Szokoli Mehmed

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szokoli Mehmed pasa

Szokoli Mehmed pasa, vagy Szokolovics Mehmed pasa, (szerbül: Мехмед-паша Соколовић, horvátul: Mehmed-paša Sokolović, Szokolovics, ma: Rudo, Boszniai Szerb Köztársaság, 1505Konstantinápoly, 1579. október 11.) I. Szulejmán és II. Szelim szultán nagyvezíre.

Az Arslanagić híd Bosznia-Hercegovinában, Trebinje városában. Eredetileg 1574-ben Szokoli Mehmed pasa építtette
Višegrad város leghíresebb hídja a Drinán, Szokoli Mehmed pasa építtette 1571 és 1577 között

Szokoli a devsirme rendszeren keresztül – szerb származásúként – került az oszmán hadseregbe. 1546-ban a flotta admirálisa, néhány évvel később Rumélia kormányzója lett. Szulejmán halála után fiai, Szelim és Bajazid trónharcokat vívtak. Szokoli vezette Szelim hadseregeit, és győzelmet aratott. 1562-ben feleségül vette Szelim leányát.

1565-től 1579-ig, három szultánt szolgálva viselte a nagyvezír címet.[1]

1566-ban, Nagy Szulejmán halála után ő folytatta Szigetvár ostromát, és nagy tiszteletet érzett Zrínyi Miklós iránt.

Szulejmán halála után a török birodalom fő terjeszkedési pontját a nyugat helyett inkább át kívánta helyezni a kelet felé, mely könnyebb prédának ígérkezett. A Fekete-tengeren túl az oroszok a Volga menti tatár kánságok leigázásával megszerezték a déli területeket. Mehmed előterjesztette tervét, hogy indítsanak támadást Oroszország ellen. A Don valamint Volga folyót csatornával összeköttetésbe kívánta hozni, hogy így könnyebb legyen a csapatok szállítása. 1568-ban egy török sereg elindult Asztrahánba, amelyet az oroszok hódítottak meg. Ám az oroszok az oszmán támadásoktól megvédték a várost, és a csatorna építését is meghiúsították. Mehmed végül letett az oroszországi terjeszkedésről. Ebben az időszakban, 1571-ben foglalta el az Ottomán Birodalom Cipust.[2]

Szelim szultán halála után Szokoli Mehmedet minden hatalmától megfosztották. 1579-ben gyanús körülmények között elhunyt, valószínűleg meggyilkolták.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ágoston-Masters, 2009: Ágoston Gábor, Bruce Alan Masters. Encyclopedia of the Ottoman Empire. New York: Infobase Publishing. ISBN 978-0-8160-6259-1 (2009) 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ...

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]