Die Hard – Az élet mindig drága

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Die Hard – Az élet mindig drága
(Die Hard: With a Vengeance)
Rendező John McTiernan
Producer John McTiernan
Michael Tadross
Műfaj akciófilm
thriller
haver film
Forgatókönyvíró Jonathan Hensleigh
Főszerepben Bruce Willis
Jeremy Irons
Samuel L. Jackson
Zene Michael Kamen
Operatőr Peter Menzies Jr.
Gyártás
Gyártó Twentieth Century Fox Film Corporation
Cinergi Pictures Entertainment Inc.
Ország  Egyesült Államok
Nyelv angol
+ magyar (szinkron)
Időtartam 123 perc
Költségvetés 90 millió dollár[1]
Forgalmazás
Forgalmazó amerikai 20th Century Fox
magyar InterCom
Bemutató amerikai 1995. május 19.
magyar 1995. augusztus 10.
Korhatár amerikai R
magyar 16
Bevétel Globális 366,1 millió USD[1]Line-stroke.pngLine-stroke.png
USA 100,0 millió USD[1]
Kronológia
Előző Még drágább az életed
Következő Die Hard 4.0 – Legdrágább az életed
Kapcsolódó film Drágán add az életed!
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap

A Die Hard – Az élet mindig drága (Die Hard: With a Vengeance, vagy Die Hard 3) a Die Hard-filmsorozat harmadik része. Az 1995-ben bemutatott akciófilmet az első részt is jegyző John McTiernan rendezte, forgatókönyvét Jonathan Hensleigh írta, executive producere Andrew G. Vajna.

A történet szerint a felfüggesztett John McClane hadnagy (Bruce Willis) visszatérni kényszerül a New York-i rendőrség állományába, mikor egy elvetemült terrorista (Jeremy Irons) bombamerényletekkel fenyegeti a várost. A Simonként bemutatkozó férfi ördögi macska-egér játékba kezd McClane-nel és egy az eseményekbe akaratán kívül belekeveredő boltossal (Samuel L. Jackson), miközben a háttérben egy sokkal nagyszabásúbb terv végrehajtásán ügyködik.

A film forgatókönyvének egy korai változata a korábbi részekéhez hasonlóan egy regényre épült, majd Hensleigh saját, több produkcióhoz is elképzelt szkriptjét igazította a Die Hard közegéhez. Több befejezési lehetőség is felmerült, amelyek közül a végleges mellett további egy el is készült: ez vélhetően Magyarországon játszódik. A forgatás 1994 júliusában vette kezdetét és decemberig tartott. A cselekménynek helyszínt adó New York mellett Dél-Karolina, New Jersey és Maryland államban is készültek felvételek.

Noha vegyes visszajelzéseket kapott a kritikusok felől, a Die Hard – Az élet mindig drága világviszonylatban az év legnagyobb bevételt elért filmje lett (ugyanakkor hazájában nem tudta felülmúlni elődjét, a Még drágább az életedet), s Magyarországon is a legnépszerűbbnek bizonyult több mint félmillió nézőjével. A széria több mint tíz évvel később, 2007-ben folytatódott a negyedik résszel.

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

John McClane rendőrtiszt minden nap másnapos (Bruce Willis)

Szédült Simon mondta a cukrásznak a vásáron: ide a sütikkel, vagy átkúrom a fejed a palánkon!

New York egyik zsúfolt üzletében bomba robban. A Simonként bemutatkozó elkövető a rendőrségtől azt követeli, John McClane rendőrtiszt szendvicsemberként menjen Harlembe azzal a felirattal, „Gyűlölöm a niggereket!”, vagy újra robbant. Az állományából visszavonult, felesége által otthagyott, másnapos McClane kényszerűen teljesíti a terrorista kérését. Odalép hozzá egy helyi fekete boltos, Zeus Carver, hogy elbeszélgessen vele, s hamarosan egy csapat fiatal is észreveszi őt, így menekülőre fogja, Carverrel együtt. Az őrsön a telefonáló ismét jelentkezik, s bosszankodva gondosan előkészített tervének meghiúsulásán, bevonja játékába Carvert is. Most már kettejüknek kell eleget tenniük a férfi utasításainak. Első feladatuk keretében egy nyilvános fülkéhez irányítja őket. Innen egy másik metróaluljáró telefonjához kell sietniük meghatározott időn belül, vagy bomba robban.

90 utcát 30 perc alatt a New York-i forgalomban? Ehhez egy óra is kevés lenne!

Betelefonálós játék (Samuel L. Jackson)

McClane megtalálja a megfelelő útvonalat, méghozzá a Central Parkon át. Félúton feljut a metróra, hogy a rajta lévő bombát keresse, míg Carver a Wall Street-i megállóhoz tart. Éppen odaér a telefoncsörgésre, ám mivel McClane nincs vele, Simon robbant. A szerelvényből John éppen az utolsó pillanatban hajítja ki a pokolgépet, ám a detonáció így is romba dönti a megállót. McClane úgy érzi, a bomba mindenképpen robbant volna, hisz az esélye, hogy ő és Carver odaérnek időben, egyenlő volt a nullával. Az egész New York-i hatóság a helyszínre érkezik, McClane-t pedig az FBI-tól és más kormányhivataloktól keresik fel. Kiderül, hogy az elkövető Simon Gruber, annak a Hans Grubernek a fivére, akit McClane pár évvel korábban kidobott egy Los Angeles-i toronyház tetejéről. Az egykori kelet-német katona társa a szabadúszó terrorista, Mathias Targo és egy Katya nevű nő. Az ügynökök tájékoztatását követően Gruber telefonál, s elárulja, az összes rendőrségi és FBI-os vonalra rákapcsolódtak. McClane-t és Carvert egy újabb bombához küldi egy parkba, Cobb rendőrfelügyelővel pedig közli, hogy a város több mint száz iskolájából egyben bombát rejtett el. Mindenki a tűzszerészekkel tart az iskolák átkutatására, csak Ricky Walsh rendőr marad a helyszínen.

Nem raboljuk tovább az idejét. Inkább csak a bankját.

Hamarosan több furgon érkezik, s Simon Gruber az elektromos művek vezetőjeként mutatkozik be. Walsh mit sem sejtve, készséggel vezeti le az aluljáróba a terroristákat, akik végeznek vele. Ezután a közeli jegybankba indulnak, amibe a metróból is nyílik lift. A világ aranykészletének jelentős hányadát őrzik a bank széfjében. A biztonsági rendszert ki kellett kapcsolni a robbanás miatt, így szabad az út Grubernek: billenős kocsikra pakolják az aranyrudakat. Ezalatt McClane és Carver egy újabb fejtörővel néz szembe, hogy hatástalaníthassák az újabb bombát. Sikerrel járnak, s mikor Simon felhívja őket, a Yankees stadionjába szóló „meghívót” és újabb rejtvényt ad a robbanószert rejtő iskolával kapcsolatban. Visszaindulnak a Wall Streetre, ahol a rendőrök távollétében fosztogatás tört ki. McClane ráébred: iskola egy szál sincs az utcában, bankok annál inkább. Carver a legutóbb leállított bombát átadja néhány rendőrnek, akik Gruber emberei, azonban utasításra futni hagyják. Ezalatt McClane besétál a jegybankba, ahol az egyik férfin Walsh jelvényét pillantja meg; leszámol a terroristákkal, s leereszkedik a metróba, ahol Carverrel újra találkozik. Már tiszta a kép számára: akárcsak a bátyja, Simon Gruber is egyszerű rabló, aki több tonnányi aranyat lovasított meg. Üldözőbe veszik a teherautókat, s közben rájönnek a legutóbbi rejtvényre is: a 21. elnök a válasz, akinek személyéről azonban egyiküknek sincs fogalma. Az aranyat szállító járművek útvonala egy jelenleg is építés alatt álló alagútba vezet, amitől egy gát tartja távol a vizet. McClane egy munkással behajt az alagútba, Carver pedig a Yankees-stadionba indul. Ott egy apró tárgyon „Game Over” feliratot talál, azonban ez nem neki szól; a lesben álló lövésznek McClane likvidálására van parancsa. Carver sebes léptekkel elhagyja a lelátót. Az alagútban McClane csökkenti Gruber embereinek számát, s azt is megtudja a segítőkész fuvarostól, hogy az USA 21. elnöke Chester A. Arthur volt. A keresett iskola a Chester A. Arthur Általános Iskola, ahol Carver két unokaöccse is tanul. Cobb és emberei megkezdik az iskola átfésülését, s hamarosan rátalálnak egy újonnan hozott italautomatára, benne pedig a bombára. Mikor Gruber rájön, hogy McClane a nyomukban van, felrobbantják a gátat, s a hömpölygő vízözön elől a New York-i detektív egy zsilipkapun menekül ki. Itt újra összefut Carverrel, s együtt folytatják a teherautók keresését, némi tűzpárbaj fűszerezte autósüldözést követően. A nyomok a kikötőbe vezetnek, ahol az összes furgon egyetlen hajóra vitte a szállítmányt. Egy őrült ötlettől vezérelve McClane és Carver a már kifutott hajóra ereszkedik a hídról a kocsijuk vontatókábelén, mialatt a kábel elszakadtával egy őrszem meghal.

