Hell Miksa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hell Miksa
Maximilian Hell 4941.jpg
Hell Miksa mellszobra Alsó-Ausztria, Maria Enzersdorfer Friedhof
Életrajzi adatok
Született
1720. május 15.
Selmecbánya
Elhunyt
1792. április 18. (71 évesen)
Bécs
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Szakterület csillagászat, matematika, fizika.

Hell Miksa (Maximilian Hell) (Selmecbánya, 1720. május 15.Bécs, 1792. április 14.) magyar csillagász, matematikus, fizikus.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Selmecen született, atyja, Mathias Cornel Hell az ottani bányák matematikusa s főgépmestere, édesanyja Julianna Staindl volt. A házaspárnak összesen 22 gyermeke született, Miksa Rudolf volt az utolsó. Anyakönyvi bejegyzések tesznek tanúbizonyságot arról, hogy Mathias Cornel Hellt és gyermekeit német nemzetiségűként tartották nyilván. Hell Miksa az 1750-évektől már magyarnak vallotta magát, melyet levelek és hivatalos feljegyzések is bizonyítanak.

Az apa, Mathias Hell Besztercebányán rektorként működött, midőn 1738. október 18-án Trencsénben a jezsuita rendbe lépett; a bölcseletet három évig hallgatta. 1740-ben a bölcseleti tudományok hallgatása végett a rend Bécsbe küldötte, ahol a jezsuita obszervatóriumban, Joseph Franz irányítása alatt ismerkedett meg a csillagászattal. Szabad idejét a természettudományok tanulmányozására fordította, s búvárlatai tárgyát kezdetben a mesterségesen összeállított nap- és vízórák egyszerűsítése, az addig használt föld- és égtekék szabatosabb, célszerűbb készítése képezék. 1744-45-től kezdve kizárólag kedvenc tárgyának élt. Tervei kivitelében hathatósan támogatta Fröhlich Erasmus, jeles történetbúvár; az ő befolyásának köszönhette azt is, hogy a keleti nyelvek akadémiájának igazgatója, Frantz József csillagászati vizsgálódásaihoz segédül szemelte ki, s a természettani múzeum rendezésénél munkásságát igénybe vette. 1746-ban visszatért hazájába s a rend lőcsei gimnáziumában megkezdette tanári pályáját; a latin és görög nyelvet, történelmet, földrajzot és mennyiségtant adta elő. 1748 elején újólag visszament Bécsbe hittani tanulmányait bevégzendő. Königseck gróf, az udvari kamara elnöke megbízta, hogy az ifjakat, akik a bányászat iránt érdekeltséggel viseltetnek, vezetné be a mennyiségtan és bányamérnökség elemeinek ismeretébe. E körülmény bírta Hellt azután arra is, hogy a magyar bányatörvényt lefordítsa németre. 1751-ben áldozópappá szentelték föl. Ekkor Nagyszombatba ment, ahol sok buzgalmat fejtett ki az ottani csillagvizsgáló létesítése körül. Majd 1752-ben Kolozsvárra hívták a jezsuita egyetem mennyiségtudomány tanszékére. 1755 szeptemberében Bécsbe költözött, ahová az újonnan felállított csillagvizsgáló intézet igazgatójává s az egyetemen a mechanika tanárává nevezték ki. Alig foglalta el helyét, mindjárt megindította az általa szerkesztett csillagtani ephemeriseket. Ezeknek és itt közzétett értekezéseinek köszönhette az európai hírnevet. Midőn 1768-ban a jövö esztendőre várható Vénusz-átvonulásra készültek, VII. Keresztély dán király őt mint korának egyik leghíresebb csillagászát felszólította, hogy Norvégia északi részében észlelje meg e ritka tüneményt. Hell 1768. április 28-án Sajnovics jezsuita társával indult el Bécsből és október 11-én érkezett meg rendeltetése helyére Vardøbe, ahol 1769. június 3-án a Vénusz átvonulását kedvező idő mellett észlelte. Ez alkalommal Sajnovics és Hell a lappok nyelvére s műveltségi állapotára nézve fontos adatokat gyűjtöttek. Hell észleléseinek megbízhatóságát később Lalande és mások kétségbe vonták és őt azzal gyanúsították, mintha észlelésein később, a kedvezőbb eredmény elérhetése céljából, önkényesen változtatott volna. Az adataiból származtatott nap parallaxist pl. Encke igen nagynak találta, holott az újabb mérések az ő eredményei számára kedvező fordulatot hoztak. Hell korának csillagászai között nagy tekintély volt. Midőn a magyar királyi egyetemet 1777-ben Nagyszombatból Budára helyezték át, csakhamar egy csillagvizsgáló létesítése végett történt intézkedés. Hellt hívták meg Bécsből, hogy evégre alkalmas helyet válasszon és az épület fölállítása iránt intézkedjék. A csillagvizsgálót a királyi palota fölé építtette, melyet anélkül is egyetemi helyiségül avattak fel. A felügyeletet is Hell vállalta magára s az ott történt észleletek 1780-tól Hell bécsi s Bode berlini Tudósításaiban vannak feljegyezve. Hellt a tudományok terén szerzett érdemeiért több tudós társaság választotta tagjai sorába, így a párizsi, bolognai, koppenhágai, stockholmi, göttingeni s trondheimi akadémiák. Meghalt 1782. április 14-én Bécsben és Enzersdorfban temették el, egy barátja, Penkler báró birtokán. Emlékkövén Denis sírirata díszlik.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Munkásságának elismeréseként nevét ma egy kráter is őrzi a Holdon, továbbá róla nevezték el a 3727 Maxhell kisbolygót.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Observatio transitus Veneris ante discum Solis, 1770
