Jugoszláv labdarúgó-bajnokság (első osztály)
 |
Ezt a labdarúgás témájú cikket át kellene nézni és szerkeszteni, mivel a minősége kifogásolható, vagy nem felel meg valamelyik irányelvünknek. |
| Jugoszláv labdarúgó-bajnokság |
|---|
 |
| Alapítás |
| 1923 |
| Feloszlott |
| 1992 |
| Ország |
| Jugoszlávia |
| Kiesés |
| Jugoszláv másodosztály |
| Szezonok száma |
| 63 |
| Legmagasabb osztály |
| Jugoszláv labdarúgó-bajnokság első osztálya |
| Kupa |
| Jugoszláv Kupa |
| Utolsó bajnok 1991-92 |
| Crvena Zvezda |
| Utód-ligák |
| Premijer Liga BiH Prva HNL Macedón Prva Liga Jugoszláv Szövetségi Köztársaság bajnoksága PrvaLiga Slovenije |
A Jugoszláv labdarúgó-bajnokság (Szerbhorvát nyelven: Prva Liga) volt a jugoszláv labdarúgó-bajnokságok legfelsőbb osztályának elnevezése a Jugoszláv Királyságban és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban. Az elnevezés megmaradt az 1991 és 2003 között fennálló Jugoszláv Szövetségi Köztársaság idején is, végül Szerbia és Montenegró államalakulat létrejöttével szűnt meg végleg.
A Jugoszláv labdarúgó-bajnokság volt az egyik nemzeti megmérettetés labdarúgásban, a másik a Jugoszláv-kupa volt.
Tartalomjegyzék |
Jugoszláv Királyság (1923-1940) [szerkesztés]
Az első labdarúgó-megmérettetést a Jugoszláv Királyságban ill. Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban 1923-ban rendezték. Az első 4 év kupa-formátumban zajlott, míg az első körmérkőzéses összecsapásokat 1927-től vezették be. 1927 és 1940 között 17 bajnoki évadot rendeztek, amelyet horvátországi csapatok, a (Građanski Zagreb, Concordia Zagreb, HAŠK Zagreb és Hajduk Split), valamint szerbiai (BSK Beograd és Jugoslavija Beograd) nyertek meg.
A bajnokságot először a horvát elnevezésű Nogometni Savez Jugoslavije (Jugoszláv Labdarúgó-szövetség) irányította, amelyet 1919-ben alapítottak Zágrábban [1], ás amely később a zágrábi és belgrádi tagszövetség vitája miatt 1929-ben feloszlott. Ennek következtében 1930 májusában a Szövetséget Belgrádba költöztették, amely megkapta szerb elnevezését a Fudbalski Savez Jugoslavije-t. Ettől kezdve ez a szövetség irányította a bajnokságot egészen annak II. világháború miatti félbeszakadásáig.[2]
Bajnokok és gólkirályok [szerkesztés]
Klubok szerint [szerkesztés]
| # | Klub | Bajnok | Ezüstérmes |
|---|---|---|---|
| 1 | BSK Beograd | 5 | 4 |
| 2 | Građanski Zagreb | 5 | 2 |
| 3 | Hajduk Split | 2 | 5 |
| 4 | Jugoslavija Beograd | 2 | 3 |
| 5 | Concordia Zagreb | 2 | 1 |
| 6 | HAŠK Zagreb | 1 | 0 |
| 7 | Slavija Sarajevo | 0 | 1 |
| 8 | SAŠK Sarajevo | 0 | 1 |
Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (1945-1992) [szerkesztés]
Bajnokok és gólkirályok [szerkesztés]
- ↑ a: 1945-ben egy rendhagyó bajnokságot rendeztek a jugoszláv egység megerősítése érdekében. A bajnokság 8 csapatból állt; a Szerb Szocialista tagköztársaságból, Horvát Szocialista tagköztársaságból, Macedón Szocialista tagköztársaságból, Vajdaság autonóm tartományból, Szlovén Szocialista tagköztársaságból, Montenegró Szocialista tagköztársaságból, Bosznia és Hercegovina Szocialista tagköztársaságból és a Jugoszláv Néphadsereg válogatott játékosaiból.