Add át üdvözletem az öcsédnek!

Vér és veríték (Samuel L. Jackson és Bruce Willis)

Szétválnak; McClane likvidál két terroristát, majd összeakad Targóval, Carver pedig rátalál Gruberre. Fegyvert szegezve rá kéri az iskolában elhelyezett bombát hatástalanító kódot, azonban rosszul sül el próbálkozása: Simon elveszi a géppisztolyt és a lábába lő vele. Lerázva Targót, hamarosan McClane is megjelenik, s meglátja a hatalmas mennyiségű robbanószert: a valódi bomba nem az iskolában van, hanem a hajón. Gruber terve: a Forradalmi Front nevében megfosztani a világot az aranykészlettől és „újra elosztani” a robbanóanyag segítségével. McClane-t és Carvert a hatalmas halálos fegyverhez bilincselik, a két férfinak azonban sikerül kiszabadulnia, s az utolsó pillanatban a vízbe ugrania. A terroristák kisebb hajókkal menekülnek el, Targó azonban rájön: társa valójában vashulladékot akar felrobbantani, az aranyat pedig magának megtartani, ám ekkor Katya árulása is kiderül és lány megöli a férfit. McClane már éppen beletörődne, hogy Gruber kereket oldott, mikor egy tőle származó aszpirines dobozon nyomot talál, így Kanadába repül Carverrel együtt. Ott Gruber katonáival a sikert ünnepli, mikor a kellemetlen meglepetés éri. Ő is helikopterre száll, ám végül mégis alul marad: a földről McClane kilő egy magasfeszültségű vezetéket, s így a terrorista Katyával és a helikopterrel együtt felrobban. McClane a történtek után felhívja feleségét, Hollyt, hogy végre kibéküljenek és újra láthassa gyermekeit.

Simon feladványai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Simon, de korántsem angyal (Jeremy Irons)
Az asszony hallgatag (Sam Phillips)

A film gonosztevője, Simon Gruber a „Simon mondja” játékot játssza a New York-i rendőrséggel. Emellett folyamatosan feladványok megfejtésére kényszeríti McClane-t és Carvert, hogy a megoldás segítségével hatástalaníthassák a város különböző helyein elhelyezett robbanószerkezeteket.

  • Az első, amit ki kell találni a szintén ismert „Hányan mennek St. Ives felé?” találós kérdés, amire a válasz 1. A vers így hangzik magyarul:

St. Ives felé haladtomban
Egy hétfeleséges férfibe botlottam.
Minden feleségnek volt hét zsákja,
Minden zsáknak volt hét macskája,
Minden macskának hét kiscicája,
Cicák, macskák, zsákok, feleségek,
St. Ives felé hányan mendegéltek?''

  • Az elefánt-szökőkutas flakonos feladványra két megoldás létezik. Hogy egy 3 és egy 5 gallonos palack segítségével pontosan 4 gallon vizet kapjunk, a következőt kell tennünk.
Első megoldás:
  1. Töltsük meg az 5 gallonost, majd ebből töltsük tele a 3 gallonost. Így marad a nagyobbikban 2 gallon víz.
  2. Ürítsük ki a 3 gallonost, majd öntsük át bele a 2 gallon vizet; így 1 gallonnyi hely marad benne.
  3. Töltsük újra az 5 gallonost, majd öntsünk át a 3 gallonosba, amíg meg nem telik (vagyis 1 gallont). Így pontosan 4 gallon marad a nagyobbik flakonban.
Második megoldás:
  1. Töltsük meg a 3 gallonost és öntsük át az 5 gallonosba.
  2. Töltsük újra a 3 gallonost és töltsük színültig vele a nagyobbik flakont. Így 1 gallon marad a kisebbikben.
  3. Ürítsük ki az 5 gallonost, s töltsük át a 3 gallonosból a benne lévő egy gallont.
  4. Töltsük újra a 3 gallonost, majd öntsük ezt is az 5 gallonosba, így kapunk 4 gallont újfent.


  • Végül, hogy megtudják, melyik iskolában rejtett el bombát Simon, McClane-nek és Carvernek rá kell jönnie, „Mi az, ha 42-ből elveszünk 21-et?”. A válasz az USA 42 elnökéből a 21., aki nem más volt, mint Chester A. Arthur.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lambert és Carver (Graham Greene és Samuel L. Jackson
  • Bruce Willis mint John McClane (magyar hangja Dörner György): A mindig másnapos, de mindig eltökélt New York-i rendőrhadnagy a Nakatomi Toronynál történt incidens révén kisebb hírnevet szerzett, de ennek árnyoldala most lesújt rá: az akkori ellenfelének fivére fondorlatos csapdák és elmejátékok sorát állítja fel számára, így felettesei kénytelenek visszahívni a szolgálatba felfüggesztéséből. McClane elhidegült feleségétől, Hollytól, aki munkahelyén, Los Angelesben él két gyermekükkel, Lucyval és Johnnal.
  • Jeremy Irons mint Simon Gruber (magyar hangja Szakácsi Sándor, újraszinkronizálva Rátóti Zoltán): Más néven Peter Krieg. Hidegvérű, egykori ezredes a kelet-német hadseregben, ahol egy olyan beszivárgó egységet vezetett, amilyet a nácik is bevetettek a belgiumi offenzívában. Most szakadár csoport vezetője; csak látszólag vezérli a személyes bosszú: testvére életének McClane vetett véget, s a vér kötelezi az elégtételre, ám ahogy fogalmaz, ez csupán „örök érvényű adósság” igazi terve mellett, ami a Wall Streeten található központi jegybank aranykészletének kifosztására irányul. Gyakran gyötrik migrénes rohamok. John McTiernan legelső választása Simon Gruber szerepére Sean Connery volt. A színész azonban nemet mondott, mert nem akart „ennyire ördögi gonosztevőt” alakítani.[2] Jeremy Irons még ezt követően is David Thewlist váltotta fel.[2]
  • Samuel L. Jackson mint Zeus Carver (magyar hangja Kálid Artúr): Afroamerikai, Harlemben élő villanyszerelő, korábban taxis, aki egy kisebb, elektronikai cuccokat árusító boltot vezet, s aki akaratán kívül keveredik bele Gruber és McClane párharcába. Nem szívleli a fehéreket, két unokaöccsét is óva inti attól, hogy tőlük kérjenek segítséget, meg mindentől, ami bajba keverheti őket. Jószívűen figyelmezteti McClane-t, hogy ne mászkáljon az „Utálom a négereket!” feliratú táblával a nyakában egy négerek lakta negyedben. Carver éles elméje gyakran jön jól McClane-nek. Laurence Fishburne volt az első választás Zeus Carver szerepére, azonban a színész visszautasította az ajánlatot. Mire meggondolta magát, Samuel L. Jackson már leszerződött a feladatra.[2] Zeus Carver megjelenése Jackson ötletein alapszik; a színész komoly kutatást végzett a karaktertípussal kapcsolatban Malcolm X könyvei tanulmányozásával.[2]
  • Larry Bryggman mint Arthur Walter Cobb felügyelő (magyar hangja Kristóf Tibor, újraszinkronoizálva Szersén Gyula): McClane körzetének rendőrfelügyelője, akivel Simon többször beszél telefonon követeléseinek hangot adva. Cobb vállára rendkívüli felelősség szakad a nem mindennapi terrorfenyegetéssel.
Cobb és Dr. Schiller (Larry Bryggman és Stephen Pearlman)
  • Graham Greene mint Joe Lambert (magyar hangja Bezerédi Zoltán, újraszinkronizálva Mihályi Győző): McClane rendőrkollégája, aki Cobb közvetlen közelében végzi munkáját, s gyakran viccelődik Johnon.
  • Colleen Camp mint Connie Kowalski (magyar hangja Spilák Klára, újraszinkronizálva Fehér Anna): Szintén a New York-i rendőrség tagja, a terepre vonuló egyetlen nő az állományban.
  • Anthony Peck mint Ricky Walsh (magyar hangja Barbinek Péter, újraszinkronizálva Végvári Tamás): A mindig a jelvényszámával lottózó rendőr ugyancsak Cobb alá tartozik.
  • Kevin Chamberlin mint Charles Weiss (magyar hangja Kocsis György): A rendőrség pirotechnikai- és bombaszakértője, aki felvilágosítja a többieket arról, mivel is állnak szemben. Életét kockára téve igyekszik hatástalanítani egy iskolában elhelyezett robbanószerkezetet.
  • Nicholas Wyman mint Mathias Targo (magyar hangja Helyey László, újraszinkronizálva Barbinek Péter): Szerződéses szabadúszó terrorista, bombaszakértő, aki szolgált a magyar hadseregben és az irániaknak is dolgozott. Gruber társa az arany meglovasításában, ám azzal a meggyőződéssel, hogy a zsákmányt a Forradalmi Front nevében a levegőbe repítik. Nem sejti, hogy Simonnak más tervei vannak.
Charles Weiss (Kevin Chamberlin)
  • Sam Phillips mint Katya: Targo „jobbik fele.” Izraeliek bombát rejtettek az ágyukba, ennek következtében a nő maradandó sérülést szenvedett, így nem beszél; mindez még fenyegetőbb megjelenést kölcsönöz neki. Szeretője lesz Grubernek, akivel elárulják Targót. A popénekes Sam Phillips-t az egyik CD-borítóján látott fotójának köszönhetően hívták be próbákra Katya szerepére.[2] Ez volt első filmszerepe; azért nem szólal meg, hogy ne derüljön fény texasi akcentusára.[3]
  • Stephen Pearlman mint Dr. Fred Schiller (magyar hangja Sinkovits Imre): Pszichológus, aki a Gruber rendőrséghez intézett telefonbeszélgetései alapján igyekszik megalkotni Simon elkövetői profilját. Dr. Fred Schiller karakterének neve utalás Friedrich Schiller 18. századi német költőre, akinek szövegét Beethoven felhasználta a 9. szimfóniájához.[2] Ez a zenemű szoros kapcsolatban áll a Die Hard-filmekkel, noha csak az első részben csendül fel két alkalommal, a továbbiak előzeteseihez is felhasználták.

