Návay Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Návay Lajos
Návay Lajos.jpg
A magyar képviselőház elnöke
Hivatali idő
1911. november 9.1912. május 21.
Előd Berzeviczy Albert
Utód Tisza István

Született 1870. szeptember 18.
Földeák
Elhunyt 1919. április 29. (48 évesen)
Kiskunfélegyháza
Párt Szabadelvű Párt
(?-1904)
Országos Alkotmánypárt
(1904/5-1910)
Nemzeti Munkapárt
(1910-1912)
Pártonkívüli
(1912-1918)
Választókerület Battonya (1905-1910)
Temesvár (1910-1918)

Foglalkozás politikus

Földeáki Návay Lajos (Földeák, 1870. szeptember 18.Kiskunfélegyháza, 1919. április 29.) politikus, országgyűlési képviselő, a képviselőháznak előbb másod, majd első alelnöke, végül rövid ideig elnöke. A végül be nem iktatott Hadik-kormányban ő lett volna a belügyminiszter.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Földeákon született 1870. szeptember 18-án katolikus családban. A Návay család élete a törökök kiűzése óta szoros kapcsolatban állt Csanád vármegye történetével. Édesapja Návay Lajos, földbirtokos, édesanyja Eötvös Ilona. Apai nagyapja Návay Tamás Csanád megyei főispán, országgyűlési követ és felsőházi tag. Anyai nagyapja báró Eötvös József, író, tudós, politikus.

A gimmnázium alsótagozatát mint magántanuló végezte Szegeden, felsőtagozatára pedig Budapesten járt. A budapesti egyetemen jogi tanulmányakat folytatott, fél évet a berlini, másik fél évet pedig a bonni egyetemen hallgatott. 1891-ben elnyerte az államtudományok doktora címet Budapesten. 1892 májusában Csanád vármegye tiszteletbeli aljegyzőjévé választották, ott 1895 októberétől tiszteletbeli főszolgabíróként működött. 1896 decemberében lett a megye főjegyzője, 1901 decemberében pedig alispánná nevezték ki.

1905-től az országos politikával foglalkozott. Csupán rövid ideig volt tagja a régi Szabadelvű Pártnak, ugyanis az 1904. november 18-ai „zsebkendőszavazás” miatt otthagyta azt, s helyette csatlakozott Andrássy Gyula követőjeként az ún. disszidensekhez (később Országos Alkotmánypárt). 1905-től 1918-ig volt országgyűlési képviselő. A képviselőház 1906. április 26-án választotta meg alelnöknek. Alelnöki munkájának fontos része volt a horvát obstrukció elleni fellépés. Mikor pártja 1910-ben beolvadt a Nemzeti Munkapártba, ő is e párt tagja lett.

1911 novemberében házelnöknek válaszották Berzeviczy Albert helyére. 1912. december 31-én Lukács László miniszterelnök beterjesztette a választójogi reformtervezetet. A választójogi kérdésről Návay másképp ítélkezett, mint pártja, ezért az év végén kilépett a Munkapártból is. Az első világháború kitörése után kinevezték közélelmezési miniszteri biztosnak, amiről 1917-ben lemondott.

Wekerle Sándor miniszterelnök 1918. szeptember 30-án lemondott, helyére IV. Károly király új miniszterelnököt keresett. Gondolt Návay Lajosra is ám ő az ajánlatot nem fogadta el. Helyette Hadik János lett kijelölt miniszterelnök. Hadik megnyerte Návayt belügyminiszterének, a kormány beiktatására azonban sohasem kerülhetett sor, mert elsodorta őket az őszirózsás forradalom. Az alakuló kormánynévsor véglegesítése (1918. október 30. este 22 óra) után alig öt órával, 31-én hajnali háromkor Hadik lemondott, így aznap a Hadik-kormány helyett már a Károlyi Mihály vezette kabinet tette le hivatali esküjét az Országházban.

A Magyarországi Tanácsköztársaság fennállása során, 1919. április 26-án a szerb és francia megszállás elől menekülő vörösök túszokat vittek magukkal Makó város polgárai közül. Egyidejűleg Szamuely Tibor büntető hadjáratként különvonattal utazott Makóra, hogy elégtételt vegyen az április 23-án meggyilkolt Vásárhelyi Kálmán népbiztosért. A földeáki direktórium Návayt is elhurcoltatta. Április 29-én gyilkolták meg a kiskunfélegyházi pályaudvaron unokabátyjával, Návay Ivánnal és Szentes városának főjegyzőjével, Kiss Bélával együtt.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Makó története a kezdetektől 1849-ig. Szerk. Blazovich László. Makó, 1993.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1932.
  • Jónás Károly-Villám Judit: A magyar országgyűlés elnökei 1848-2002. Bp., Argumentum Kiadó, 2002.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
  • Nemes családok. Szerk. Pettkó Béla és ifj. Reiszig Ede. Bp., Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság, 1905.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Bp., 1905. Révai és Salamon ny.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
  • Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. Bp., Dante-Pantheon, 1936.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.