Esterházy Miklós József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Esterházy Miklós József
Nikolaus Esterhazy.jpg
Esterházy Miklós József portréja.
Martin Knoller festménye
Született 1714. december 18.
Bécs
Meghalt 1790. szeptember 28. (75 évesen)
Bécs
Rendfokozata tábornok

Esterházy (I.) Miklós József herceg (melléknevén a „pompakedvelő” vagy a „fényes”) (Bécs, 1714. december 18. – Bécs, 1790. szeptember 28.); az Esterházy család fraknói ágából született magyar főrend, császári-királyi tábornok, a fertődi kastély építtetője.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fiatalkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Esterházy József és báró Maria Octavia Gilleis bárónő fiaként született 1714-ben. Leidenben és Bécsben tanult, utazásokat tett Európában.

Fiatalon nősült. 1737-ben, 23 éves korában feleségül vette Maria Elisabeth Ungnad von Weissenwolff birodalmi grófnőt (Reichsgräfin). Az ifjú pár beköltözött az Esterházyak szerény sarródi vadászkastélyába, amely Süttör határában, a mai Fertőd területén, a Fertő tó déli, zsombékos partján állt. Ezt a kastélyt 1720-ban Miklós apja, Esterházy József építtette.[1] Egy évvel később megszületett a házaspár első fia, Esterházy Antal (1738–1794), aki később örökölte apjának hercegi rangját. Az évek során még további három gyermekük született.

Katonai pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Esterházy Miklós 1741-ben katonai pályára lépett. Hamarosan császári és királyi kamarás és ezredes lett. A sziléziai háborúban a poroszok ellen vonult hadba. Részt vett a strigaui és trautenaui csatában, harcolt Németalföldön is. 1747-ben már vezérőrnagyi rangot viselt.

1756-ban a hétéves háborúban a ismét poroszok ellen harcolt, 1753-tól már egy saját szervezésű hadsereget vezetett a harcba, 1757-ben a kolíni csatában rendkívüli hősiességével tűnt ki, az osztrákok javára fordította a harc kimenetelét. Kétszer tüntették ki a Mária Terézia-renddel. 1759-ben altábornaggyá léptették elő.

1762-ben a Magyar Királyság felső kamarása lett. 1763-ban az Aranygyapjas rend lovagjává avatták.

A pompakedvelő herceg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Coa Hungary Family Esterházy.svg

1762-ben, 48 éves korában megörökölte utód nélkül elhalt bátyjának, Esterházy II. Pál Antalnak (1711–1762) hercegi címét és vagyonát. Ő lett az ötödik Esterházy herceg. Támogatta a kismartoni zenekart, amelynek vezetésére Joseph Haydnt kérte fel.

Miklós herceg ugyanebben az évben megkezdte a sarródi régi vadászkastély átépítését, kibővítését. A mocsaras területen főúri pompájú, új rokokó kastély született, a „magyar Verszália.” Az új kastély épületét Melchior Hefele (Hefele Menyhért) és Jacoby Miklós tervezték. A kastély berendezését a herceg Franciaországban vásárolta.

1764-ben Mária Terézia királynőtől kapitányi kinevezést kap a bécsi magyar királyi testőrgárdában. Még ugyanebben az évben koronázási követként részt vett Mária Terézia fiának, II. Józsefnek német királlyá koronázásán, Frankfurtban. Itt ismerkedett meg az ifjú Goethével, akit meghívott magyarországi kastélyába.

1766-ban elkészült a kastély, szomszédságában új falu született, Eszterháza (ma Fertőd része). 1768-ban Mária Terézia királynő Miklós herceget tábornaggyá nevezte ki.

Az új kastélyban 1770-től kezdve folyamatosan tartottak nagyszabású Esterházy-vigasságokat: a háromnapos ünnep alatt operákat mutattak be, vadászatokat, lakomákat, táncestélyeket és tűzijátékokat rendeztek, a prominens vendégsereg szórakoztatására. Itteni élményei megihlették Goethét is, aki „Esterházy-tündérbirodalom”-ként jellemezte az ünnepségeket. Nagyvonalú életvitele miatt a herceget „a pompakedvelő” vagy „a fényes Miklós” melléknévvel kezdték illetni. Eszterháza a színművészet, a zene, a képzőművészetek központjává vált. A hercegi udvar hangversenymestere az európai hírű Joseph Haydn volt. A látványos ünnepségek Mária Terézia királynő, német-római császárné látogatása idején érték el csúcspontjukat.

1778-ban 1200 katonával segítette II. József császárt a bajor örökösödési háborúban. 1783-ban kieszközölte a császári udvarnál, hogy a jövőben az Esterházy család minden férfitagját hercegi rangra emeljék.

Életrajzírói úgy tartották, hogy Esterházy herceg „úgy élte életét, mintha legalább kettő lett volna belőle. Egyik az egyszerű, szigorú főnemesi katonaélet. A másik pedig a rokokó túláradó mesevilágában élő uralkodó, akinek a jelszava: Minden színház!” Esterházy Miklós herceg, a sokoldalú tehetség, a fényűző életet kedvelő „grand seigneur” és vitéz katona 1790-ben hunyt el Bécsben. A kismartoni családi kriptában temették el. Életmódjából adódóan hatalmas adósságokat hagyott maga után, hercegi elődei közül elsőként.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A sarródi vadászkastély Süttör határában állt, de területileg Sarród faluhoz tartozott. Ma mindkét község Fertődhöz tartozik.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hanna Molden: Griff és rózsa. Esterházy Pál és Ottrubay Melinda története, Elektra Kiadóház, 1999.
  • James Webster – Georg Feder: Haydn élete és művei, ford: Malina János, Budapest, 2009, Rózsavölgyi és Tsa.