A rádiós, akit Simon felhív a filmben, valódi műsorvezető, Elvis Duran.[2] Abban a jelenetben, mikor a rendőrség értesül az iskolában elhelyezett bombáról, az egyik hivatalos személyt („A Gruber név mond magának valamit, hadnagy?”) a néhai Dave Thomas, a Wendy’s alapítója játssza, azonban a stáblistán nincs feltüntetve.[2] A DVD rendezői kommentárjában John McTiernan elárulja, hogy a későbbi amerikai alelnök, Dick Cheney feltűnik a filmben egy pillanatra, de a stáblistán ő sem szerepel. Egy halász szerepében a rendező apja, idősebb John McTiernan is tiszteletét teszi a vásznon. A papa feltűnt fia két korábbi filmjében, Az utolsó akcióhősben és a Vadászat a Vörös Októberrében is.[4]

Annak ellenére, hogy nem kérték fel a filmhez, Alan Rickman szerepel a stáblistán, mint Hans Gruber alakítója (McClane flashbackjében tűnik fel).[2] Rickman jelenete már korábban is létező felvétel volt az első részből bevágva. Akárcsak az első részben, a német terroristák között ezúttal is szerepel egy Karl nevű. Míg itt csak kis szerephez jut, az 1988-as epizódban Hans után a legfontosabb gonosztevő pozícióját töltötte be, a megboldogult Alexander Godunov megformálásában.

Háttér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A forgatókönyv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film számára írt forgatókönyv korai vázlatai a Troubleshooter című regényre épültek, amiben terroristák átveszik az irányítást egy karibi cirkálón.[2] Ezt az ötletet pár év múlva a Féktelenül 2. – Teljes gőzzel című film alkotói használták fel (szintén a 20th Century Foxnál),[2] míg jelen produkció végül Jonathan Hensleigh egy korábbi szkriptjét, a Simon Says-t hasznosította, amelyből az eredeti elképzelések szerint egy Brandon Lee-akciófilm készült volna, majd később a Halálos fegyver-sorozat negyedik epizódjaként merült fel. A film első fele szinte teljesen megegyezik a Simon Says-zel, csupán a neveket cserélték le; az eredeti írásban egy Alex Bradshaw nevű New York-i zsaru játszotta a főszerepet, akiből pedig Zeus Carver lett, női karakter volt. A stúdió szerette volna, ha Hensleigh megváltoztatja Zeus etnikumát akár fehérre vagy ázsiaira, ez azonban nem valósult meg. A rablást azért adták hozzá a cselekményhez, hogy a történet illeszkedjen a többi Die Hard-film sorába. Eredetileg a gonosztevők a Metropolitan Museum of Artot fosztották volna ki, amely ötlet John McTiernan rendező egy későbbi filmjében, A Thomas Crown-ügyben jelenik meg. Az élet mindig drága DVD-kommentárjában Hensleigh elmondja, a forgatókönyv alapötlete akkor fogalmazódott meg benne, mikor elképzelte, mi lenne, ha egy gyermekkori barátja, akinek sérülést okozott egy eldobott kővel, felnőttként bosszút akarna állni rajta. Hensleigh-t megkereste az FBI a forgatókönyv befejezése után a Manhattan belvárosában található Szövetségi Aranytartalékról való kiterjedt ismeretei okán. Hensleigh azt állította, minden információt egy a New York Timesban közölt cikkből szerzett.[2]

A forgatókönyvbe jutott a kikacsintásokból is. Az eredeti, angol szöveg szerint McClane egy alkalommal azt mondja Carvernek, „I was livin' on a nice fat pension, smoking cigarettes and watching Captain Kangaroo.” (egyenes fordításban: „Egy szép kis lakásban éltem, szívtam a cigimet és néztem a Captain Kangaroo-t”, a szinkron szerint: „Bagóztam szakadásig és bambán bámultam a tévét. A mondat második fele egy sor a „Flowers in the Wall” című The Statler Brothers-számból, ami a Ponyvaregény egyik betétdala. Azelőtt hallható, hogy Bruce Willis karaktere, Butch, autójában ülve megpillantja Marcellus Wallace-t a zebrán.[2]

Alternatív befejezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A filmhez egy alternatív befejezés is készült, ami megtalálható a DVD különleges kiadásán. Ebben a változatban a rablás sikerrel jár, s McClane-t bűnbaknak használják mindazért, ami rosszul sült el, s még az is felmerül, hogy összedolgozott a terroristákkal. Elbocsátják a New York-i rendőrségtől közel 20 évnyi szolgálat után, az FBI pedig még a lakását is elveszi tőle. Az arany Új-Skóciába kerül, ahol az Empire State Buildinget formázó szobrocskákká alakítják a rudakat, hogy kicsempészhessék az országból. McClane azonban Gruber nyomára akad, annak külföldi rejtekhelyén. Ez hasonlóképp sikerül neki, mint ahogy a filmben látható – az aszpirines tégely felirata alapján. A befejezés helyszíne feltehetőleg Magyarország, mivel Simon a lakossághoz magyarul beszél. A „Nagyon kedves, köszönöm” és a „Rögtön” sorok tisztán érthetők. McClane örömét leli abban, hogy elégtételt vehet Gruberen, így egy „McClane mondja” nevű játékra hívja őt (Gruber a „Simon mondja”-val tartotta sakkban McClane-t korábban). Ez a játék az orosz rulett egy formája, melyben szerepet kap egy kisebb kínai rakétavető, aminek célzókeresztjét eltávolították, s így nem lehet megkülönböztetni a végeit. McClane egy fejtörőt ad Simonnak, mint amilyet a terrorista is űzött vele New Yorkban. Mikor Simon rossz választ ad a rejtvényre, McClane arra kényszeríti, hogy maga felé fordítva süsse el a rakétavetőt. A rakéta átmegy Simonon és megöli őt. A jelenet legvégén kiderül, McClane mindvégig golyóálló mellényt viselt, így nem végzett volna vele a rakétavető. A DVD audiokommentárjában Jonathan Hensleigh azt állítja, ezt a verziót azért vetették el, mert a stúdió úgy vélte, McClane túlontúl kegyetlen és fenyegető oldalát mutatja be – bosszúból gyilkol, nem önvédelemből. Hensleigh indíttatása az volt, hogy bemutassa, milyen pszichikai hatással voltak a New York-i események és annak következményei McClane-re.