Bajnoki címek klub szerint [szerkesztés]
| # | Klub | Bajnoki címek | Szezonok |
|---|---|---|---|
| 1 | Crvena Zvezda | 19 | 1951, 1952-53, 1955-56, 1956-57, 1958-59, 1959-60, 1963-64, 1967-68, 1968-69, 1969-70, 1972-73, 1976-77, 1979-80, 1980-81, 1983-84, 1987-88, 1989-90, 1990-91, 1991-92 |
| 2 | FK Partizan | 11 | 1946-47, 1948-49, 1960-61, 1961-62, 1962-63, 1964-65, 1975-76, 1977-78, 1982-83, 1985-86, 1986-87 |
| 3 | Hajduk Split | 7 | 1950, 1952, 1954-55, 1970-71, 1973-74, 1974-75, 1978-79 |
| 4 | Dinamo Zagreb | 4 | 1947-48, 1953-54, 1957-58, 1981-82 |
| 5 | FK Sarajevo | 2 | 1966-67, 1984-85 |
| Vojvodina Novi Sad | 2 | 1965-66, 1988-89 | |
| 7 | Željezničar Szarajevó | 1 | 1971-72 |
Klubok/tagköztársaságok szerinti szereplések [szerkesztés]
| # | Club | Jugoszlávia tagköztársasága | Bajnok | Ezüstérmes | Bronzérmes |
|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Crvena Zvezda | SRB | 19 | 9 | 7 |
| 2 | FK Partizan | SRB | 11 | 9 | 8 |
| 3 | Hajduk Split | CRO | 7 | 6 | 8 |
| 4 | Dinamo Zagreb | CRO | 4 | 11 | 7 |
| 5 | Vojvodina Novi Sad | SRB | 2 | 3 | 2 |
| 6 | FK Sarajevo | BIH | 2 | 2 | 0 |
| 7 | Željezničar Szarajevó | BIH | 1 | 1 | 2 |
| 8 | Velež Mostar | BIH | 0 | 3 | 4 |
| 9 | OFK Beograd* | SRB | 0 | 2 | 2 |
| =10 | Radnički Beograd | SRB | 0 | 0 | 2 |
| =10 | Radnički Niš | SRB | 0 | 0 | 2 |
| =12 | Lokomotiva Zagreb | CRO | 0 | 0 | 1 |
| =12 | Sloboda Tuzla | BIH | 0 | 0 | 1 |
- *Korábbi neve BSK Beograd
Mindenkori góllövőlista [szerkesztés]
Teljes lista azon játékosokról, akik 100 vagy annál több gólt lőttek az 1946 és 1992 között fennálló Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság bajnokságában.
Forrás: RSSSF; Utoljára frissítve 2007. december 14. [6]
| # | Név | Gólok száma | Klubok | Bajnoki karrier |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Slobodan Santrač | 218 | OFK Beograd, Partizan, Galenika | |
| 2 | Darko Pančev | 169 | Vardar, Crvena Zvezda | 1982–1992 |
| 3 | Dušan Bajević | 166 | Velež Mostar | 1966–1977, 1981–1983 |
| 4 | Bora Kostić | 158 | Crvena Zvezda | |
| 5 | Frane Matošić | 149 | Hajduk Split | 1946–1953 |
| 6 | Todor Veselinović | 145 | Vojvodina | 1951–1961 |
| =7 | Stjepan Bobek | 129 | Partizan | 1946–1956 |
| =7 | Zoran Prljinčević | 129 | Radnički Beograd, Crvena Zvezda | |
| 9 | Dušan Savić | 120 | Crvena Zvezda | 1973–1982 |
| 10 | Dragan Džajić | 113 | Crvena Zvezda | 1961–1975 |
| 11 | Vojin Lazarević | 112 | Sutjeska, Crvena Zvezda | 1962–1970, 1972–1974 |
| 12 | Josip Bukal | 111 | Željezničar | 1963–1973, 1977–1978 |
| 13 | Petar Nadoveza | 108 | Hajduk Split | 1963–1973 |
| 14 | Kosta Tomašević | 105 | Crvena Zvezda, Spartak Subotica | 1946–1956 |
| 15 | Vahid Halilhodžić | 104 | Velež Mostar | 1972–1981 |
| 16 | Snješko Cerin | 103 | Dinamo Zagreb | |
| 17 | Petar Nikezić | 102 | Vojvodina, Osijek | 1967-1978, 1979-1982 |
| 18 | Zlatko Vujović | 100 | Hajduk Split | 1977–1986 |
Híresebb csapatok [szerkesztés]
A jugoszláv első-osztály igencsak sok klubot felvonultatott története során, azonban mégis volt néhány kiemelkedő csapat, főleg a nagyobb városokból. A legfontosabbak:
|
Utód-bajnokságok [szerkesztés]
Az 1990-1991-es jugoszláv bajnokság volt az utolsó olyan bajnokság, amelyben valamennyi tagköztársaság csapata részt vett. Az ország felbomlása a bajnokság széthullását is jelentette egyben, s ennek következtében számos új, kisebb liga született.
