Barna ásóbéka

Barna ásóbéka
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Kétéltűek (Amphibia) Rend: Békák (Anura) Alrend: Mesobatrachia Család: Ásóbékafélék (Pelobatidae) Nem: Pelobates Faj: P. fuscus
Tudományos név
Pelobates fuscus (Laurenti, 1768)
Szinonimák
Bufo fuscus Laurenti, 1768 Rana vespertina Pallas, 1771 Rana fusca Meyer, 1795 Bufo vespertinus Schneider, 1799 Rana alliacea Shaw, 1802 Bombinator fuscus Fitzinger, 1826 Bombina fusca Sturm, 1828 Bombina marmorata Sturm, 1828 Pelobates fuscus Wagler, 1830 Cultripes minor Müller, 1832 Rana cultripes cultripes Schinz, 1833 Rana cultripes minor Schinz, 1833 Pelobates fuscus var. lividus Koch, 1872 Pelobates insubricus Cornalia, 1873 Pelobates latifrons Herón-Royer, 1888 Pelobates fusca var. marmorata Prazák, 1898 Pelobates fuscus var. orientalis Severtsov, 1913 Pelobates campestris Severtsov, 1913 Pelobates fuscus insubricus Mertens, 1923 Pelobates fuscus fuscus Mertens, 1923 Pelobates praefuscus Khosatzky, 1985
Elterjedés
Elterjedése
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Barna ásóbéka témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Barna ásóbéka témájú médiaállományokat.

A barna ásóbéka (Pelobates fuscus) a kétéltűek (Amphibia) osztályának, a békák (Anura) rendjébe és az ásóbékafélék (Pelobatidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása, élőhelye

Közép-Európában és Ázsia nyugati részén honos. Homokos, löszös, laza talajú területek lakója.

Alfajai

• Pelobates fuscus fuscus
• Pelobates fuscus insubricus

Megjelenése

A hím testhossza 6,5 centiméter, a nőstényé 10 centiméter. Zömök testalkatú, végtagjai rövidek és erősek. Nagy szeme és függőleges állású pupillája van. A hátsó lábának ujjai között úszóhártya feszül, s a lábközéptájékon, elszarusodott, félhold alakú ásósarkantyúk találhatóak, melyet ásáshoz használ. Az állat hátoldala olajzöld, vagy barna, hosszanti sötétebb foltokkal tarkítva. A hasoldala piszkosfehér, világosabb vagy sötétebb, márványos, foltos rajzolattal.

Életmódja

Napközben és télen általában 50 centiméter mélyen, a maga ásta lyukban rejtőzködik. Éjszaka vadászik főleg rovarokból álló táplálékára.

Szaporodása

A nőstény igen sok – több ezer – petét rak, akár 50 centiméter hosszú petezsinórban. A lárvák 6–8 nap múlva kelnek ki. A kifejlett ebihalak mérete 8–10 centiméter.

A peték

és a nagyméretű ebihal

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 5.)
• Az MME Monitoring Központjának adatlapja
• Amphibian Species of the World 5.1