Virágkákafélék
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Butomus umbellatus L. |
A virágkáka (Butomus umbellatus) a virágkákafélék (Butomaceae) családjának egyetlen faja.
[szerkesztés] Rendszertan
A virágkákafélék a hídőrvirágúak rendjének (Alismatales) egyik monotipikus – azaz egyfajú – családja. Korábban több nemzetség és faj is tartozott ide (4 nemzetség 13 fajjal). A molekuláris kladisztikai vizsgálatok azonban egyértelműen igazolták, hogy ezek csak anatómiai hasonlóságok más fajokkal, és nem jelentenek tényleges filogenetikai rokonságot. A korábban idesorolt fajok nagy része átkerült a hídőrfélék családjába (Alismataceae).
[szerkesztés] Leírása
A virágkáka anatómiai sajátosságai az alábbiak:
- földalatti kúszó gyöktörzse keményítőben igen gazdag;
- leveleik hosszúak (akár 1 m), keskenyek (1 cm), háromélűek és tőállók;
- a virágok álernyős virágzatba tömörülnek (ez legfeljebb 30 virágból áll), magas virágzati tengelyen ülnek (2 m), minden virágnak 6 rózsaszínű lepellevélből álló takarórendszere van;
- a porzótáj 9 porzót tartalmaz, melyből hat a külső, 3 a belső porzókörbe tartozik;
- a termőtáj 6 termőlevél részleges összenövéséből alakult, a magházból fejlődő termés ún. tüszőcsokor, melyen 3 lepellevél is marad.
A virágkáka hazánkban a mocsaras, lápos területeken igen elterjedt faj, a mocsári növényzet egyik legszebb faja. Keményítőben gazdag gyöktörzsét korábban gyűjtötték (régies magyar nevei: elecs, alacs, elecske). A gyöktörzseket hamuban sütették meg.
[szerkesztés] Források és ajánlott irodalom
- Podani János: A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana
- Tuba Zoltán–Szerdahelyi József–Engloner Katalin–Nagy János: Botanika II. – Rendszertan
- Borhidi Attila: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana
- Bagi István: A zárvatermő növények rendszerének kompediuma
- Urania Növényvilág III. – Magasabbrendű növények II.
- Hortobágyi Tibor: Növényrendszertan
- Soó Rezső: Fejlődéstörténeti növényrendszertan