Szintén a DVD kommentárjában hangzik el, hogy egy másik alternatív befejezés szerint McClane és Carver egy alkalmi tutajjal jutnak partra a hajó felrobbanása után. Carver azt mondja, szégyen, hogy a rosszfiúk kereket oldottak; McClane válasza erre, hogy ne legyen olyan biztos benne. A kép ezután a terroristák gépére vált, ahol megtalálják az aktatáskába rejtett bombát a parkból, amit Carver visszaadott nekik (ebben a változatban nem használták fel a gát felrobbantására). A film egy fekete humorú megjegyzéssel ér véget, mikor Simon azt kérdezi, van-e valakinél egy négygallonos flakon. A szkript ezen vázlatán hamar átléptek, s a rakétavetőssel ellentétben, nem is került felvételre.

A forgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film forgatása 1994. július 30-án,[5] közel egy évvel a bemutató előtt vette kezdetét New Yorkban, a hatodik sugárúton, a nyitó képsorok robbantásának felvételével. A város számos részéről verődött össze bámészkodó tömeg, hogy megnézzék a detonációt, ami autókat döntött fel és üvegszilánkokkal fedte be a járdákat. A jelenetet hét kamerával rögzítették, de a stábon kívül helyi tévések, paparazzók és ismeretlen számú amatőr fotós is lencsevégre kapta az eseményt. A speciális effekt-csapat gondosan előkészítette az akciót az épület földszintjén, így a forgatás előtt nem sokkal nyílt kristálybolt nem szenvedett egy cseppnyi kárt sem.[6] John McTiernan később fontolóra vette a robbanás kivágását, avagy a film bemutatójának elhalasztását, mivel úgy érezte, az amerikai közönség még túl érzékenyen reagálhat a nyitójelenetre az Oklahoma Cityben történt Alfred P. Murrah Federal Building-robbantás közelsége miatt.[2]

A film nagy részét a dél-karolinai Charlestonban rögzítették, köztük a metrójeleneteket (ezekhez díszletet használtak) és a hidas jeleneteket (amik a John P. Grace emlékhídon forogtak).[2] Az alagútban játszódó üldözési jeleneteket az akkor még befejezetlen 3-as számú New York City Water Tunnelben forgatták, ami a várost a New York felső részéhez tartozó Catskill hegyekkel köti össze. Az autópályás szcénák a New York-i Westchester megyében játszódnak a Saw Mill Parkwayen. Ezeket a valóságban a Connecticutban található Fairfield megyei Merrit Parkway, illetve a New York állambeli, Putnam megyei Taconic Parkway „alakította.”[2] A taxit (No. 2T94), amit Samuel L. Jackson vezet a filmben, később felhasználták a Lesz ez még így se című 1997-es film alkotói is egy jelenet erejéig.[2] A bankrablás momentumait Manhattan pénzügyi negyedében rögzítették, a befejezés jelenetei pedig a Maryland állambeli Jessupban forogtak.[7]

A Wall Street-i metrómegálló közelében található parkot a film kedvéért alakították ki egy beépítetlen területen, s a forgatást követően visszaállították eredeti változatára.[2] Azt a jelenetet, amelyben McClane szendvicsemberként tűnik fel, Washington Heightsnél vették fel, hogy elkerüljék a konfliktusokat, esetleg zavargás kitörését Harlemben. A Washington Heights-i utcatáblák az Audubon Avenue-n a 173. és 177. utca között, továbbá több üzlet táblája ki lett cserélve ennek megfelelően. Ezen felül, a felirat a Willis által viselt tábláról hiányzott. Később, digitális eljárással illesztették rá, az utómunkálatok során.[2] A forgatási munkálatok közel öt hónappal a kezdet után, 1994. december 21-én fejeződtek be.[5] A speciális effektekért a Mass Illusion nevű cég felelt, akiknek akkor ez volt addigi legnagyszabásúbb munkájuk.[8] Később olyan filmeken dolgoztak, mint a Csillagközi invázió és a Mátrix.[9] Az utolsó pillanatban került a filmbe a szexjelenet Jeremy Irons és Sam Phillips között, mivel McTiernan ekkorra már tudta, a film amúgy is „R” korhatár-besorolást kap (17 éven aluliaknak csak szülői kísérettel ajánlott).[2]

Filmzene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Michael Kamen
Die Hard: With a Vengeance
filmzenei album
Megjelent 1995. május 23.
Stílus instrumentális
Nyelv angol
Hossz 66 perc 05 mp
Kiadó RCA Victor
Michael Kamen-kronológia
Don Juan DeMarco Die Hard: With a Vengeance Stonewall

A számok listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Summer In the City – The Lovin' Spoonful (2:44)
  2. Goodbye Bonwits (6:28)
  3. Got It Covered – Fu-Schnickens (4:13)
  4. John and Zeus (3:19)
  5. In Front of Kids – Extra Prolific (2:44)
  6. Papaya King (5:20)
  7. Take A-Nother Train (2:55)
  8. The Iron Foundry – Alexander Mosolov (3:08)
  9. Waltz of the Bankers (4:13)
  10. Gold Vault (3:45)
  11. Surfing In the Aquaduct (2:30)
  12. Symphony No. 1 – Johannes Brahms (15:00)
  13. Symphony No. 9 – Ludwig van Beethoven (9:46)

Akárcsak az első két rész esetében, a film zenéjét most is Michael Kamen szerezte. A felvételek a The Seattle Symphony Orhcestrával készültek, Kamen vezényletével.[10] A score-ban a Drágán add az életed! és Még drágább az életed már ismert fő- és melléktémái gyakran derengenek fel kisebb-nagyobb változtatásokkal.[10] Kamen kompozíciója mellett helyet kapott a korongon több zenei formáció által előadott dal, így a film nyitójelenetében hallható „Summer in the City,” ezen felül Beethoven 9. szimfóniája, ami szerves részét képezi a Die Hard-sorozatnak, illetve Brahms egyik szimfóniája is. Hallható még a „When Johnny Comes Marching Home” címet viselő katonai induló, ami a filmben akkor csendül fel, ha Gruber és emberei tervük végrehajtásán ügyködnek.[10]

A kiadó a film megjelenésével egyidőben, 1995. májusában dobta piacra az albumot, mára azonban hiánycikké vált a lemezboltokban.[10]

Fogadtatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kritikai visszhang[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lap Kritikus Ítélet Link
Chicago Sun-Times Roger Ebert Pictogram voting keep-green.svg rogerebert.suntimes.com
Variety Brian Lowry Pictogram voting delete.svg variety.com
Rolling Stone Peter Travers Pictogram voting keep-green.svg rollingstone.com
Los Angeles Independent Eric Grossman Pictogram voting delete.svg imdb.com

A Die Hard – Az élet mindig drágáról napvilágot látott újságírói vélemények megosztottnak bizonyultak. A korábbi két rész fogadtatásához képest visszalépés tapasztalható, amit legjobban a professzionális kritikákat összegyűjtő Rotten Tomatoes weboldal értékelése szemléltet: az itt olvasható több mint 40 vélemény 45%-a pozitív kicsengésű,[11] szemben a Drágán add az életed! 94%-ával és a Még drágább az életed 62%-ával.[12][13] A film 1995. május 19-én került a mozikba az Egyesült Államokban, alig egy hónappal az oklahomai robbantást követően, ami 2001. szeptember 11-éig az amerikai földön valaha történt legsúlyosabb terrorista-akciónak minősült. Mivel a cselekménynek eleme a hasonló, terrorizmus céljából elkövetett robbantás zsúfolt közlétesítményekben, a valós életbeli tragikus eset rányomta bélyegét a film bemutatójára; számos kritikában meg is jelenik az allúzió. Bruce Willis a film egy sajtótájékoztatóján azt kérte a riporterektől, ne kérdezzék ezen összefüggéssel kapcsolatban, mert nem akarja elbagatellizálni a tragédiát azzal, hogy egy film kapcsán emlegeti.[14]

