Vardø
| Vardø | |||
 |
|||
| A kikötő és a templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Norvégia |
||
| Földrajzi régió | Észak-Norvégia | ||
| Megye | Finnmark megye | ||
| Község | Vardø község | ||
| Rang | község székhelye | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2057 fő (2006. jan 1.)[1] +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| Összesen | 1,27[2] km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Vardø
Pozíció Norvégia térképén
|
|||
| é. sz. 70° 20′ 36″, k. h. 30° 51′ 17″ | |||
Vardø (ejtsd: vardő; finnül Vuoreija vagy Vuorea, északi számiul Várggát) sziget és kikötőváros Norvégia északnyugati perifériáján, Finnmark megyében. Elhelyezkedése 70° 21' Észak, 31° 02' Kelet, mintegy 65 kilométerre az orosz határtól, két kilométerre a Varanger-félsziget északkeleti partjától, a Varanger-fjord bejáratának közelében.
A városnak jelentős kven lakossága van, akik a 19. században vagy előtte betelepült finnek leszármazottai.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
Éghajlat [szerkesztés]
Norvégia legkeletibb városa (még Isztambultól is keletebbre fekszik). Barents-tengeri kikötője a meleg Észak-atlanti-áramlatnak köszönhetően egész évben jégmentes. Átlaghőmérséklete júliusban 9,1, januárban pedig az szélességi körhöz mérten mérsékelt ‒5,1 °C.
Történelem [szerkesztés]
1769. június 3-án a magyar csillagász jezsuita Hell Miksa itt figyelte meg a Vénusz áthaladását a Nap előtt rendtársa, Sajnovics János társaságában. Sajnovics ezt az expedíciót használta fel arra, hogy adatokat gyűjtsön későbbi könyvéhez a magyar és a számi (lapp) nép nyelvének hasonlóságairól, amely a magyar nyelv finnugor eredete kutatásának alapműve lett.
1944-ben a megszálló németek csaknem teljesen lerombolták a várost és lakói közül sokat megöltek.
1998-ban telepítette ide az Amerikai Egyesült Államok a Globus II. radart, amivel nagy diplomáciai vihart kavart. Az amerikaiak szerint a radar az űrszemét megfigyelésére szolgált volna, de Oroszország közelsége és a radar feltételezett kapcsolata az amerikai rakétaelhárító-rendszerekkel gyanút keltett.
Gazdaság [szerkesztés]
A sziget lakói főleg halászatból és halfeldolgozásból élnek, de a turizmus is egyre inkább erőre kap.
Közlekedés [szerkesztés]
A szigetet Norvégia első – 1982-ben épített, mintegy három kilométer hosszú – tenger alatti alagútja köti össze a szárazfölddel. Kis repülőtere is van és a szigetre a Hutriguten cég kompjai is járnak. A város az E75-ös európai útvonal északi végpontja. (Az E75 Kréta szigetéről indul, Sitia kikötővárosból.)
Turizmus [szerkesztés]
Fő turistalátványosságai: a 13. században épített erődítmény, a Vardøhus Festning (jelenlegi formáját 1734-ben nyerte el), a második világháborús német erődítmények, illetve a sziget madárkolóniái. Az erődben láthatók Vardø vörösberkenyefái, amelyeknek a helyiek gondoskodása nélkül nem élhetnének ezen az éghajlaton.
Hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Tettsteder. Folkemengde og areal, etter kommune. 1.januar 2006, Statistisk sentralbyrå (letöltve: 2007.03.14.)
- ↑ Tettsteder. Folkemengde og areal, etter kommune. 1.januar 2006, Statistisk sentralbyrå (letöltve: 2007. március 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Turistainformációk és képek Vardøről (stad.com) (angolul)
- Vardøről, képekkel (rlb.no) (angolul)
- Varanger.com – Turistainformációk a Varanger régióról (angolul)
- Régi gyeptetős ház Vardøben, kép
- Hetesi Zsolt: Hell Miksa és Sajnovics János nyomában
