Máriássy Félix

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Máriássy Félix
Született 1919. június 3.
magyar 1867-1918 Márkusfalva
Elhunyt 1975. január 26. (59 évesen)
magyar Budapest
Foglalkozása filmrendező
Díjak Kossuth-díj (1956)

Máriássy Félix az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Máriássy Félix és fia, Máriássy Ferenc sírja Budapesten. Farkasréti temető: 26/1-6-88. Kiss Sándor alkotása.

Máriássy Félix (Márkusfalva, 1915. június 3.Budapest, 1975. január 26.) Kossuth-díjas magyar filmrendező, főiskolai tanár, vágó, forgatókönyvíró.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Húszévesen jelentkezett a Hunnia Filmgyárba gyakornoknak, vágóként és forgatókönyv íróként is működött a kor neves filmrendezői mellett (Hamza D. Ákos, Radványi Géza, Ráthonyi Ákos, Gaál Béla). A Valahol Európában elkészítésében és a Talpalatnyi föld vágásában közreműködött. 1945-től a Magyar Fimgyártó Rt. (MAFIRT) számára dokumentum filmeket készített. Első nagy játékfilmjét a Szabónét 1949-ben a munkásélet és a mindennapi problémák, gondok ábrázolása ihlették. Forgatókönyveit általában a felesége, Máriássy Judit írta. Korrajz a következő két filmje is, a Kis Katalin házassága (1950) és a Teljes gőzzel (1951). 1954-ben késztette el a Rokonok-at Móricz Zsigmond regényéből. Ezután készült legsikeresebb filmje, a Budapesti tavasz a felszabadulás idején játszódik, Gordon Zsuzsa és Gábor Miklós főszereplésével. Ezt a filmjét beválasztották a Budapest 12 közé. Ezután készült művei a munkások mindennapjait ábrázolják. Például:Külvárosi legenda, Álmatlan évek, Fapados szerelem. Új hangvételű filmeket készített az 1960-as évek második felétől: Fügefalevél, Imposztorok. A Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt 1948-tól. Utolsó munkája 1974-ben Luttor Mária filmjének a Jelbeszéd-nek volt művészeti tanácsadója. Elnöke volt a Filmfőiskolák Nemzetközi Szervezetének, titkára a Magyar Film és Televízió Művészeti Szövetségnek. Fia: Máriássy Ferenc operatőr.

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1949 – Szabóné
  • 1950 – Kis Katalin házassága
  • 1951 – Teljes gőzzel
  • 1954 – Rokonok (Móricz Zsigmond regénye)
  • 1955 – Budapesti tavasz (Karinthy Ferenc regénye)
  • 1955 – Egy pikoló világos
  • 1957 – Külvárosi legenda
  • 1958 – Csempészek
  • 1958 – Álmatlan évek
  • 1959 – Fapados szerelem
  • 1960 – Hosszú az út hazáig
  • 1960 – Próbaút
  • 1962 – Pirosbetűs hétköznapok (magyar-csehszlovák)
  • 1964 – Karambol
  • 1966 – Fügefalevél
  • 1967 – Kötelék
  • 1968 – Imposztorok

Tévéfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1964 – Ezer év (Karinthy Ferenc színművéből)
  • 1970 – Angyal a karddal
  • 1971 – Áradat

Dokumentumfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Arccal a vasút felé
  • A magyar proletárdiktatúra, (1919)

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Utolsó interjú Máriássy Félix-szel. (Lityeraturnaja Gazeta, 1975. febr. 19.)
  • Thurzó Gábor: Jegyzetek egy Máriássy-vallomáshoz (Kritika, 1975. 4. sz.)
  • Nemeskürty István: Máriássy Félix élő emléke (Élet és Irod., 1975. 5. sz.)
  • Hegedűs Zoltán: Máriássy Félix Egy félbeszakadt művészi pálya (Filmkultúra, 1975. 4. sz.)
  • Gábor Pál: Máriássy Félix (Filmvilág, 1975. 4. sz.)
  • Lázár István; Ha akkor M… (Filmvilág, 1975. 4. sz).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]