A neves filmkritikus és egyben a Chicago Sun-Times munkatársa, Roger Ebert mindezt józan reakciónak ítélte, a filmet magát pedig összességében élvezte. Erről tanúskodik, hogy a lehetséges négyből három csillaggal értékelte, mondván, „Az élet mindig drága alapvetően egy felhúzhatós akció-játék, okosan összerakva és kirobbanó energiával prezentálva.” Véleménye szerint a színészek másodlagosak a kaszkadőrmutatványok és az akciójelenetek sorozata mellett, de mindegyik főszereplőt jól teljesítőnek találta. Meglátása szerint Jackson megfigyeléssel közelítő karaktere jó ellenpontozása Willis mániákus elszántságának, míg Jeremy Irons a gonosztevő szerepében tetszelgő brit színészek nagy hagyományait folytatja. „Irons és mindenki más alakítása azonban másodhegedűs a speciális effektek mellett” – vonja le a konklúziót a kritikus.[14] Hasonló a véleménye Peter Traversnek is. Szerinte a film „feszült, elképesztően mulattató akciókavalkád a speciális effektusok olyan fokával, amit nehéz lesz überelni.” A Rolling Stone újságírója emellett úgy érezte, a harmadik részben nincs meg az a klausztrofóbikus atmoszféra, ami jellemezte John McTiernan egy L.A.-i toronyházba helyezett első filmjét és Renny Harlin folytatását, ami egy washingtoni repülőtéren játszódott. Ami viszont McTiernan visszatérésének javára írható, az az, hogy a főhős jelleme ismét jelentőséget kapott, szemben Harlin lelketlen folytatásával – véli Travers.[15]

Ezzel ellentétben a Variety úgy írt a filmről, hogy „a feltekert hangerő és a költségvetés ellenére is, bizonyosan ez a legkevésbé kidolgozott a három rész közül, s olyan szétszórt cselekményvezetéssel rendelkezik, hogy időnként szinte követhetetlen.” „A film valószínűtlen, zavaros üldözések sorozatává degradálódik és a túlzottan nyomatékos rablás-szál előkészítése is túl sok időt vesz igénybe” – fejti ki álláspontját Brian Lowry. Véleménye szerint a filmnek szintén csak mérsékelten válik javára a halálos fegyveri párosítás John McClane és az eseményekbe akarata ellenére belekerülő harlemi boltos között, mivel csipkelődésük egy idő után már unalmassá válik. A szereplőkről úgy vélekedik, Willis nem ad túl sokat hozzá a már jól ismert szarkasztikus és heroikus karakteréhez, de a szerep továbbra is remekül passzol hozzá; Jackson újfent bizonyít, kellő mennyiségű humorral fűszerezi karakterét, míg Jeremy Irons hidegvérű, de relatíve egysíkú gonosztevő”. „A filmből hiányzik a korábbi epizódok azon előnyös egyszerűsége, – folytatja, – hogy egyetlen helyszínen állapodnak meg, ehelyett ezúttal egy egész városra kiterjed az iram. A technikai szakemberek azok, akik mentik a menthetőt: a hangeffektek és a fantasztikus kaszkadőrmunkák adják a film gerincét. Végső ítélete szerint a szombat esti közönség számára ideális Az élet mindig drága, de talán még ők is úgy találják majd, hogy nem ér fel nevéhez.[16] Osztja a Variety véleményét a Los Angeles Independent is. Eric Grossman azt írja, „Néhány hónappal korábban, mikor láttam Az élet mindig drága előzetesét, mindenki ujjongással adott hangot várakozásának. Minden visszafelé sült el. A látvány remek, de összességében [...] a film rossz.” „A legnagyobb gond az, hogy a filmben túlburjánzanak a robbanások, kaszkadőrmutatványok és hangeffektek, s így Willis elvész a káoszban. Nem jutott neki elegendő szellemes szöveg és karaktere kevésbé tűnik intelligensnek, mint korábban. De a legfontosabb, hogy nem rúg szét elég segget!” – panaszkodik Grossman. „Borzasztó döntés volt »buddy-filmmé« tenni filmet.” – véli. „Zeus és McClane kapcsolata a Halálos fegyver- és a 48 óra-filmek újrahasznosítása. Nem mintha Jackson nem lenne jó, mindig az, de ez a szereplő felesleges és hemzseg a kliséktől.” A technikai oldalról azonban ő is elismeréssel nyilatkozik: „Noha alapvetően gyenge, Az élet mindig drágában is akad néhány szemkápráztató pillanat. Helyenként elképesztőek a kaszkadőrmunkák, s ott van az az izgalmas jelenet, amely során McClane egy alagútban reked és a hatalmas víztömeg áramlik felé. A közönség éljenzett, mikor McClane végzett egy halom rosszfiúval egy liftben, azonban a tetőpont, melyben egy helikopter is szerepet kap, meglehetősen szimpla.”[17] A film zárójelenetét még az amúgy 100%-osra értékelő Empire sem találta meggyőzőnek, ám „A végső, toldozott-foldozott helikopteres megoldás ellenére a film izgalmas, irgalmatlan, felturbózott darab, ami korlátokat nem ismerve szórakoztat – New York a játszótere, a határ pedig a csillagos ég.”[18]

A magyarországi fogadtatás idomul a nemzetközihez. A FilmVilág 1995. augusztusi számában Harmat György így ír Az élet mindig drága kapcsán: „A rendezést ismét John McTiernan vállalta el, így nem véletlen, hogy színvonalában e produkció közelebb áll az elsőhöz, mint a Lenny Marlin[19]-rendezte másodikhoz. Persze nagyobb szabású, látványosabb mindkettőnél: a közönség egyre lenyűgözőbb attrakciót vár. Meg is kapja. Hősünket például nem egy hatalmas, forgó golyóbis üldözi, mint annak idején Indiana Jones-t, hanem dübörgő, áradó víztömeg elől menekül – teherautóval, egy óriási csőben! A »tegyünk rá még egy lapáttal« kötelezettségének azonban megvannak a hátrányos következményei. Az első harmad »szimpla« filmes eszközökkel történő borzongatása koncentrált és egységes, a még nagyobb apparátust, tömegeket megmozgató középrész is élvezetes, ám az utolsó fordulatot követő, befejező húsz perc már fárasztó. Csavarásból, bravúrból, helikopterből, lövöldözésből is megárt a sok.”[20]

Bevételek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bevételek az egyes országokban[21]
USA $100 012 499
Franciaország $24 389 222
Egyesült Királyság $18 999 473
Dél-Korea $9 013 766
Ausztrália $8 679 364
Kína $5 752 448
Hongkong $4 211 688
Svájc $3 854 471
Finnország $3 457 953
Thaiföld $2 880 000
Argentína $2 797 566
Ausztria $2 417 018
Kolumbia $2 127 178
Japán $81 762 589
Németország $24 003 490
Tajvan $11 728 352
Spanyolország $8 987 213
Hollandia $6 857 468
Olaszország $5 472 240
Svédország $4 146 475
Benelux államok $3 719 772
Norvégia $3 397 439
Mexikó $2 860 056
Dánia $2 625 272
Brazília $2 376 310
Fülöp-szigetek $2 046 720

