Szepesy Ignác

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Négyesi báró Szepesy Ignác pécsi püspök (Hazánk, 1860)

Négyesi báró Szepesy Ignác (névváltozata Szepessy Ignác; Eger, 1780. augusztus 13.Pécs, 1838. június 16.) bölcseleti és teológiai doktor, pécsi és erdélyi katolikus püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Báró Szepessy Sámuel, kerületi táblai ülnök és vattai Battha Antonia fia. 1795-ben az egri egyházmegye növendék-papjai közé lépett és Pesten a filozófia, Bécsben a teológia doktorává avatták fel. 1803. május 29-én szentelték pappá, de még felszenteltetése előtt az egri szemináriumban a tanulmányok igazgatója, később érseki szertartó és titkár lett. 1805. január 26-án egri plébánossá nevezték ki. 1808. november 29-én kanonokká, majd borsodi főesperessé s kispréposttá, 1820. április 9-én Egerben erdélyi püspökké avatták és ugyanekkor I. Ferenc király valóságos belső titkos tanácsosi rangra emelte. Különös gondot fordított növendékpapjai nevelésére és a szemináriumra saját jövedelméből évenként 10 000 forintot áldozott, iskolákat, templomokat építtetett.

Az egyházmegyei fegyelem előmozdítására 1822-ben egyházi gyülekezetet tartott és megyéje részére Statuta címmel törvénykönyvet adott ki. Célja nem a világtól elvonult egyház, hanem a világra nyitott egyház megvalósítása volt. Ilyen értelemben előrevetítette a több mint másfél évszázaddal későbbi második vatikáni zsinat szellemiségét.[1]

1828-ban pécsi püspökké nevezték ki. Első dolga volt egyházmegyéjét beutazni; útjában magyar, német és horvát nyelven tanította a népet. Tanítóképző intézetet állított fel és, miután nem sikerült kísérlete, hogy a győri főiskolát Pécsre helyeztesse, új líceumot alapított.[2] A líceum számára 100 000 váltó forinton díszes palotát építtetett, amely 1832-ben készült el.[2]. A líceumnak 251 260 váltó forintot adományozott, végrendeletében is azt tette örökösévé. Tanárai számára szakkönyvtárakat rendezett be s a Klimó-féle nagy könyvtárt is oda helyezte, megajándékozva azt 400 darab könyvvel, 400 ásvánnyal és számos éremmel.

Hazafiságát ékesszólóan bizonyítja, hogy az 1825–27-es pozsonyi országgyűlésen szeptember 14-én elsőként szólalt fel magyar nyelven.[2] Hasonlóan nemes megnyilvánulása volt az 1832–36-os országgyűlésen egy a magyar nyelvet erőszak nélküli tanítás által terjesztő külön intézet felállítását ajánló beszéde. 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia tanácsába, 1831. február 15-én az első ülésben tiszteleti taggá vették fel. Az akadémia jövedelmét 1832-től évi 600 forinttal növelte. 1835-ben a Szent István-rend középkeresztjét nyerte. A líceum tőszomszédságában 50 000 forinton nyomdát rendezett be.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Memoria Ill. ac Rev. Ladislai Kámánházi Dioec. Waciensis episcopi… 1817. X. Cal. Majas, Vacii.
  • Jegyzetek azon feleletre, mely a protestánsoknak 3-ik százados ünneplésök felől kiadott elmélkedésekre a szelídség országában készíttetett. 1818. Hely n.
  • Sermo, quo Venerabilem Clerum Transylvaniensem Albae Carolinae salutavit, dum almae dioecesis Transylvaniae gubernium auspicaretur. Claudiopoli, 1820.
  • Uj Jerusalem Isten városa, mellyben épült Salamon király temploma, vagy Esztergom vára újulásos bemenetele és beiktatása az ország prímássának máj. 16. 1820. Hely n. (Költemény).
  • Statuta Almae Dioecesis Transylvaniae anno 1822. die 17. Aprilis in Synodo Dioecesano publicata et concordibus votis approbata. Claudiopoli, 1822.
  • Az Istent imádó keresztény. Imakönyv…
  • Epistola pastoralis. Posonii, 1826.
  • A keresztény tudomány rövideden, mellyel a magyar növendékeknek a pécsi megyének püspöke kedveskedik. Pest, 1832.
  • Szentírás, vagyis az ó-szövetségnek szent könyvei magyarul Káldi után a közönséges deák fordításból az eredeti betűre figyelmezve. Pozsony, 1831-35. Ugyanennek újszövetségi része 1834-35. (Ezen munkát az 1832-36. országgyűlés alatt többek segedelmével egymaga végezte és a mű példányait, melyek 30 000 frtba kerültek, legnagyobb részt ingyen osztogatta ki egyházmegyéjében és Erdélyben. Ism. Figyelmező 1837. 749. l. Ujabb kiadása: Az ó- és új szövetségi Szentírás. Képekkel. Keresztény katholikusok számára… Szepesy Ignácz felügyelete alatt kelt fordítás rövidebb jegyzetekkel… Ujonan kiadva Szabó József által 1847-től füzetekben. Pest, 1851.)
  • Egyházi beszédek. Kiadja Peitler Antal. Pécs, 1839-40. Négy kötet. (Sz. I. életrajzával).
  • Könyörgések és énekek… (Magyar, német és illyr nyelven).
  • Áhitatos fohászkodások az isteni gondviseléshez. Bpest, 1876.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesy Ignác témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Marton József és Jakabbfy Tamás. Az erdélyi katolicizmus évszázadai. Kolozsvár: Gloria, 84-85. o. ISBN 973-9203-48-5 (1999) 
  2. ^ a b c A Pécsi Püspökség rövid története. Pécsi Egyházmegye. (Hozzáférés: 2010. július 22.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]