Bálint Alajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bálint Alajos
Bálint Alajos arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Bálint Alajos arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Született 1902. július 4.
Lugos
Elhunyt 1983. március 30. (80 évesen)
Szeged
Nemzetisége magyar
Foglalkozása régész,
egyetemi tanár,
muzeológus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bálint Alajos témájú médiaállományokat.

Bálint Alajos (Lugos, 1902. július 4.Szeged, 1983. március 30.) régész, egyetemi oktató, múzeumigazgató.

Kutatási területe: a magyar középkori régészet, falukutatások, temető feltárások.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elemi-és középiskoláit Makón végezte. 1921-től Szegeden tanult a Ferenc József Tudományegyetemen történelem–földrajz szakon. 1926-ban doktorált. A egyetemi Régészeti Intézetben volt gyakornok, 1930-tól tanársegéd, 1936-tól adjunktus. Rövidebb tanulmányutakat tett a bécsi és a római Collegium Hungaricumban (1936 és 1937). 1939-től a Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki részen, a kassai múzeumban dolgozott.

A második világháború után miniszteri biztosként részt vett a múzeumi károk felmérésében, a köz-és magángyűjtemények újjászervezésében. 1949-1968 között a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója volt. Az ott töltött közel 20 év alatt bővítette a múzeum épületét, újjászervezte a képzőművészeti gyűjteményt, évkönyvsorozatot indított. Számos középkori templom, temető és település ásatását vezette. 1958-1966 között előadásokat tartott a szegedi egyetemen az Ókori Történeti és Régészeti Tanszéken, 1964-től mint címzetes egyetemi docens. Számos középkori régészeti cikket publikált. 1968. december 31-én nyugdíjazták mint a Csongrád megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetőjét.

Művei (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szalkaháti Árpád-kori temető. Dolgozatok a Ferenc József Tudományegytem Régiségtani Intézetéből, (1936.)
  • Makó-Mezőkopáncsi középkori temető sírleletei. Uo. 1936.)
  • A kaszaperi középkori templom és temető. Uo. (1938.)
  • A mezőkovácsházi középkori település emlékei. Uo. (1939.)
  • Régészeti feladatok a Felvidéken. Kassai Új Magyar Múzeum, (1942.)
  • A kiskunfélegyháza-templomhalmi temető. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, (1956.)
  • Árpád-kori temető Szatymazon. Uo. (1958-1959.)
  • Muhi elpusztult középkori falu tárgyi emlékei. Éri Istvánnal. Régészeti Füzetek, (1959.)
  • A középkori Nyársapát lakóházai. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 19601962.)
  • Kiskundorozsma-Vöröshomok dűlői leletek. Uo. (1963.)

Tudományos tisztség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve szerkesztője, (1956-1967.)
  • Szeged folyóirat (szerk.) Szeged, (1969, 1975)

Társasági tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat (1928-; választmányi tag)
  • Magyar Néprajzi Társulat (1930-)

Díjak, elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A szocialista kultúráért, (1956)
  • Munka érdemrend bronz fokozat, (1965)

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kőhegyi Mihály: Bálint Alajos (1902-1983). In A hagyomány szolgálatában. Történeti ismertető Szeged és Csongrád megye múzeumairól /szerk. Lengyel András (2002). Szeged, Móra Ferenc Múzeum. ISBN 9637217568 91-95. p.

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. Szeged, kiad. Mészáros Rezső. Bálint Alajos lásd 85. p.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]