A Die Hard – Az élet mindig drága 1995. május 19-én került a mozikba az Egyesült Államokban és Kanadában, a 20th Century Fox forgalmazásában. A filmet 2525 filmszínház tűzte műsorára, ami az év hatodik legszélesebb terjesztését jelentette.[22] Az első hétvégén 22,2 millió dollár értékben keltek el rá jegyek[23] (1995 nyolcadik legjobb ilyen adata[1]), ami 1,9%-kal magasabb az elenyésző mértékben kevesebb moziban bemutatott Még drágább az életed nyitányánál.[24] A 90 millió dollárból készített akciófilm a nézettségi lista élén kezdett, azonban már a következő hétvégén – ami a Memorial Day munkaszüneti hétfői napot is magában foglalta – át kényszerült adni azt a konkurenciának[23] (névlegesen a Universal Pictures Casperjének[25]). Tizenegy nap után a film bevétele még nem érte el az 50 millió dollárt,[23] s ezzel apró előnye 19,4%-os hátránnyá változott a második résszel szemben.[26] A továbbiakban a hétvégi bevételek változása ingadozó volt – hol kisebb, hol nagyobb mértékben veszített közönségéből, mígnem július első napjaiban elérte a költségvetés értékét, egyúttal hétvégi bevétele egymillió dollár alá csökkent.[23][27] Ezt követően a stúdió egészen addig műsoron tartotta a filmet, amíg az át nem lépte a box office-ban vízválasztóként számon tartott 100 millió dolláros határt – ez csak 1995. október 8-án, a forgalmazás 143. napján következett be, amikor már csak 101 moziban volt látható.[27] Végül 100 012 499 dollárt gyűjtött a sorozat harmadik része, ami 14,9%-os visszalépést jelent a középső epizódhoz képest, de 20,5%-kal magasabb összeg a Drágán add az életed!-del összevetve.[28] A 2007-es negyedik Die Hard-film az összes korábbit felülmúlta az észak-amerikai bevétel tekintetében, hiszen 134,5 millió dollárt keresett, vagyis Az élet mindig drágánál 34,5%-kal többet[28] – mindezek az inflációval járó jegyár-növekedéssel nem számoló adatok. Mai árfolyamon Az élet mindig drága bevétele meghaladja a 165 millió dollárt, mivel közel 23 millió néző látta 4,35 dolláros átlag-jegyár mellett,[29] tehát a látogatottság oldaláról megközelítve korántsem azonos az összkép. Az élet mindig drága a 10. helyet érte el az 1995-ös éves listán az észak-amerikai piacon,[30] míg a korhatáros filmek között a második lett, a Hetedik mögött kevéssel lemaradva.[31]

A világ más országaiban ellenben magasan a legsikeresebb rész lett a harmadik. Az Egyesült Államokon és Kanadán kívül 266 millió dollárnak megfelelő összeg gyűlt össze,[21] ami több mint kétszerese a Még drágább az életed megegyező adatának,[32] s a Legdrágább az életed sem bírta megközelíteni,[33] még az inflációval nem korrigált számadatok tekintetében sem. A film az amerikai premiert követő hétvégén került az ausztrál közönség elé, majd június és október között folyamatosan mutatták be a további országban is.[34] A sort novemberben Törökország, majd decemberben Kína zárta.[21] Az összes piac fölé magasan tornyosul Japán, ahol a film 81,8 millió dollárt jelentő yenre tett szert, vagyis a nemzetközi bevétel 30,7%-a származik a kelet-ázsiai országból.[21] Ez az adat még ma, a 2000-es évek végén is kiemelkedőnek számít: 2008-ban az országban vetített külföldi filmek között az első, az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága jóval kevesebb, 53 millió dollárnak megfelelő bevételt ért el,[35] míg 2007-ben a Harry Potter és a Főnix Rendje szerepelt az éves dobogón 80 millió dollárral.[36] A Legdrágább az életed sokkal szerényebb számokat generált: 32,6 millió dolláros bevétele 60,1%-os zuhanást jelent az előző részhez képest.[36] A következő két legélénkebb piac a sorban Franciaország és Németország, 24,4 millió, illetve 24 millió dollárral.[21] Ezen összegeket sem sikerült a negyedik résznek teljesítenie, noha Németországban csupán 121 ezer dolláros különbség tapasztalható.[37][38] Tízmillió dollár felett fialt még a film az Egyesült Királyságban és Tajvanon;[21] előbbiben 47,9%-os növekedés következik be a negyedik résszel,[39] míg a délkelet-ázsiai országban több mint 80%-os elmaradás születik.[40] Összesítve az észak-amerikai és a további országok bevételét, Az élet mindig drága 366 millió dollárt gyűjtött össze,[1] amivel világviszonylatban a szériában[28] és az 1995-ös évben is első lett, megelőzve a Toy Story – Játékháborút és az Apollo 13-at.[41]

Magyarországon Az élet mindig drága a Die Hard-sorozat legnépszerűbb darabjává vált. 1995. augusztus 10-én mutatta be az InterCom, s az év végéig 3322 előadást ért meg.[42] Ez idő alatt – 40%-os kihasználtság mellett – 511 ezer jegy kelt el rá, amivel a film könnyedén lett az 1995-ös év leglátogatottabb bemutatója.[42] A következő évben a nézőszám 529 708-ra véglegesedett. A negyedik rész csak e közönség 48,6%-át tudta ismét megszólítani 2007-ben.[43]

A Die Hard-sorozat visszatérő elemei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ellentétben az ezt megelőző két Die Hard-filmmel, Az élet mindig drága nem karácsony idején játszódik. Ennek ellenére akad benne utalás az ünnepre: McClane a Mikulást említi két terrorista likvidálása előtt.[2] Mire fő ellenfeléhez is elér, pisztolyának tárában két golyó marad, hogy megölje Simont; ugyanennyi tölténye volt az első rész végén Hansszal szemben is.[2] Mikor a bomba felrobban a Bonwit Teller üzletházban a nyitójelenetben, egy „Atlantic Courier” („Atlanti futár”) feliratú furgon parkol előtte, s a lökéshullám felborítja. A Drágán add az életed!-ben Hans Gruber és a többi terrorista egy olyan kisbusszal érkezik a Nakatomi Plazához, aminek oldalán a „Pacific Courier” („Csendes-óceáni futár”) olvasható.[2]

A film legidézettebbé vált mondata, a „Yipee-ki-yay, motherfucker!” elhangzik mind a négy Die Hardban. (Mivel a negyedik résznél a készítők alacsonyabb korhatár-besorolást kívántak elérni, a besorolásnál jelentős tényező „motherfucker” szó [szó szerint „anyabaszó”] elhangzásánál egy lövés dördülése elnémítja a kifejezés második felét). A magyar változatoknál minden esetben máshogy fordították ezen sort, jelen esetben az „Úgy kell neked, te halálmadár!” hallható, mikor Gruber helikoptere felrobban. A Die Hard 4.0-ban azonban már a „Jippiájéé, te vadbarom!” mellett döntött a magyar szöveg írója.

Hibák, bakik, pontatlanságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tervek és terroristák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bombák aktiválódásához két kémiai anyag keveredésére van szükség, azonban sosem kapunk magyarázatot arra, miért nem lehet egyszerűen eltávolítani a vegyüléshez szükséges csövet, s ezáltal hatástalanítani a pokolgépet. Más oldalról megközelítve, elegendő lenne a folyadéktartályok kilyukasztása és lecsapolása a detonáció elkerüléséhez.[44] Nem ez az egyetlen gyenge pontja Simon tervének. McClane-t könnyedén megölhették volna első feladata teljesítésekor Harlemben, holott Grubernek szüksége volt rá a továbbiakban is, egészen míg a metrós robbantással belépést nyer az aranyhoz. McClane halála esetén is értesíthette volna a rendőrséget a bombáról, de nem használhatta volna tovább az elterelő sztoriját (a személyes bosszút a hadnagy ellen) anélkül, hogy a rendőrség gyanakodni ne kezdett volna.[44] A központi jegybankban Gruber azt állítja, tízszer annyi arany van ott, mint Kentuckyban. Valójában, a jegybankban nagyjából 5000 tonnát tárolnak, míg Fort Knoxban 4600 tonna körüli mennyiséget.[44] John McTiernan elismerte a film egy logikai hibáját, miszerint az aranyrudakat súlyuknál fogva nem lehetséges a filmben látható módon, rámpákon szállítani. McTiernan és Samuel L. Jackson lehetőséget kapott, hogy egy valódi aranyrudat megemelhessen, hogy megtudják, mennyit is nyom.[2]

Amikor McClane a partiőrséget hívja a film vége felé, egy rövid snitt a visszaszámlálót mutatja. Az óra 1:03-ról 00:59-re számol vissza, azonban kihagyja az 1:00-t.[44] Több jelenetben a film során McClane Simon öccsének nevezi Hanst, miközben nem tudhatta, melyikük volt az idősebb.[44] (A valóságban a Hanst alakító Alan Rickman két és fél évvel öregebb Jeremy Ironsnál).

