Bluebox technika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Régi filmekben látható vetített műtermi háttér

A bluebox technika vagy másként greenbox technika filmtrükk technika, amelyet a videotechnika is átvett. Lényege, hogy két különböző felvételt összemontíroznak. A fő esemény az első felvételen kap helyet kék háttérrel, a másik videón pedig a háttérnek szánt miliő látható. Így azt a hatást érik el, mintha valóban ott zajlanának az események, ahol a háttérvideó játszódik.

Bluebox technika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az átlátszó háttér titka a bluebox technika, mely gyakorlatilag nem más, mint egy egyszínű (monokróm) vászon - többnyire kék, vagy élénkzöld - amit a főszereplő mögé állítanak fel, kitakarván minden egyéb hátteret. Az így készített felvételen, melyen a szereplők a “semmiben hadonásznak”, ezután számítógép segítségével kicserélik a kék vagy zöld háttérszínt átlátszóra, majd az egészet, mint valami mozgó fóliát, a másik videó fölé helyezik.

A háttérszín lehet kék és zöld is sőt, akár fehér háttér előtt is létre lehetne hozni átlátszó filmet, két dologra azonban nem árt ügyelni. Az első, hogy mindenképp egyszínű háttért kell választani, a második pedig, hogy lehetőleg ne viseljen az előtte álló a háttérrel azonos színű ruhaneműt, mert ilyenkor nem csak a vászonfal, de a test is átlátszóvá válik. Ezért nem szoktak fehérrel, feketével, vagy egyéb, az emberi testen is megtalálható színnel dolgozni.

A bluebox technikával oda lehet montírozni bárkit a Párizsi Notre Dame elé, élő kommentátorként közvetíthet valaki egy autóversenyt a rajtkockákon sétálva, anélkül, hogy útban lenne az autósoknak. Szemtől szembe lehet beszélgetni politikusokkal az Országgyűlésben, szó szerint a fellegekben lehet járni, és ha jól csinálja az alkalmazó, a nézőknek fel sem fog tűnni a turpisság.

Alapvető feltételek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az öltözet színe eltérő kell legyen az általában kék háttértől

A felvétellel kapcsolatban a legalapvetőbb feltételeket, melyek beteljesülése esetén, biztosan sikert lehet elérni.

  • megfelelő mértékű megvilágítás, (lámpánként kb.: 500W)
  • a háttér mindenütt, egységes fénymennyiséget kap, nincsenek sötét/kiégett foltok,
  • a hátteret és a szereplőt külön lámpacsoportok világítják meg - amely csoportokon belül a lámpák azonos típusúak és teljesítményűek
  • szereplő nem viselhet kék dolgokat, - hacsak nem csonkolt, levágott végtaggal, esetleg kilyukasztott állapotban lévő személyt szeretnénk ábrázolni.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]