Ernst Troeltsch

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ernst Troeltsch
ErnstTroeltsch.jpg
Ernst Troeltsch 1919 körül (Forrás: Student Britanica Encyclopedia)
Született
1865. február 17.
Elhunyt
1923. február 1. (57 évesen)
Berlin
Foglalkozása politikus
teológus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernst Troeltsch témájú médiaállományokat.

Ernst Troeltsch (Augsburg-Haunstetten, 1865. február 17.Berlin, 1923. február 1. ) német evangélikus teológus, vallásfilozófus és történetfilozófus, az 1914 előtti Németország nagy hatású gondolkodója.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetemi tanulmányait Augsburgban, Erlangenben, Berlinben és Göttingenben végezte. Göttingenben magántanárként működött 1891-ben. 1892-ben a bonni egyetemen lett a szisztematikus teológia kinevezett professzora, majd 1894-től Heidelbergi egyetemé. 1912-ben a Porosz Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1914-től a berlini egyetemen filozófia professzor volt. 1919-től párhuzamosan tagja volt a Porosz Nemzetgyűlésnek (DDP) és a kultuszminisztériumban államtitkári feladatokat is ellátott. A berlini Invalidenfriedhofban helyezték örök nyugalomra.

Műve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Troeltsch protestáns teológusként írta első műveit. Átfogó kulturelméleti művei a modern történet-kritikai teológia kérdésfelvetéseiből fejlődtek ki. Az újkor eszmetörténeti fordulataival lépést tartani kívánó teológia keresztény alapjait újra kellett gondolnia. Troeltsch a keresztény hagyományt megnyitotta a kritikus gondolkodás számára, anélkül, hogy dogmatikus határokat állított volna fel. Műveire az a meggyőződés jellemző, hogy a kereszténység az európai és amerikai kultúra számára mással össze nem hasonlítható módon képes szavatolni az egyén szabadságát, s megóvni a modern szabadságot fenyegető tendenciáitól. A protestantizmus jelentőségéről a modern világ keletkezésében úgy vélekedett, hogy a keresztény egyházak és közösségek sajátos szociáletikája játszotta a legnagyobb szerepet. A századforduló modern világának krízisei közül számára a célracionális technika, a kapitalista gazdaságtan és politika bürokratizáltsága jelentették az egyén szabadságát leginkább veszélyeztető faktorokat. Bár tudomásul vette, hogy a modern pluralizálódása feltartóztathatatlan, legtöbb művében hangsúlyozta, hogy az egymással versengő világnézeteknek alapvető etikai közmeggyőződésekre van szükségük, hogy az egyén szabadsága és a politikai rend ne váljon önkényessé. A historizmus problematikájáról szóló számos művében az etikai normák individualizálódó egyetemes története és érvénysülésük természetjogi problematikája között próbált közvetíteni és modern kultúraszintézist megfogalmazni. Ezzel az igyekezetével jelentősen hozzájárult a weimari parlamenti demokrácia szellemi megalapozásához.

Három osztatú vallási intézménytipológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vallásszociológiában közismert, hogy Max Weber a vallási intézményeket két csoportra osztotta, egyházra és szektára. Kortársa, Ernst Troeltsch, ezt a felosztás a maga gondolati terébe transzformálva trichotomikussá, hármas osztatúvá alakította, kiegészítvén a misztika illetve miszticizmus típusával. A két nagy szerző tipológiája inkább csupán formai szempontból egyezik, tartalmukat tekintve jelentős különbségek tűnnek elő. Mindenekelőtt Troeltsch egy teológiai problémát próbált orvosolni szociológiai eszközökkel, míg Weber kifejezetten társadalomtudományi kérdést tett fel, nevezetesen azt, mivel magyarázható az aszketikus protestantizmus kiemelkedő hatása az európai társadalomfejlődésre, és ez hogyan függ össze a kapitalizmus racionalitásaival. Troeltsch két jelentős ponton tért el Weber alapállásától: a szervezeti típusok helyett magatartási típusokról beszélt, másrészt a beilleszkedés (accomodation) és kompromisszum (compromise) fogalmának kidolgozásával.

Troeltsch harmadik típusáról tehát összefoglalólag megállapíthatjuk, hogy olyan vallásossági dimenzióról van szó, amelynek legfőbb jellemzői a radikális individualizmus, az entuziazmus; a történelemmel és vallási intézményekkel szembeni közömbösség, sőt akár szembenállás; társadalmi formációja a mediatizált kommunikáció bázisán alkotott virtuális közösség. A vallás doktrinális dimenziója tekintetében a misztika típusa keresztény alapú, de a tanbeli normatívákat az átélés alapján relativizálja, inkább protestáns és semmiképpen nem katolikus. Etikai illetve morális vonatkozásban nem kapcsolódik felekezeti előírásrendszerhez, a cselekvést meghatározó döntéseket érzelmi-lelki belátások, indíttatások, gerjedelmek inspirációjára hozza meg.

Legfontosabb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Die Trennung von Staat und Kirche. (1906).
  • Systematische christliche Religion.(Berlin ; Leipzig: B.G. Teubner, 1909)
  • (1911): Die Bedeutung des Protestantismus für die Entstehung der modernen Welt. München und Berlin: R. Oldenbourg
  • (1912): Die Absolutheit des Christentums und die Religionsgeschichte. Tübingen: Mohr
  • (1922): Die Sozialphilosophie des Christentums. Zürich: Verlag Seldwyla
  • (1956): The social teaching of the Christian churches. London, New York: Allen & Unwin; Macmillan
  • (1957): Christian thought, its history and application. New York: Meridian Books
  • (1966): Der Historismus und seine Überwindung. Aalen: Scientia-Verlag
  • (1998): Kritische Gesamtausgabe / Ernst Troeltsch ; im Auftrag der Heidelberger Akad. d. Wiss. hrsg. von Friedrich Wilhelm Graf … [et al.]. Berlin: De Gruyter

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hans Baron: (1912): Gesammelte schriften von Ernst Troeltsch. Tübingen,: Mohr
  • Baron, Hans (1966): Deutscher Geist und Westeuropa. Aalen: Scientia Verlag

Magyarul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tavaszy Sándor: A vallásfilozófia mai alapkérdései különös tekintettel Troeltsch vallásfilozófiájára. Református Szle. 1912 548-557, 564-566, 580-583.
  • Ernst Troeltsch, Die Dynamik der Geschichte. (Ford. Thienemann Tivadar) Társadalomtudomány 1921. 621-624
  • Hatos Pál, Történelem és teológia kereszteződésében. Ernst Troeltsch reneszánsza. Protestáns szle. 4. 1995. 1. 74-77.
  • Joó Tibor, A történetfilozófia feladata és Ernst Troeltsch elmélete. Szeged 1931
  • Koszó János, Troeltsch Ernő. Athenaeum 1923 1-3 63-69
  • Máté-Tóth András: Troeltsch misztikája. Erdélyi Társadalom 2008/1

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernst Troeltsch témájú médiaállományokat.