Akárcsak az első Die Hardban, a német nyelven megszólaló szereplők nyelvtana többnyire helytelen. Különösen kiemelkedik a jelenet, amiben Carver átadja a bombát két, magát rendőrnek kiadó német terroristának. Emellett, az angol felirat a filmhez sok helyütt teljesen mást ír, mint ami a német szereplők szájából elhangzik. A német szinkronban az összes német párbeszédet kijavították, s egyes rosszfiúknak még kelet-német akcentust is biztosítottak.[2]

Fegyverek, telefonok, automobilok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mikor a központi jegybank egyik biztonsági őre végső ellenállásba kezd pump-action shotgunjával, kevesebbszer tölt újra a szükségesnél. A kereskedelmileg kapható ilyen fegyverek öt töltényt bírnak, a katonai változat pedig nem többet kilencnél.[44] A teherhajón a kábel által kettészelt terrorista utolsó pillanataiban használja gépfegyverét, később azonban, mikor Carver tenné ugyanezt, már nincs kibiztosítva.[44] Szerencsésebb anomália jutott a főhősnek: a film fináléjában McClane ellenőrzi munícióját, majd visszateszi maradék két golyóját a tárba; a 10 és 12 órás pozíciókba tölt, vagyis a cső „töltényűrjébe” is. Ha a kakas hátrahúzódik, a tár óramutató-járással megegyezően fordul, így csak egy töltényt tudna kilőni. Ennek ellenére két lövés dördül.[45]

Mikor az FBI és McClane mobiltelefonon keresztül beszél Simonnal és a terrorista leteszi, tárcsázóhang hallható, azonban a mobilok ezt nem használják.[44] Ugyanekkor, kihangosítás gyanánt valamibe bedugják a telefont, ami azonban nem más, mint a készülékhez tartozó töltő, aminek nincs kihangosító funkciója. A pótakku látható is a töltő hátoldalán, a szintén észrevehető vörös LED-fény pedig jelzi is a töltődést.[45] A jelenet során, mikor Gruber újabb fejtörőt közöl McClane-nel mobilján keresztül, miközben mögötte rakodják fel az aranyat, a rendőr minden szavát tisztán érti, de a lényeges háttérzajra mégsem figyel fel. A föld alatt mindemellett a térerővel is problémák akadhatnak, de Simon tökéletes jelet kap.[45]

A Central Park-i száguldás közben McClane egy ízben erősen balra rántja a kormányt, ám a következő vágásban az autó jobbra tér el.[45] A taxi egy-két nagyobb ugratás következtében látható károkat szenved, különösen a motorháztetőn, azonban később ennek nyomai eltűnnek.[45] Ugyanezen jelenet során a parkban láthatóak a keréknyomok, amelyek a korábbi felvételek során keletkeztek.[45] Később, a Mercedesben, hogy gyors fordulatot tudjon venni a kocsival, McClane arra kéri Carvert, hogy kapcsolja szét a kipörgésgátlót. A biztosítékdoboz azonban a kései '80-as S-osztályú Mercedesekben nem ott található, ahol Zeus ráakad,[44] s a vezetékek kihúzása ellenére jól láthatóan működik a műszerfal kijelzője.[45] A film során komoly károkat szenvedett Dodge terepjáró hol épnek, hol újfent megrongáltnak mutatkozik. Mikor McClane és Carver megállnak vele a hídon, a két elülső fényszóró teljesen sértetlen.[45] Általános teherautó-csörlőknél, mint amilyen a Dodge-on a WARN csörlő, a gyártó előírása szerint legalább öt teljes átkötésnek kell maradnia a dobon a biztonságos vontatáshoz. Tehát ha a kábel „elfogy”, ahogyan a film egyik jelenetében, az egyetlen dolog, ami a vezetéket a csörlődobhoz tartja, egy apró retesz. Ha a jármű súlyát hozzárendeljük ehhez a reteszhez (egy statikus tárgy másik vége ellenében), magának a csörlőkábelnek kell elszakadnia, nem a retesznek letörnie.[44] Hogy az egyes dolgok milyen fizikai hatással vannak egymásra, az máskor alkalommal is problémát okoz. A beáramló víztömeg ugyanis képtelen lenne végighömpölyögtetni egy teherautót az alagúton. Ezt a DVD-re felkerült audiokommentár során maga Hensleigh is elismerte.[44]

New York, New York[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A New York City-i metróaluljárókba nincs közvetlen, lezáratlan bejárat a mozgásban lévő szerelvényekhez, amit McClane használ, hogy feljusson a bombával felszerelt metróra.[44] A járművekre való lejutás más alkalommal is árulkodó: a hidas jelenetben, mikor McClane és Carver a hajóra ugranak, a háttérben sehol egy New Yorkra jellemző magas épület. A szcénát Charlestonban, Dél-Karolinában vették fel.[45] A hajó eljutása a Hudson folyón Long Island Sound közepére lehetetlenül rövid idő alatt történik.[44] Gruber és Katya az innen való szökéshez egy CF feliratú hajót használ. A CF a California Fleetet rövidíti, s ez a Kalifornia államban használatos járművek azonosítója.[44]

Mikor Carver megvizsgálja a Yankees stadionjába szóló jegyeket, azt mondja, a hazaiak kispadjára küldik őket, ami az egyes lelátó oldalán van. Amelyikhez végül odamegy, az a vendégcsapat kispadja a harmadik lelátónál. A korábban említett egyes könnyedén megfigyelhető Carver mögött, az alapvonalnál.[44]

Lakossági megjelenések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Die Hard – Az élet mindig drága több megjelenést is megért videókazettán és DVD-n egyaránt a mozis futását követően. VHS-en az Egyesült Államokban 1996. május 14-én került lakossági forgalomba először, külön és az egyben kapható trilógia részeként is, díszdobozban.[46][47] Három évvel később, 1997. május 20-án vált elérhetővé a szélesvásznú kiadás ezen a formátumon,[46] majd 2001. július 10-én, a DVD extra változatával egyidőben újabb megjelenésre került sor.[46] DVD-n 1999. március 9-én került a boltokba először a film, a videókazettához hasonlóan, a trilógia epizódjai egyben és külön-külön is hozzáférhetővé váltak.[48][49] 2001. július 10-én látott napvilágot egy Special Edition, azaz „extra változat.” Ez a verzió filmenként két lemezt foglalt magába és DTS hangsávval is kibővült.[48] 2005. február 1-jén sor került a film szélesvásznú kiadására is.[48] A negyedik rész mozipremierjével közel egyidőben, 2007. június 19-én újfent megjelentette a Fox a három korábbi részt egybecsomagolva, egy bónuszlemezzel, ami együtt foglalkozik az összes résszel, de a filmek külön is megvásárolhatóvá váltak.[49] A 2006-ban hódító útjára indult új formátum, a Blu-ray sem maradhatott ki a sorból. Az élet mindig drága ilyen formában 2007. november 20-án kerül forgalomba az USA-ban, ugyancsak önálló, illetve együttes módon, de ezúttal már a negyedik rész is a kiadvány részét képezte.[50]

A filmet Magyarországon az InterCom 1996. február 29-én[51] jelentette meg a kölcsönzőkben, majd ugyanezen év augusztus 22-én[51] bocsátotta kereskedelmi forgalomba, de később a forgalmazó nagy sikerű akciófilmjeit tömörítő „Verhetetlenek” sorozat keretében is feltűnt videón. Az élet mindig drága Magyarországon hosszú ideig nem volt elérhetővé DVD-n, lévén a filmet a régióban forgalmazó Cinergi Pictures 1998-ban megszűnt.[52] A jogdíjak körüli problémák rendezését követően a megjelenésről a DVDExtra.hu először 2008 július közepén adott hírt[52], majd maga a kiadvány – sztereó magyar hanggal és extrák nélkül – végül 2008. szeptember 18-án került a boltokba.[53] 2013-ban a 20th Century Fox kiadott egy díszdobozt is, ami mind az öt filmet tartalmazta.[54]

