Palotai Boris
| Palotai Boris | |
 | |
| Az 1983-as Körkép antológiában megjelent portréja | |
| Élete | |
| Született | 1904. május 23. Nagyvárad |
| Elhunyt | 1983. szeptember 13. (79 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Nemzetiség | magyar  |
| Gyermekei | Bacsó Péter |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | ifjúsági regény, kisregény, elbeszélés |
| Első műve | Tavaszi áradás (versek, 1926) |
| Kitüntetései |
|
| Irodalmi díjai | Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozata (1949) József Attila-díj (1950, 1967) Népköztársasági Érdemérem arany fokozata (1950) Munka Érdemrend ezüst fokozata (1960) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Palotai Boris témájú médiaállományokat. | |
Palotai Boris (Nagyvárad, 1904. május 23. – Budapest, 1983. szeptember 13.) József Attila-díjas magyar író, költő, Bacsó Péter filmrendező édesanyja, Palotai Erzsi testvére.
Életpályája[szerkesztés]
Nagyváradon született Palotai (Pollák) Armand és Friedmann Margit (1880–1969)[1] gyermekeként zsidó családban. Nagyszülei vendéglősök és borkereskedők voltak.[2] 1919–1940 között Kassán élt. Itt végezte el középiskolai tanulmányait. 1926-ban ott is adták ki első verseskötetét (Tavaszi áradás). 1928-ban megszületett fia Bacsó Péter. 1932-ben Kassán az Én Lapom című ifjúsági folyóirat szerkesztője volt. Megnyerte az Atheneum és a Nyugat pályázatát. 1946-ban – immár hatodik éve Budapesten – az Asszonyok című lap szerkesztője volt. 1947–1953 között a Népszava irodalmi rovatának vezetője volt.
Számos művéből készült film. A következő években elmélyült és megkeseredett regényeinek világa, jó érzékkel ábrázolta a kor és az egyén konfliktushelyzeteit. Termékeny, könnyed íráskészségű elbeszélő és ifjúsági regényíró volt. Legjobb írásaiban hitelesen mutatta be korát.
Művei[szerkesztés]
- Tavaszi áradás (versek, 1926)
- Valaminek a végén (versek, 1929)
- Az úszóbajnoknő (kisregény, 1933)
- Péter, egy szegény kisdiák regénye (ifjúsági regény, 1934)
- Csillag és kenyér (versek, 1936)
- Isten ölében (elbeszélés, 1936)
- Julika (ifjúsági regény, 1937)
- Julika és az ötödik osztály (ifjúsági regény, 1939)
- Kassai diákok (ifjúsági regény, Hungária, Bp., 1940)
- A Mókus-uccai titok (ifjúsági regény, Hungária, Bp., 1941)
- Hátsó lépcső (elbeszélés, 1941)
- Semetke úr éjszakája (regény, 1942)
- Botrány a szállodában (regény, 1943)
- Kegyetlen ifjúság (regény, 1943)
- Anyák (elbeszélés, 1947)
- Julika tizenhat éves (regény, 1948)
- Tűzhely (elbeszélés, 1949)
- Puskásné (regény, 1950)
- Kakasszó (elbeszélés, 1951)
- Új emberek a Dunai Vasműnél (riportok, 1951)
- Sztálinvárosi gyerekek (regény, 1953)
Fehér Hajó utca 2-6.
- Ünnepi vacsora (regény, 1955)
- Varázsige (elbeszélés, 1955)
- Keserű mandula (regény, 1958)
- Válogatott tévedéseim (elbeszélés, 1959)
- Viharos mennyország (regény, 1960)
- Aprópénz (karcolatok, 1961)
- A madarak elhallgattak (regény, 1962)
- Vidám vasárnap (karcolatok, 1963)
- A férfi (kisregény, elbeszélés, 1964)
- A színésznő és az oroszlán (elbeszélés, 1966)
- Örök harag (mesék, elbeszélések, 1966)
- Zöld dió (regény, 1968)
- Szerelmespár (elbeszélés, 1973)
- Hetedik év (kisregény, elbeszélés, 1978)
- A másik (elbeszélés, 1981)
- Bejöhetsz hozzám panaszkodni (elbeszélés, 1982)
- Ki ismer engem? (elbeszélések, tárcák, 1985)
Tévéjáték[szerkesztés]
- A nő a barakkban (rendezte Zsurzs Éva) a monte-carlói tévéfesztivál Arany Nimfa-díját kapta.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Friedmann Margit halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 83/1969. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. június 23.)
- ↑ Szülei házassági bejegyzése a miskolci polgári házassági akv. 340/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
Források[szerkesztés]
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Szerzői adatlapja a Molyon
- FamilySearch házassági anyakönyv
