Lajta Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lajta Béla
001a Lajta Béla.jpg
Lajta Béla 1873-1920
Született
1873. január 23.
Budapest
Elhunyt
1920. október 12. (47 évesen)
Bécs
Foglalkozása építész
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lajta Béla témájú médiaállományokat.
Új Színház Bejárat részlet
Bp.VIII.Vas u.9-11 szakiskola

Lajta Béla (1907-ig Leitersdorfer) (Budapest, 1873. január 23.Bécs, 1920. október 12.) magyar építész.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lajta Béla 1873. január 23-án született Óbudán. Tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte. 1896-ban kapott építész diplomát és mint az évfolyam legjobb hallgatója elnyerte a Hauszmann Alajos jutalomdíjat. Rövid ideig Hauszmann Alajosnál dolgozott, majd állami ösztöndíjjal hosszabb külföldi tanulmányútra indult. Másfél évet töltött Olaszországban, főként Rómában. Ebben az időszakban festészettel és szobrászattal is foglalkozott. Ezután Berlinben A. Messelnél[1], 1898-ban R. N. Shawnál[2] dolgozott Londonban. Még Londonból küldte haza tervét a pesti - volt Valeró gyár előtti térre elképzelt - zsidó templom tervpályázatára, mellyel harmadik díjat nyert. Ugyancsak harmadik díjat nyert aztán itthon a közoktatási minisztérium pályázatán.

1899-ben tért haza. A Bárd Zeneműkereskedés (Kossuth Lajos u. 4.) belső berendezése volt az első munkája 1900-ban.1902-1904 között épülnek fel Lajta első házai, a hűvösvölgyi villa (a Völgy utcában), a szírmai gazdaság kastélya (Borsod megyében) és a zentai tűzoltókaszárnya. Korai műveire nagy hatással volt Lechner Ödön, akinek első korszakában a követője volt. Személyes kapcsolatuk több közösen elkészített tervben is kifejezésre jutott. (pl. A Kozma utcai izraelita temető[3] Schmidl-sírboltja vagy egy kastély Szirma községben (ez utóbbit 1944-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották).

1905 után eltávolodott a lechneri formanyelvtől. A Malonyai Dezső villája a XIV. kerületben 1905-07 között (ma román kultúrintézet) az angol lakóházak szabad belső térelrendezését egyesíti a magyar népi építészetből származó formanyelvekkel. Első középületeire, a Vakok Intézetére (1905-08. Budapest, XIV., Mexikói út 60) és a Chevra Khadisa Szeretetházra (1909-1911. Budapest XIV. Amerikai út 57, ma: Idegsebészeti Klinika) az észak-európai építészet által inspirált középkorias formák, mozgalmas tömegkialakítás és egyszerű nyerstégla, illetve terméskő homlokzatok jellemzőek, amelyekhez bizonyos kiemelt pontokon gazdag, részben népművészeti-, részben vallási ihletésű ornamentika társul. 1908-ban tervezett épűletei, a Parisiana mulató - ma Új színház - a Budapest,VI. Paulay Ede utcában és a Rákoskeresztúri zsidó temető ravatalazója már utolsó korszakának alkotásai felé mutatnak.

Lajta Béla sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 3 jobb-74-41. Kozma Lajos alkotása.

1909 után tervezett épületeire az egyszerű, "geometrizált és monumentális forma a jellemző. Azonban sohasem mondott le az ornamentika alkalmazásáról, egyéni módon absztrahált, jórészt népművészeti eredetű diszítőmotívumai a homlokzatok szerkezeti vagy funkcionális szempontból jelentős felületeit emelik ki".[4] Ezen időszak legjelentősebb alkotásai: a Budapest, VIII., Vas utca 9-11 alatti Kereskedelmi Iskola (régen: Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskola) épülete, a Rózsavölgyi-ház (Budapest, V., Szervita tér 5.),a Budapest. VIII. Népszínház utca 19.sz. bérház, valamint a volt Erzsébetvárosi Bank (Budapest, Rákóczi út 18.).

Az 1913-14-ben (Budapest. XIV. Cházár András utca 10) tervezett Pesti Izraelita Hitközség Alapítvány Gimnáziumát (ma: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola) Hegedüs Ármin fejezi be 1923-ban. 1911-1914 között - Szabó Ervinnel együttműködve- a Fővárosi Könyvtár és Közművelődési Intézet tervein dolgozott. Méreteit és kulturális céljait tekintve is rendkívüli épület a háború kitörése miatt nem valósulhatott meg. Több mint harminc síremléket is tervezett, ezek a rákoskeresztúri és Salgótarján úti temetőben állnak.