Szlovénia és Horvátország kilépése [szerkesztés]
1991 júniusában Szlovénia, majd ugyanezen év októberében Horvátország is kikiáltotta függetlenségét. Ez azt jelentette, hogy labdarúgó-szövetségeik függetlenítették magukat a Jugoszláv Labdarúgó-szövetségtől, s saját, önálló bajnokságot szerveztek. A Szlovén PrvaLiga 1991 év végén kezdte meg működését, míg a horvát Prva HNL 1992-ben. A horvát függetlenségi háború miatt, a bajnokságot csak az 1992-es naptári évben rendezték, 1992 februárja és júniusa között. Mindkét bajnokság azóta felnőttkorába lépett.
Az 1991-1992-es bajnokság [szerkesztés]
Az 1991-92-es bajnokság volt az utolsó a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság történetében. Mindezek ellenére Szlovénia és Horvátország csapatai már nem vettek részt e megmérettetésben. A másik 4 tagköztársaságból minden csapat részt vett, de a boszniai háború kitörésével, a bosnyák csapatok nem fejezték be a bajnokságot. A szarajevói FK Željezničar mindössze 17 fordulót tudott lejátszani a 33-ból, míg a Sloboda Tuzla és a Velež Mostar közel állt a bajnokság befejezéséhez. Mindenesetre a mérkőzések többségét a tervek szerint lejátszották, s a belgrádi Crvena Zvezda nyerte meg az utolsó jugoszláv bajnokságot.
Macedónia és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság [szerkesztés]
Az 1991-1992-es bajnokságot követően a macedón csapatok sem vettek többé részt a jugoszláv-bajnokságban, hanem a új, saját országuk által indított ligában versenyeztek. Az 1992-1993-as bajnokságban a boszniai klubok sem szerepeltek már a háború miatt, kivéve a Banja Luka-i Boracot (a legerősebb boszniai szerb csapat azidőben), amely átmenetileg Belgrádba tette át székhelyét és az újonnan alakult szerbiai és montenegrói csapatokból álló Jugoszláv Szövetségi Köztársaság bajnokságának tagja lett. A liga a 2002-2003-as szezonig tartotta meg ezen elnevezését, amikor is az ország megváltoztatta elnevezését, s így a bajnokság új neve Szerbia és Montenegró bajnoksága lett. 2006 júniusában Montenegró békés módon kivált az államalakulatból, így a 2006-2007-es bajnokságot követően a montenegrói csapatok is önálló bajnokságot szerveztek a maguk számára. Az utód-bajnokságban immáron csak szerb csapatok maradtak, s a liga elnevezése a Szerb Superliga lett.
Bosznia és Hercegovina [szerkesztés]
A boszniai labdarúgás helyzete volt a legkritikusabb mind közül. Az 1992-es polgárháború kitörését követően, amely 1992 nyarára vérbe borította az egész országot, képtelenség volt bármi fajta bajnokságot szervezni, így az 1992-1993-as szezon elmaradt. 1993 végére az ország egyes részeiben bajnokságokat szerveztek, de ahogyan az ország, úgy a labdarúgás is megosztott volt az etnikai vonalak mentén. 1993-ban a boszniai horvátok bajnokságot szerveztek, de ebben csak boszniai horvát csapatok versenyeztek.
A bosnyáknál, egy rövid 1994-es fél-szezont leszámítva, amit a Čelik Zenica nyert meg, az 1995-96-os szezonban indult meg az igazi labdarúgó-bajnokság. A boszniai szerbek ugyanebben az évben saját, önálló ligát szerveztek.
Ez a megosztottság, azaz 3 különböző liga megléte egy országban, egészen 2000-ig állt fenn.
