Király József (püspök)
Király József (Komárom, 1737. április 4. – Balatonfüred, 1825. június 17.[1]) római katolikus püspök volt Pécs városában, a korabeli tudomány és irodalom pártfogója.
Tartalomjegyzék |
Életrajza[szerkesztés]
A teológiát Nagyszombatban végezte.[1] 1764-ben Dunamocson, utána 1794-ben Udvardon volt plébános.[1] 1805-ben esztergomi kanonokká és a nagyszombati papnevelő rektorává nevezték ki. 1807. országgyűlésen képviselő volt.[2] 1807-ben 71 évesen választották meg pécsi püspöknek, és csaknem két évtizedig viselhette a címet. Számos alapítványt tett.[3] A mohácsi csata évfordulóján létrehozott egy 3000 koronás alapítványt, amely arra lett volna hivatott, hogy biztosítsa az ütközet méltó megünneplésének feltételeit. A katolikus ifjúság nevelésére iskolai ösztöndíjat alapított.[2] Az egyházmegye elaggott papjai intézete számára 10 000 forintot adományozott. A pozsonyi zsinaton a Káldy-fordította szentírás megjobbítására alakult bizottság elnöke volt. Az 1820-as rendelet alapján megtiltotta a további temetkezéseket a Székesegyház talajába, ekkor alakították ki a püspöki és a káptalani kriptát is.[4] A püspök egyébként nem érezte otthonának Pécs városát (jellemző, hogy a Püspöki Palotára kiíratta: „szállás ez, nem ház”). Nem is a Mecsekalján halt meg, hanem egy balatonfüredi gyógykezelés közben, 1825-ben.
Király József püspök előde Görgey Márton (1807) volt, utána pedig Szepesy Ignác (1828-1838) következett.[5]
Király utca[szerkesztés]
Király József püspökről kapta nevét Pécs híres sétálóutcája. 1820. március 27-én hatalmas tűzvész következtében leégett a Budai városrész épületeinek csaknem egytizede.[6] dr. Ódor Imre, a Baranya Megyei Levéltár igazgatója szerint a püspök kiemelkedő szociális érzékenysége késztette arra a városvezetőket - a tűzvész után csaknem fél évszázaddal, 1864-ben, hogy a város fő utcáját Király Józsefről nevezzék el.[1]
Csatatéri kápolna[szerkesztés]
A klasszicista stílusú kápolnát 1816-ban Király József pécsi püspök építtette a mohácsi ütközetben elesettek emlékére. A mohácsi kápolnában (Fájdalmas Szűz) látható Dorffmeister István két híres festménye. Az egyik kép az 1526-os mohácsi csatát és II. Lajos király tragédiáját ábrázolja, másikon pedig az úgynevezett második mohácsi csata, az 1687-es győztes ütközet egy jelenete látható. A kápolna üvegablaka - Haranghy Jenő alkotása - Kanizsai Dorottyát örökíti meg. Kanizsai Dorottya, Perényi Imre nádor felesége volt, az 1526-os csata után jobbágyaival eltemette a csatatéren elhunyt katonákat.[7]
Hivatkozások[szerkesztés]
- ^ a b c d Pécs Lexikon I. (A–M). főszerkesztő Romváry Ferenc, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010, Pécs. 393. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ^ a b Pécs Lexikon I. (A–M). főszerkesztő Romváry Ferenc, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010, Pécs. 394. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ [1]
- ↑ www.pecs.egyhazmegye.hu/puspokseg_tortenete.html
- ↑ www.pecs.egyzazmegye.hu/puspoki_arckepcsarnok.html
- ↑ Márton Ferenc cikke a Pécsi Extra Hírekben.
- ↑ www.vendegvaro.hu
