Szűcs László István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szűcs László István
(Szűcs László)
Született1901. február 19.[1][2]
Abony[2]
Elhunyt1976. augusztus 21. (75 évesen)[1][3]
Budapest[4]
Állampolgárságamagyar
HázastársaGáspár Margit (1947–1976)[5]
ÉlettársaGáspár Margit (1936–1947)[5]
Foglalkozása
Iskolái
KitüntetéseiMunka Érdemrend
SírhelyeFarkasréti temető (CC-611. fülke)[6][7]
SablonWikidataSegítség

Szűcs László István (Abony, 1901. február 19.Budapest, 1976. augusztus 21.) magyar dramaturg, író, egyetemi tanár. Gáspár Margit (1905–1994) írónő férje volt.

Életpályája[szerkesztés]

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és a soproni Erdőmérnöki Főiskolán szerzett diplomát, majd hosszabb ideig élt Bécsben, ahol Max Reinhardt előadásaira járt 1926–1927 között. Filmdramaturgként dolgozott Bécsben. 1931-ben visszajött Magyarországra; Mátészalkán dolgozott állástalan diplomásként. 1934-től a Magyar Rádió zenei osztályán dolgozott. 1935–1949 között a Nemzeti Színház fődramaturgja lett. 1945 után az Országos Művészeti Tanács tagja volt. 1951-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskola drámatörténet tanára volt. 1951–1954 között a Miskolci Nemzeti Színház dramaturgja volt. 1966-ig, nyugdíjba vonulásáig a Magyar Állami Operaház dramaturgja volt.

A Nemzeti Színházban több korabeli magyar dráma színpadra állításában is közreműködött (Tamási Áron, Márai Sándor, Hubay Miklós művei). Sírja a Farkasréti temetőben található (618 ("CC")-611).[8]

Színházi munkái[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 4.

  • William Shakespeare: Lear király (1938)
    • Ahogy tetszik (1939)
    • Rómeó és Júlia (1940)
    • A vihar (1940)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Abody Béla: Szűcs László hetven éves (Muzsika, 1971. 4. sz.)
  • N. J.: Hivatása: dramaturg (Film, Színház, Muzsika, 1976. febr. 28.)
  • Mátrai Betegh Béla: Búcsú a láthatatlan embertől. Szűcs László halálára (Magyar Nemzet, 1976. szept. 11.)
  • Vitányi Iván: Szűcs László halálára (Muzsika, 1971. 4. sz.)
  • Magyar irodalmi lexikon III. (S–Z). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1965.  
  • Színházi kislexikon. Főszerkesztő: Hont Ferenc, szerkesztő: Staud Géza. Budapest, Gondolat, 1969.
  • Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6807-1