Thury Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Thury Lajos (Budapest, 1896. augusztus 11.New York, 1989. szeptember 15.) magyar író, újságíró, Thury Zoltán fia, Thury Zsuzsa és Thury Erzsébet fivére, Sándor Kálmán író sógora. Ifj. Thury Zoltán apja.

Élete [szerkesztés]

1914-ben kezdte hírlapírói munkásságát a Pesti Naplónál. Az első világháborúban volt katona, majd két évre hadifogságba került. Miután hazatért, Az Est c. lapnak, 1925-től 1936-ig a Magyarságnak 1936-tól pedig az Esti Újságnak volt munkatársa. 1947-1948-ban a Magyar Nemzet tördelőszerkesztőjeként dolgozott. 1925-ben a Nyugat közölte első irodalmi művét, A bunda c. elbeszélését. Holtomiglan-holtodiglan c. regényével 1933-ban elnyerte az Athenaeum-díjat, a Nemzeti Színház 1935-ben mutatta be Új vár c. színdarabját. Regényeit 1942-től 1944-ig a Százezrek Könyve sorozatban publikálták. 1948 júniusában Magyarországról Ausztriába távozott, később Svájcban telepedett le. 1951 és 1953 között a Szabad Európa Rádió m. osztályának volt a helyettes vezetője Münchenben. Írásai megjelentek a Hungaria, az Új Hungaria, a Magyar Holnap és az Amerikai Magyar Világ c. lapokban. A Szabad Európa Rádió munkatársként ment ki Amerikába. 1985-től novelláit és emlékezéseit az Új Látóhatár c., Münchenben megjelenő folyóiratban publikálta.

További munkái [szerkesztés]

  • A halál játékai (regény, Bp., 1929);
  • Csillagok (regény, Bp., 1946);
  • Fekete Berthold (regény, New York, 1977).

Források [szerkesztés]