerbeaud Emil sírja.

Emlékezete [szerkesztés]

Irodalom [szerkesztés]

  • Neményi Endre: Harminc év a magyar csokoládé- és cukoripar történetéből. (Bp., 1934.)
  • Ipari öntudatunk ébresztői és munkálói. (Bp., 1943.)

Források [szerkesztés]

Külső hivatkozás [szerkesztés]