Molnár Géza (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Molnár Géza
Születéskori neve Molnár Géza
Született Rákospalota, magyar 1919-1946
1923. november 6.
Elhunyt Budapest, magyar
2011. október 11. (87 évesen)
Nemzetisége magyar
Házastársa Subicz Ilona (1945-2011)
Foglalkozása író, újságíró
Díjak SZOT-díj (1960)
József Attila-díj (1968)
Molnár Géza az IMDb-n
Molnár Géza a PORT.hu-n

Molnár Géza (álneve: G. H. Miller) (Rákospalota, 1923. november 6.Budapest, 2011. október 11.) József Attila-díjas magyar író, újságíró. A Magyar PEN Club intézőbizottsági tagja volt.

Tartalomjegyzék

Életpályája [szerkesztés]

Szülei: Molnár Ignác és Molnár Katalin voltak. 1940-1942 között címfestőként dolgozott. 1942-1944 között egy kötőüzemben üzemvezető tisztviselő volt. 1944-1949 között újságíró volt vidéki lapoknál. 1959-1953 között a Magyar Dolgozók Pártjának sajtóalosztályának vezető helyettese volt. 1950-1952 között a Politikai Főiskola hallgatója volt. 1953-1956 között a Magyar Írószövetség titkáraként, 1969-1972 között pedig külügyi titkáraként dolgozott. 1956-1957 között a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt. 1957-től öt évig az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese és a Népszava kulturális rovatvezetője volt. 1962-1965 között Párizsban, a Magyar Intézet kulturális attaséja volt. 1965-1969 között a Magyar Hírlap főmunkatársa volt. 1976-1978 között a Művészeti Alap igazgató-helyettese volt. 1987-től a Nagy Lajos Irodalmi, Művészeti Társaság elnöke volt. 1999-től a párizsi Európai Akadémia levelező tagja volt. 1999-2000 között a Tisztás című irodalmi és társadalmi folyóirat főszerkesztőjeként tevékenykedett.

Magánélete [szerkesztés]

1945-ben házasságot kötött Subicz Ilonával. Egy fiuk született; Géza (1945).

Művei [szerkesztés]

  • Új utakon (ifjúsági regény, 1951)
  • A szerelmes kisinas (novelláskötet, 1956)
  • Hullámverés (regény, 1958)
  • Márta (regény, 1959)
  • Város a felhők alatt (regény, 1962)
  • Holtak fogságában (regény, 1964)
  • Harangos óra (elbeszélések, 1966)
  • Sárkányok fiai (útirajz, 1967)
  • Vasárnap mindig esik az eső (regény, 1969)
  • Elfogynak az éjszakák (regény, 1970)
  • A vadászpilóta szerelme és halála (regény, 1971)
  • Külvárosi barangolás (szociográfia, 1974)
  • Mint egy francia király (regény, 1975)
  • Az ég kékje könnyebb (addigi novellák gyűjteménye, 1976)
  • Villa Tahiban (regény, 1976)
  • Doktor Klauss különös élete (regény, 1979)
  • Három halál szerelmei (regények, 1981)
  • Arcok fényben és eltűnőben (1982)
  • A magány átkozott szombatja (elbeszélések, 1984)
  • Az elpazarolt birodalom (regény, 1986)
  • Fent a Nagy-Rabszolga-tónál (elbeszélések, 1988)
  • A tizennyolcadik születésnap (regény, 1988)
  • A Báró és a gyilkos (1990)
  • Világvége márciusban (regény, 1990)
  • Bernard atya testamentuma (elbeszélések, 1995)
  • Az orvos (1998)
  • Hózápor Budán (válogatott elbeszélések, 1998)
  • A katedrális fényei (regény, 1998)
  • Lángoktól ölelve (regény, 2003)
  • Csúcsok - szakadékok (2005)
  • Szerencsés feltámadás (regény, 2006)
  • Trombi, a kiselefánt (meseregény)

Színházi munkái [szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 4. [1]

  • Parázs (1960)
  • Anna-ünnep (1969)
  • Vasárnap mindig esik az eső (1970)
  • Nincsen múzsa tövis nélkül (1977)

Filmjei [szerkesztés]

Díjai [szerkesztés]

  • Szocialista Hazáért
  • Szocialista Kultúráért
  • A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1970)
  • Gábor Andor-díj (1978)
  • A Munka Érdemrend arany fokozata (1983)
  • A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség nívódíja (1997)

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. 2011. október 14-i lekérdezés

Források [szerkesztés]

  • MTI ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283

További információk [szerkesztés]