Mechwart András
Mechwart András (Schweinfurt, 1834. december 6. – Budapest, 1907. június 14.[1]) gépészmérnök, a magyarországi villamosipar elindítója. Vállalatigazgatóként és feltalálóként is kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy a 19. század utolsó harmadában a magyar gép- és villamosgépipar jelentette a világszínvonalat.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
Szülei Mechwart György és Hofmann Erzsébet. Pályáját lakatosként kezdte. Ezután végezte mérnöki tanulmányait Augsburgban. Nemsokára a Károly-Lajos-vasúti igazgatóságnál kilátásba helyezett mérnöki állás elfoglalása érdekében Pestre jött. Itt megismerkedett Ganz Ábrahámmal és 1859-ben belépett Ganz Ábrahám kis vasöntőműhelyébe, amely az ő munkássága révén – főként Ganz halála után- jelentős vállalattá fejlődött. Mechwart és igazgatótársa, Eichleiter Antal, Keller Ulrikkal átvette a vállalat irányítását az örökösöktől. Mechwart lett az 1869-ben a részvénytársasággá alakult cég műszaki igazgatója, majd vezérigazgatója. 1874-ben Eichleiter távozott a cégtől. Ebben az évben találta fel a kéregöntésű, rovátkolt hengerekkel dolgozó hengerszéket és ezzel a magyar malomipar aranykorát alapozta meg. A gazdasági válság idején megpróbált „több lábon állni”, ezért 1878-ban megalapította a Ganz-gyár elektromos osztályát, és az elektrotechnika területén kiváló feltalálókkal világszívonalút alkotott. Kiváló szakemberekkel vette körül magát, mint Zipernowsky Károly, Bláthy Ottó Titusz, Déri Miksa, Kandó Kálmán, Neustadt Lipót és Fischer Béla. Számos kiváló mérnök került ki a Ganz gyárból. Így Hoór Tempis Mór, Selmeci Pöschl Imre, és Cserháti Jenő a Műegyetem tanárai lettek, a gépészek közül Bánki Donát, Csonka János. A gyár hírneve vonzotta a külföldi mérnököket. Ott dolgozott a gyárban Nikola Tesla, Milan Vidmar, és Friedrich Uppenhorn is.
Ebben az időben vette át a válságba került pesti vagongyárat is. Találmányai közé tartozik a gőzüzemű illetve petróleumüzemű szántógép is (1896).
[szerkesztés] Elismerései
- Ferenc József-rend,
- vaskorona-rend,
- kereskedelmi érdemeinek méltánylásául az Osztrák-magyar bank igazgatósági tagjává választották
- az MTA az első Wahrmann – aranyéremmel jutalmazta (1897),
- nemességet kapott (1899)
[szerkesztés] Emlékezete
- Nevét őrzi Budapest II. kerületében, az egykori Ganz-öntöde (ma Öntödei Múzeum) közelében a Mechwart liget, ahol mellszobra is áll. (Az eredeti egész alakos szoborcsoportot 1913 november 16-án leplezték le, Stróbl Alajos műve. A II. világháborúban megsérült és lebontották. A jelenlegi mellszobor Kocsis András Kossuth-díjas szobrászművész alkotása.)
- Nevét őrzi még a Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola Debrecenben.
[szerkesztés] "A Mechwart-féle tengely-kapcsoló" A Pallas nagy lexikonában
" A Mechwart-féle tengely-kapcsoló olyan készülék, mellyel transzmisszió-tengelyeket forgásuk közben is összekapcsolhatunk. Szerkezetét az baloldali ábra a tengellyel párvonalos síkban vágva, a jobboldali ábra pedig alsó részét nézetben, a felső részen azonban a súrlóféket vágva láttatja. Itt az o hajtótengelyre ékelt a kerék belsejében két h betüvel jelölt súrlódó fej van, melyek mindegyike csaknem teljes félkört alkot, s a P hajtott tengelyre ékelt f hüvelybe erősített párvonalas gg vontatórudakon van vezetve. A súrlódás okozta kerületi erő létesítésére való nyomóerőt az e nyomóhüvelyre kapcsolt kétágu b szegletemeltyük közvetítésével nyerik. Ezek az emeltyük sarkpontjuknál fogva csuklósan vannak az e nyomóhüvely ágainak belső részébe kapcsolva s vizszintes ágaikkal a h súrlódó fejekhez kapcsolt ¶ függőrúdba kapaszkodnak, mig függőleges ágaikkal a nyomóhüvely ágainak felső végébe dugott excentrikus csapokba kapaszkodnak úgy, hogy ezekkel kopás esetén a súrlódó fejeket bizonyos határig kijebb szoríthatjuk. Ha a h súrlódó fejeket az emeltyükkel úgy állítjuk be, hogy a kerületi erőhöz szükséges beszorítás után a ¶ függőrudak belső csuklói csaknem a külsőknek összekötő vonalaiba jutnak, akkor az e szorítóhüvely benyomására csak igen kis tengelyirányú erőre van szükség. Ennek a tengelykapcsolónak jósága főképen abban rejlik, hogy a kapcsoláskor tengelyirányban kis erő kell, s a súrlódó fejek kopását az excentrikus csapokkal könnyen pótolhatjuk. Ezeket a tengelykapcsolókat a Ganz és Társa-féle gépggyár már 1884 óta szép sikerrel alkalmazza. Az alsó ábra a Mechwart-féle tengelykapcsolónak nagyobb fekvő tengelyekhez szokásos elrendezését mutatja. Az A tengely C dörzsölő kereket, a B tengely pedig a dörzsölő saruk vezetésére való F rudakat tartó D tokot tartja, melynek T agyán mozog a kétágu E átló. Ezt az átlót agyának nyakán két részű gyűrű övedzi, melyet a jobb oldali csapágy tartón átnyúló könyök villaágai a könyök vizszintes karjába kapcsolt sróffal beljebb vagy kijebb tolhat. Ha a srófra ékelt kézi kerékkel a könyök vizszintes karját felfelé emeljük, A és B tengely lassan egymásba bekapcsolódik, ha pedig lejebb toljuk, egymásból kikapcsolódnak."
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest II. ker. polgári halotti anyakönyv 1306/1907. folyószáma alatt.