  • Elementa algebrae Joannis Crivellii magis illustrata et novis demonstrationibus et problematibus aucta. Vindobonae, 1745.
  • Adjumentum memoriae manuale chronologico-genealogico-historicum. Vindobonae, 1760. (Újabban: Monachii et Ingolstadii, 1763., Viennae, 1772., 1774. és 1789.)
  • Compendia varia praxesque omnium operationum arithmeticarum. Claudiopoli, 1755.
  • Elementa mathematicae naturalis philosophiae ancillantia ad praefixam in scholis normam concinnata. Pars I., Elementa arithmeticae numericae et litteralis seu algebrae. Claudiopoli, 1755. (és Bécs, 1761.)
  • Exercitationum mathematicarum Partes Tres. Vindobonae, 1755. (Vindobonae, 1759., 1773. Claudiopoli. 1760.)
  • Ephemerides astronomicae ad meridianum Vindobonensem. Vindobonae, 1757-93. (az 1760-71. évf. Lappországban történt utazása alatt Pilgram Antal adta ki )
  • Dissertatio complectens calculos accuratissimos transitus Veneris per discum Solis in tertiam Junii 1769 praedicti... Viennae, 1760.
  • Kurzer Unterricht der Oster-Feyer für den ungelehrten gemeinen Mann...Viennae, 1760.
  • Introductio ad utilem usum magnetis ex calybe. Viennae, 1762. (Ugyanez németűl. Viennae, 1762.)
  • Transitus Veneris ante discum Solis. Anni 1761. Die Astronom. 5. Junii calculis definitus et methodo observanti illustratus. Viennae, év n. (Utánnyomata az Ephemerides de 1762., Nova Acta Eruditorum. Lipsiae, 1762. és Vindobonae, 1770.)
  • Tabulae soldres. Viennae, 1763. (és Ephemerides 1764.)
  • Tabulae lunares ad meridianum Parisinum... Viennae, 1763. (és Ephemerides de 1764.)
  • Tabulae planetarum Saturni, Jovis, Martis, Veneris et Mercurii ad meridianum Parisinum... Viennae, 1763. (és Ephemerides de 1765.)
  • De satellite Veneris... Viennae, 1765. (és Ephem. de 1766.)
  • Elogium rustici Tyrolensis celeberrimi Petri Anich... Viennae, 1767. (és Ephem. de 1767.)
  • Observatio transitus Veneris ante discum Solis die 3. Junii Anno 1769. Wardoëhusii... Hafniae, év n. (Ephem. de 1770. Observatio... Junii 1769. Wardoehusii facta et Societati regiae scientiarum Hafnensi die 24. Nov. 1769. praelecta... cz. Vindobonae, 1770.)[1]
  • De parallaxi Solis ex observationibus transitus Veneris 1769. Hafniae, 1772. (és Ephem. de 1773.)
  • Methodus astronomica sine usu quadrantis vel sectoris aut alterius cujusvis instrumenti in gradus circuli divisi... Hafniae, 1774. (Németül: Beyträge zu verschiedenen Wissenschaften. Hafniae, 1775.)
  • Max. Hell's Schreiben über die alhier in Wien entdeckte Magnetenkur, an einen seiner Freunde. Hafniae, 1775.
  • Unpartheiischer Bericht der alhier gemachten Entdeckungen der künstlichen Stahlmagneten in verschiedenen Nervenkrankheiten. Hafniae, 1775.
  • Erklärung über das zweite Schreiben Herrn D. Mesmers die Magnetkur betreffend an das Publikum. Wien. 29. Jäner, 1775. sat.
  • Tabula geographica Ungariae veteris ex historia Anonymi Belae regis notarii. Pestini, 1801, (Ism. Wenzel G. a M. Akad. Értesítő 1851, 161. l )
  • P. Hell's Reise nach Wardoe bei Lapland und seine Beobachtung des Venus-Durchganges im J. 1769. Aus den anfgefundenen Tagebüchern geschöpft und mit Erläuterungen begleitet von Carl Ludwig Littrow. Wien, 1835.

Kiadta a Wienerischer Almanach-ot 1775-re (a gothai Almanach mintájára), úgyszintén: Ritterorden Almanach, Physikalischer Almanach, Kinder Almanach és Räthselkalender cz. évkönyveket.

Levelei Pray Györgyhöz, Kaprinayhoz, Weiss Xav. Ferenczhez és másokhoz az egyetemi könyvtár kéziratai közt vannak.

Kéziratban maradt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Expeditio literaria ad polum arcticum (éjszakon szerzett tapasztalatairól írt följegyzései. Ism. M. Akadémiai Értesítő 1851. 151. l. Reguly Antal tudósítása H. historiai kéziratai azon részéről, mely a magyar-finn kérdést tárgyalja c.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hell Miksa témájú médiaállományokat.