Komócsin Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Komócsin Zoltán

Komócsin Zoltán (Felsőgalla, 1923. április 18.Budapest, 1974. május 28.) kommunista politikus, újságíró, országgyűlési képviselő, 1957-től haláláig az MSZMP PB pót-, majd 1963-tól rendes tagja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hat elemi elvégzése után napszámosként, inasként, később kereskedelmi alkalmazottként dolgozott egészen 1944-ig. A kommunista mozgalommal apja által már fiatalon kapcsolatba került; a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége (KIMSZ) szegedi szervezetének megalapításával 1944 októberében kezdett foglalkozni. 1945 elején a kommunista irányítás alatt álló Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) szervezője.

1945-ben a Magyar Kommunista Párt (MKP) pártiskoláján tanult Debrecenben. 1945-1948-ban az MKP szegedi pártbizottságának szervezőtitkára. 1948. júniustól decemberig a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetősége (KV) Titkárságának munkatársa, 1948. decembertől 1949. júniusban az MDP Vas megyei Bizottságának titkára. 1949-től haláláig országgyűlési képviselő.

1949. júniustól 1950. októberig és 1953. január és 1954 eleje közt a KV propaganda osztálya helyettes vezetője, 1954 elejétől 1955 decemberéig vezetője. Közben 1950 és 1953 között tanulmányokat folytatott a moszkvai pártfőiskolán, ahol oklevelet szerzett.

1955. december és 1957. március közt Hajdú Bihar megyében volt a Pártbizottság első titkára. Ebben a pozíciójában az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a felkelők ellen volt, 1957 márciusától már a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) szervezőbizottsági elnöke. 1957. október és 1961. szeptember közt a KISZ Központi Bizottsága (KB) első titkára pozíciót töltötte be.

Balról jobbra: Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság póttagja, Antalffy György rektor, Kádár János a Minisztertanács elnöke (álló alak, éppen beszédet mond), Petri Gábor sebész, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora, Szirmai István, a Központi Bizottság titkára, 1961.

1961. szeptember és 1965. június közt a Népszabadság főszerkesztője. 1965. júniustól 1974. májusában az MSZMP Központi Bizottság (KB) külügyi titkára.

Az MSZMP ún. “moszkovita”, balos, dogmatikus szárnyához tartozott, erősen ellenezte 1968-ban az új gazdasági mechanizmus bevezetését. Hevesen vitázó alkat volt, mintegy “balról” támadta Kádár János politikáját. Hirtelen halt meg, agyvérzés végzett vele. Budapesten, a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nemzeti érdek és nemzetköziség (Budapest, 1966)
  • Nemzeti érdekek, internacionalista célok (beszédek, cikkek, Budapest, 1972)
  • Válogatott beszédek és cikkek (Budapest, 1975)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Komócsin Zoltán témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]