Súlyos betegsége következtében fiatalon, 1920. október 12-én Bécsben hunyt el. Hamvait a Rákoskeresztúri temető (X. Kozma u. 6) 3/J-74-41 sz. sírban helyezték örök nyugalomra. Síremlékét Kozma Lajos, egykori tanítványa és munkatársa tervezte, ki 1910 és 1913 között dolgozott az irodájában. A Lajta-iroda munkatársai voltak még 1902–1903 körül Málnai Béla, 1905-ben Sárkány (Schweiger) István, 1905–1909 körül Löffler Béla és Szendrői (Schlusseck) Dezső, 1911-től Tálos Gyula, továbbá még Román Miklós, Szőke Imre és Nagy Sándor (nem keverendő össze a festővel). Kozma Lajos és Tálos Gyula Lajta épületornamentikájának kialakításában játszott döntő szerepet.

Alkotásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Épületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1902-1904. Budapest, II.k. Völgy utca, Leitersdorfer-villa
  • 1902. Szirma, Klein Mór kastélya[5]
  • 1902. V.ker. Kossuth Lajos utca 4. Bárd Zeneműbolt bútorzata. (ma: könyvesbolt)
  • 1902. Leitersdorfer-síremlék
  • 1902-1904. Budapest, Kozma utcai izraelita temető. Schmidl-család sírja[6][7]
  • 1902-1904. Budapest, Kozma utcai izraelita temető. Gries-család sírja
  • 1902. Zenta. Tűzoltólaktanya és szertár
  • 1904. Zenta. Gimnázium. (I. dij, megbízást nem kap)
  • 1905. Krsto Slavnic háza
  • 1906-1907. Budapest, V. Szent István tér 10. Hecht Jónás papírüzlete (volt bankfiók, ma: Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)
  • 1905-1907. Budapest, XIV. Izsó utca 5. Malonyai Villa. (1913-ban átalakítva)[8]
  • 1905-1908. Budapest, XIV. Mexikói út 60. (Fővárosi Vakok Intézete)
  • 1908. Budapest, VIII. Salgótarjáni út, izraelita temető bejárati épülete és ravatalozó.
  • 1909-1911. Budapest, XIV. Amerikai út 57. Chevra Khadisa gyógyíthatatlan betegek otthona. (szeretetotthon) Mózes-szobor, Telcs Ede munkája. (Ma: Idegsebészeti Klinika Főépület)[9]
  • 1908-1909. Budapest, VI. Paulay Ede utca 35. Parisiana, párizsi mulató. (Ma. Új színház[10]).
  • 1913-1914. Budapest, XIV. Cházár András utca 10. Pesti Izraelita Hitközség alapítványi gimnáziuma. 1923-ban Hegedüs Ármin fejezi be. (Ma: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola)
  • 1909-1912. Budapest, VIII. Vas utca 9-11. Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskola. (Ma: kereskedelmi szakközépiskola)[11]
  • 1910-1912. Budapest, V. Szervita tér 5. Leitersdorfer (később Rózsavölgyi)-ház, üzletek és bérlakások.
  • 1911-1912. Budapest, VIII. Népszínház utca 19. Harsányi testvérek bérháza.
  • 1912. Budapest, Kozma utcai izraelita temető. Kudelka Jakab sírja.

Bela Lajta tender perspective image - National Theatre (Budapest).jpg

Első elhelyezési tervpályázat (I. díj), 1911.
Nemzeti Színház távlati kép
Bela Lajta tender site plan - National Theatre (Budapest).jpg Astoriacivertanlegi.jpg
Elhelyezési helyszínrajz Helye (Astoria) 2009-ben

Pályázatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1898. Pesti Zsinagóga pályázat - III. díj
  • 1901. Honvéd téri zsidó imaház pályázat - I. díj
  • 1901-1902. Kossuth-mauzóleum, Telcs Edével s Tóth Istvánnal
  • 1901-1902. Vörösmarty Mihály szobra, Róna Józseffel
  • 1901-1902. Erzsébet királyné emlékmű, Róna Józseffel.[12]
  • 1902. Szent Gellért szobor
  • 1903. Budapest, X.ker. Izraelita temető Árkád sírjának tevpályázata.[13]
  • 1903. Pozsonyi Posta és távirda épülete, Lechner Ödönnel[14]
  • 1911. Fővárosi Könyvtár és Művelődési Központ
  • 1911. Községi nyilvános könyvtár és közművelődésügyi intézet tervpályázat. II. díj[15]
  • 1911. A budapesti Nemzeti Színház elhelyezési tervpályázata I. díj
  • 1912. Új Nemzeti Színház épületének tervpályázata IV. díj [16]
  • 1913. Magyar Kereskedelmi Csarnok tervpályázat. Megvétel.[17]

Szakírói tevékenység[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • F.m. Der Schöpfer der modernen ungarischen Baukunst (Bildende Künstler, Wien. 1911)
  • A temető művészete (Magyar Iparművészet, 1914)

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bp. VIII. Vas u. 9-11. Szakközépiskola (részlet)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]