Istók János

Istók János emléktáblája egykori lakhelyén, a Ráday utca 22. szám alatt

Csány László szobra Zalaegerszegen, 1931.

Brassai Sámuel emléktáblája, 1930. Szeged

Holló Lajos sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben.

Than Károly sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben.

Istók János (Bácsfalu, 1873. június 15. – Budapest, 1972. február 22.) magyar szobrász

A két világháború közti időszak egyik legtöbbet foglalkoztatott köztéri szobrásza volt Magyarországon. Műveiben realisztikus, naturalista elemek keveredtek az akadémikus megoldással.

Életpályája

A hosszúfalusi fafaragó iskolában kezdett formázással foglalkozni, majd 1892-ben a müncheni Állami Kőfaragási Intézetben folytatta. Budapesten Stróbl Alajos szobrászati mesteriskolájának növendékeként fejezte be tanulmányait. 1902-ben, fiatalon megbízást kapott a Magyar Nemzeti Múzeumot alapító Széchényi Ferenc szobrának elkészítésére, a százéves alapítási évfordulón avatták fel szobrát. 1905-ben a Ramassetter Vince szoborpályázat első díját nyerte, a szobrot 1908-ban állították fel Sümegen. 1911-ben részt vett a Bartha Miklós-szoborpályázaton, amelyet megnyert. (Zala György ellenezte ezt a döntést). 1913-ban felavatták a Bartha Miklós szobrot, s ekkor kezdett Gábor Áron szobrának formálásába. A Zalaegerszeg által rendelt Csány László szobor kőből faragott, 1912-ben már kész mellékalakjai közül a Munkát szimbolizáló szobrot 1919. május 1-jén a Parlament előtt állították fel. Az I. világháború után számos hadiemlékműre kapott megrendelést, így Budapesten a Martinelli téri dombormű, a szervita templom homlokzatán az ő műve. A legismertebb, hatásos, nagyméretű szobrát, a Bem József szobrot 1934-ben állították fel Budapesten. Számos épületplasztikát és többnyire márványba faragott síremléket készített. Kitűnő portrékat készített többek között családtagjairól is. Jelentősek kisméretű mellszobrai, Móra Ferenc mellszobrát 1959-ben Kiskunfélegyházán állították fel. Domborművek (Petőfi Sándor, Nagyszeben), plakettek, érmék sokasága egészíti ki munkásságát.

Díjai, kitüntetései

• Királyi arany érdemrend 1902-ben felavatott Széchényi Ferenc szobráért.
• Érdemes művész (1963),
• Kiváló művész (1970).

Kiállításai

• 1902 - Részt vett az Erdélyrészi Képzőművészeti Társaság első kiállításán Kolozsvárott
• 1964 - Gyűjteményes kiállítását a pesterzsébeti múzeumban rendezték meg.

Művei

Négy szobra áll Budapesten, 16 pedig vidéken.

Köztéri szobor, dombormű

• Fekvő kutya, (kő, Budapest, Vidám Park)
• Széchényi Ferenc szobra (bronz, magasság: 234 cm 1902, Magyar Nemzeti múzeum kertje, Budapest)
• Darnay Béla-portré (műkő, 1904, Városi Múzeum, Veszprém)
• Kossuth Lajos (mellszobor, 1905, Várfalva, Kolozs vm.)
• Ramassetter Vince (bronz, márvány, 1907, Sümeg)
• Ghyczy Kálmán emléktáblája (Komárom, 1908 – restaurálva 2003.).
• Kisfaludy Sándor, Szegedi Róza-síremlék domborműve (bronz, 1908, Sümeg)
• Bartha Miklós (1914, Városliget)
• Király József püspök (Komárom, Selye János Gimnázium, 1914-1947, majd 2001-ben került visszakerült.)
• Hősi emlék (1925, Budapest, XVI. ker., Rákosfalva)
• I. világháborús emlékmű (mészkő, 1927, Lovászpatona)
• Hetes huszárok emlékműve (1930, Budapest, Szervita tér)
• Brassai Sámuel (1930, Szeged, Dóm tér)
• I. világháborús emlékmű (1931, Budapest, XVI. ker.)
• Salamon Ferenc emléktábla (Budapest, VII. ker.)
• Bem József (1934, Budapest, II. ker., Bem tér)
• I. világháborús emlékmű (műkő, 1934, Ősi)
• Táncsics Mihály emléktábla (1948, Budapest, I. ker.)
• Csány László szobra (Zalaegerszeg)
• Szilágyi Dezső szobra (Tarajka)

Épületplasztika

• Sportoló nő és férfi, Bp. Császár uszoda, 1928

Síremlék

Péterfy Sándor sírja a Kerepesi temetőben.

• Than Károly, Kerepesi temető, 1910
• Péterfy Sándor, Kerepesi temető, 1913
• Holló Lajos bronz síremléke, Kerepesi temető, 1913
• Luiszer család síremléke Sümegen
• Szávay Gyula bronz síremléke, Farkasréti temető

Kisplasztika

• Bem József (bronz, magasság: 65 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
• David (bronz, magasság: 92 cm, 1924, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
• Szabad hajdú (bronz, 1909, magántulajdon)

Kisméretű mellszobrok

• Munkácsy Mihály mellszobra (gipsz, magasság: 22 cm, 1904, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
• A művész nagyatyja (terrakotta, magasság: 28 cm, 1902, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
• Vörösmarty Mihály
• Jókai Mór
• Vajda János
• Madách Imre
• Anyám (márvány, magasság: 45 cm, 1911, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)

Plakettek

• Antal Gábornak (bronz, 80 x 58 mm, 1909, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)

Forrás

Istók János sírja Budapesten. Farkasréti temető: 11/1-1-346.

• Magyar életrajzi lexikon
• Képzőművészet Magyarországon a kezdetektől a 20. századig
• Erdélyi művészeti kataszter
• Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. ISBN 963-8477-45-8 Online elérés

Irodalom

• Buza Barna: Istók János búcsúztatása. In: Művészet, 1972. 5. szám
• Liber E.: Budapest szobrai és emléktáblái, 1934
• Lyka Károly: Budapest szobrai, 1953
• Szokolay Béla: Istók János szobrászművész. In: Pásztortűz, 1926., 20. sz., 458-459. p.
• Vincze L.: A Bem-szobor alkotója. In: Magyar Hírlap, 1973. június 15.
• A Várbazár kiállítása (kat.), Budapest, 1989, Budatétényi Galéria, Budapest
• Frauenhoffer Márta: Csány László szobra 27 évig készült

Lásd még

• A Wikimédia Commons tartalmaz Istók János témájú médiaállományokat.

Magyar szabadkőművesek listája