Barna ásóbéka

Barna ásóbéka
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Magyarországon védett Eszmei érték: 2 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Kétéltűek (Amphibia) Rend: Békák (Anura) Alrend: Mesobatrachia Család: Ásóbékafélék (Pelobatidae) Nem: Pelobates Faj: P. fuscus
Tudományos név
Pelobates fuscus Laurenti, 1768
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Barna ásóbéka témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Barna ásóbéka témájú médiaállományokat.

A barna ásóbéka (Pelobates fuscus) a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és az ásóbékafélék (Pelobatidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése, élőhelye

Közép-Európában és Ázsia nyugati részén honos. Homokos, löszös, laza talajú területek lakója.

Megjelenése

A hím testhossza 6,5 centiméter, a nőstényé 10 centiméter. Zömök testalkatú, végtagjai rövidek és erősek. Nagy szeme és függőleges állású pupillája van. A hátsó lábának ujjai között úszóhártya feszül, s a lábközéptájékon, elszarusodott, félhold alakú ásósarkantyúk találhatóak, melyet ásáshoz használ. Az állat hátoldala olajzöld, vagy barna, hosszanti sötétebb foltokkal tarkítva. A hasoldala piszkosfehér, világosabb vagy sötétebb, márványos, foltos rajzolattal.

Életmódja

Napközben és télen általában 50 cm mélyen, a maga ásta lyukban rejtőzködik. Éjszaka vadászik főleg rovarokból álló táplálékára.

Szaporodása

A nőstény igen sok – több ezer – petét rak, akár 50 centiméter hosszú petezsinórban. A lárvák 6–8 nap múlva kelnek ki. A kifejlett ebihalak mérete 8–10 centiméter.

A peték

és a nagyméretű ebihal

Forrás

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 5.)
• Az MME Monitoring Központjának adatlapja