Cenzúrázott változatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A különböző DVD-kiadások és televíziós sugárzások alkalmával számos helyen kurtították meg a filmet az Egyesült Államokban és Európa szerte, különösen az Egyesült Királyságban. A cenzúrának áldozatul esett néhány másodperc a McClane és Targo közötti láncos párharcból, párbeszéd-részletek McClane és Carver között, aminek témája a rasszizmus, a véres liftes jelenet jelentős része a közeliben mutatott lövésekkel, illetve a jegybank-őr brutális kivégzése.[55] A televízióban vetített változatokban gyakran „Gyűlölök mindenkit!”, esetenként „Gyűlölöm az embereket!” felirat olvasható McClane-en a harlemi jelenetben „Gyűlölöm a niggereket!” helyett.[2] A Fox a kezdetekkor egyébként arra kérte Jonathan Hensleigh-t, hogy e kényes jelenetet távolítsa el a forgatókönyvből, ám mikor Hensleigh azzal fenyegetőzött, hogy más stúdióhoz megy a szkripttel, mégis rábólintottak.[2]

Magyarországon az RTL Klub a film sugárzásához készíttetett egy alternatív szinkront, mely az eredetivel szemben nagy mértékben mellőzte a korhatár-besorolásra kényes, káromkodások közé sorolható szavakat. Ebben a változatban csak Dörner György és Kálid Artúr maradt meg eredeti szerepe hangjaként.[56] Nem csak nálunk változtattak a szövegen: a brit mozikban vetített változathoz, hogy elérjék a 15-ös korhatárt, a trágár szavakat kevésbé durvára cserélték, ami ez esetben az eredeti angol szöveg rámondással való megmásítását jelentette. Erre példa a „Fuck you, Joe” („Baszd meg, Joe!”) megváltoztatása „Go Away, Joe”-ra („Szűnj meg, Joe!”).[55] A BBC1 azonban 2008-ban leadta teljes egészében, eredeti mivoltában is a filmet, helyreállítva a brit BBFC és az amerikai jogtulajdonos FOX összes változtatását.[55]

Nemzetközi címek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az élet mindig drága egy korai munkacíme Simon Says, majd később Die Hard New York volt,[57] a cselekmény színhelyéül szolgáló városra hívva fel a figyelmet. A kész film Die Hard: With a Vengeance címmel került az amerikai mozikba, utalva Simon bosszúkísérletére. Ezt a vonalat követik a spanyol és portugál nyelvű országok, így Argentína (Duro de matar 3 - La venganza), Brazília (Duro de Matar - A Vingança), Portugália (Die Hard: A Vingança) és Spanyolország (Jungla de cristal. La venganza) is.[57] A spanyol címben olvasható Jungla de cristal magyarul annyit tesz, „kristálydzsungel”. Ez az ablakokkal teli Nakatomi Toronyban játszódó első részre utal, noha, ahogy a második rész esetében, már itt sincs jelentősége.

A norvég keresztségben a munkacímet használták fel (Die Hard i New York), Svédországban (Die hard: Hämningslöst) és Finnországban (Die hard - koston enkeli) szintén a bosszú jelenik meg, míg egy negyedik skandináv országban, Dániában, hozzánk hasonlóan, fokozást alkalmaztak (Die Hard: Mega Hard).[57] Mindhárom Die Hard-film orosz címe (йПЕОЙХИ нПЕЬЕЙ 3) magyarul annyit tesz, „Kemény dió”.[57] A franciáknál a sorozat első három része különálló, egymásra nem reagáló címet kapott, a „Die Hard” csak a negyedik epizódnál jelenik meg. Az élet mindig drága az „Egy pokoli nap” (Une journée en enfer) elnevezésen futott a mozikban.

Díjak és jelölések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második részhez hasonlóan, Az élet mindig drága kevés elismerésben részesült. Egyedül Michael Kamen, a film zeneszerzője vehette át a BMI Film Music Award díját munkájáért, ahogy a korábbi két epizód kapcsán is. A filmet ezen felül jelölték Szaturnusz-díjra a legjobb akció/kalandfilm kategóriában, illetve MTV Movie Awardra a legjobb akciójelenetért, nevezetesen a féktelen autós hajszáért és a metrószerelvény azt követő robbanásáért és kisiklásáért.[58]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e Die Hard – Az élet mindig drága Box Office Mojo
  2. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa Die Hard – Az élet mindig drága - Trivia IMDb
  3. Die Hard – Az élet mindig drága Allmovie.com
  4. IMDb-profil - John McTiernan, Sr. IMDb
  5. ^ a b Die Hard – Az élet mindig drága - box office/business IMDb
  6. Die Hard 3 Foxhome
  7. Die Hard – Az élet mindig drága - forgatási helyszínek IMDb
  8. Die Hard – Az élet mindig drága - cégek IMDb
  9. Mass. Illusion filmográfia IMDb
  10. ^ a b c d DIE HARD: WITH A VENGEANCE Filmzene.net
  11. Die Hard – Az élet mindig drága Rotten Tomatoes
  12. Drágán add az életed! Rotten Tomatoes
  13. Még drágább az életed Rotten Tomatoes
  14. ^ a b Die Hard – Az élet mindig drága-kritika rogerebert.com
  15. Die Hard – Az élet mindig drága-kritika Rolling Stone
  16. Die Hard – Az élet mindig drága-kritika Variety
  17. Die Hard – Az élet mindig drága-kritika IMDb
  18. Die Hard – Az élet mindig drága Metacritic
  19. Megjegyzés: A szerző vagy elírta a nevet, vagy hibát vétett, de minden bizonnyal Renny Harlin az, akire gondolt.
  20. Egy oldal a FilmVilág 1995/8-as számából FilmVilág
  21. ^ a b c d e f Die Hard – Az élet mindig drága - nemzetközi box office Box Office Mojo
  22. 1995-ös filmbemutatók Box Office Mojo
  23. ^ a b c d Die Hard – Az élet mindig drága - hétvégi box office Box Office Mojo
  24. Még drágább az életed Box Office Mojo
  25. Hétvégi box office, 1995. május 26-29. Box Office Mojo
  26. Még drágább az életed - hétvégi box office Box Office Mojo
  27. ^ a b 'Die Hard – Az élet mindig drága The Numbers
  28. ^ a b c Die Hard-franchise Box Office Mojo
  29. 1995-ös toplista The Numbers
  30. 1995-ös toplista Box Office Mojo
  31. R-korhatáros filmek, 1995 Box Office Mojo
  32. Még drágább az életed - nemzetközi box office Box Office Mojo
  33. Die Hard 4.0 – Legdrágább az életed - nemzetközi box office Box Office Mojo
  34. Die Hard – Az élet mindig drága - bemutatók dátumai IMDb
  35. Japán box office, 2008 Box Office Mojo
  36. ^ a b Japán box office, 2007 Box Office Mojo
  37. Francia box office, 2007 Box Office Mojo
  38. Német box office, 2007 Box Office Mojo
  39. Brit box office, 2007 Box Office Mojo
  40. Tajvani hétvégi box office, 2007. szeptember 8-9. Box Office Mojo
  41. Éves világranglista, 1995 Box Office Mojo
  42. ^ a b Filmévkönyv 1996. Magyar Filmintézet.
  43. Die Hard 4.0 – Legdrágább az életed Lumiere
  44. ^ a b c d e f g h i j k l m n o Die Hard – Az élet mindig drága - bakik IMDb
  45. ^ a b c d e f g h i Die Hard – Az élet mindig drága Moviemistakes.com
  46. ^ a b c Die Hard – Az élet mindig drága VHS-megjelenések Amazon.com
  47. Die Hard-trilógia VHS-megjelenések Amazon.com
  48. ^ a b c Die Hard - Az élet mindig drága DVD-megjelenések Amazon.com
  49. ^ a b Die Hard-trilógia DVD-megjelenések Amazon.com
  50. Die Hard - Az élet mindig drága Blu-ray-megjelenések Amazon.com
  51. ^ a b DIE HARD 3. – AZ ÉLET MINDIG DRÁGA InterCom
  52. ^ a b Kémeink jelentik: Bruce Willis végre New Yorkban is drágán adja az életét DVD Extra
  53. Az élet mindig drága Rocky.hu
  54. Die Hard 1-5. gyűjtemény Rocky.hu
  55. ^ a b c Die Hard – Az élet mindig drága - alternatív változatok IMDb
  56. Az élet mindig drága alternatív szinkronja ISZDb
  57. ^ a b c d Die Hard – Az élet mindig drága - bemutatók dátumai és alternatív címek IMDb
  58. Die Hard – Az élet mindig drága - díjak és jelölések IMDb

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Die Hard témában.

Információs oldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Videók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]