Szepesy Ignác

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szepesy Ignác
Ignac Szepessy (Hazank).jpg
Négyesi báró Szepesy Ignác pécsi püspök (Hazánk, 1860)
Született 1780. augusztus 13.
Eger
Elhunyt 1838. június 16. (57 évesen)
Pécs
Nemzetisége magyar
Foglalkozása bölcseleti és teológiai doktor, püspök

Négyesi báró Szepesy Ignác (névváltozata Szepessy Ignác; Eger, 1780. augusztus 13.Pécs, 1838. június 16.) bölcseleti és teológiai doktor, pécsi és erdélyi katolikus püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Báró Szepessy Sámuel, kerületi táblai ülnök és vattai Battha Antonia fia. 1795-ben az egri egyházmegye növendék-papjai közé lépett és Pesten a filozófia, Bécsben a teológia doktorává avatták fel. 1803. május 29-én szentelték pappá, de még felszenteltetése előtt az egri szemináriumban a tanulmányok igazgatója, később érseki szertartó és titkár lett. 1805. január 26-án egri plébánossá nevezték ki. 1808. november 29-én kanonokká, majd borsodi főesperessé s kispréposttá, 1820. április 9-én Egerben erdélyi püspökké avatták és ugyanekkor I. Ferenc király valóságos belső titkos tanácsosi rangra emelte. Különös gondot fordított növendékpapjai nevelésére és a szemináriumra saját jövedelméből évenként 10 000 forintot áldozott, iskolákat, templomokat építtetett.

Az egyházmegyei fegyelem előmozdítására 1822-ben egyházi gyülekezetet tartott és megyéje részére Statuta címmel törvénykönyvet adott ki. Célja nem a világtól elvonult egyház, hanem a világra nyitott egyház megvalósítása volt. Ilyen értelemben előrevetítette a több mint másfél évszázaddal későbbi második vatikáni zsinat szellemiségét.[1]

1828-ban pécsi püspökké nevezték ki. Első dolga volt egyházmegyéjét beutazni; útjában magyar, német és horvát nyelven tanította a népet. Tanítóképző intézetet állított fel és, miután nem sikerült kísérlete, hogy a győri főiskolát Pécsre helyeztesse, új líceumot alapított.[2] A líceum számára 100 000 váltó forinton díszes palotát építtetett, amely 1832-ben készült el.[2]. A líceumnak 251 260 váltó forintot adományozott, végrendeletében is azt tette örökösévé. Tanárai számára szakkönyvtárakat rendezett be s a Klimó-féle nagy könyvtárt is oda helyezte, megajándékozva azt 400 darab könyvvel, 400 ásvánnyal és számos éremmel.

Hazafiságát ékesszólóan bizonyítja, hogy az 1825–27-es pozsonyi országgyűlésen szeptember 14-én elsőként szólalt fel magyar nyelven.[2] Hasonlóan nemes megnyilvánulása volt az 1832–36-os országgyűlésen egy a magyar nyelvet erőszak nélküli tanítás által terjesztő külön intézet felállítását ajánló beszéde. 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia tanácsába, 1831. február 15-én az első ülésben tiszteleti taggá vették fel. Az akadémia jövedelmét 1832-től évi 600 forinttal növelte. 1835-ben a Szent István-rend középkeresztjét nyerte. A líceum tőszomszédságában 50 000 forinton nyomdát rendezett be.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Memoria Ill. ac Rev. Ladislai Kámánházi Dioec. Waciensis episcopi… 1817. X. Cal. Majas, Vacii.
  • Jegyzetek azon feleletre, mely a protestánsoknak 3-ik százados ünneplésök felől kiadott elmélkedésekre a szelídség országában készíttetett. 1818. Hely n.
  • Sermo, quo Venerabilem Clerum Transylvaniensem Albae Carolinae salutavit, dum almae dioecesis Transylvaniae gubernium auspicaretur. Claudiopoli, 1820.
  • Uj Jerusalem Isten városa, mellyben épült Salamon király temploma, vagy Esztergom vára újulásos bemenetele és beiktatása az ország prímássának máj. 16. 1820. Hely n. (Költemény).
  • Statuta Almae Dioecesis Transylvaniae anno 1822. die 17. Aprilis in Synodo Dioecesano publicata et concordibus votis approbata. Claudiopoli, 1822.
  • Az Istent imádó keresztény. Imakönyv…
  • Epistola pastoralis. Posonii, 1826.
  • A keresztény tudomány rövideden, mellyel a magyar növendékeknek a pécsi megyének püspöke kedveskedik. Pest, 1832.
  • Szentírás, vagyis az ó-szövetségnek szent könyvei magyarul Káldi után a közönséges deák fordításból az eredeti betűre figyelmezve. Pozsony, 1831-35. Ugyanennek újszövetségi része 1834-35. (Ezen munkát az 1832-36. országgyűlés alatt többek segedelmével egymaga végezte és a mű példányait, melyek 30 000 frtba kerültek, legnagyobb részt ingyen osztogatta ki egyházmegyéjében és Erdélyben. Ism. Figyelmező 1837. 749. l. Ujabb kiadása: Az ó- és új szövetségi Szentírás. Képekkel. Keresztény katholikusok számára… Szepesy Ignácz felügyelete alatt kelt fordítás rövidebb jegyzetekkel… Ujonan kiadva Szabó József által 1847-től füzetekben. Pest, 1851.)
  • Egyházi beszédek. Kiadja Peitler Antal. Pécs, 1839-40. Négy kötet. (Sz. I. életrajzával).
  • Könyörgések és énekek… (Magyar, német és illyr nyelven).
  • Áhitatos fohászkodások az isteni gondviseléshez. Bpest, 1876.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesy Ignác témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Marton József és Jakabbfy Tamás. Az erdélyi katolicizmus évszázadai. Kolozsvár: Gloria, 84-85. o. ISBN 973-9203-48-5 (1999) 
  2. ^ a b c A Pécsi Püspökség rövid története. Pécsi Egyházmegye. (Hozzáférés: 2010. július 22.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]