2000 őszén az UEFA útjára indított egy bajnokságot, a Premijer Liga BiH-ot, amelyben immáron már horvát csapatok is szerepeltek a bosnyákok mellett. A szerb klubok nem kívántak részt venni ebben a bajnokságban, így továbbra is fenntartották saját ligájukat. Az UEFA nyomására a 2002-2003-as bajnoksághoz a szerb csapatok is csatlakoztak, így mára az immáron egységes Premijer Liga BiH lett Bosznia és Hercegovina legmagasabb osztályú labdarúgó-megmérettetése. A korábbi etnikai megosztottságú bajnokságok megmaradtak, azonban immáron másodosztályú bajnokságokként. Két másodosztályú liga létezik, egy a horvát és bosnyák csapatok számára, és egy a szerb csapatok számára. Ezen másodosztályú bajnokságokból lehet felkerülni a Premijer Liga BiH-be, illetve ide esnek ki az első-osztályból búcsúzó csapatok.
A mai utód-ligák [szerkesztés]
Bosznia és Hercegovina - Premijer Liga BiH (2000 óta)
Horvátország - Prva HNL (1992 óta)
Macedónia - Makedonska Prva Liga (1992 óta)
Montenegró - Prva crnogorska fudbalska liga (2006 óta; 1992 és 2006 között Szerbiával közös ligában szerepeltek a montenegrói csapatok)
Szerbia - Szerb Superliga (1992 óta, 1992 és 2006 között montenegrói csapatok is szerepeltek benne)
Szlovénia - PrvaLiga Slovenije (1991 óta)
Jugoszláv Szövetségi Köztársaság bajnoksága(1992-2002) [szerkesztés]
Bajnokok és gólkirályok [szerkesztés]
A Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban szerb és montenegrói csapatok szerepeltek. A liga elnevezése az államalakulat 2003 márciusi, Szerbia és Montenegró átnevezéséig maradt fenn.
| Szezon | Bajnok | Ezüstérmes | Bronzérmes | Gólkirály(ok) | Gólok száma |
|---|---|---|---|---|---|
| 1992-93 | Partizan | Crvena Zvezda | Vojvodina | Anto Drobnjak (Crvena Zvezda) Vesko Mihajlović (Vojvodina) |
22 |
| 1993-94 | Partizan | Crvena Zvezda | Vojvodina | Savo Milošević (Partizan) | 21 |
| 1994-95 | Crvena Zvezda | Partizan | Vojvodina | Savo Milošević (Partizan) | 30 |
| 1995-96 | Partizan | Crvena Zvezda | Vojvodina | Vojislav Budimirović (Čukarički) | 23 |
| 1996-97 | Partizan | Crvena Zvezda | Vojvodina | Zoran Jovičić (Crvena Zvezda) | 21 |
| 1997-98 | Obilić | Crvena Zvezda | Partizan | Saša Marković (Crvena Zvezda) | 27 |
| 1998-99 | Partizan | Obilić | Crvena Zvezda | Dejan Osmanović (Hajduk Kula) | 16 |
| 1999-00 | Crvena Zvezda | Partizan | Obilić | Mateja Kežman (Partizan) | 27 |
| 2000-01 | Crvena Zvezda | Partizan | Obilić | Petar Divić (OFK Beograd) | 27 |
| 2001-02 | Partizan | Crvena Zvezda | Sartid | Zoran Đurašković (Mladost Lučani) | 27 |
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Povijest - počeci (Horvát nyelven). Horvát labdarúgó Szövetség. (Hozzáférés: 2008. június 28.)
- ↑ Fudbalski savez Srbije - History. Football Association of Serbia. (Hozzáférés: 2008. június 28.)
- ↑ E szezon zaklatott körülmények között zajlott. 1939-ben a horvát és szlovén csapatok sorra léptek ki a Jugoszláv Labdarúgó Szövetségből és az újonnan létrejövő Horvát Labdarúgó Szövetség tagjaivá váltak. Az állítólagos ok a sportágak Belgrád köré szervezése volt. Míg az újonnan létrejövő Horvát-szlovén bajnokság megkezdődött, addig a jugoszláv első osztály összecsapásai folytatódtak, s ez utóbbi sorozatot Szerb bajoksággá nevezték át. A problémát a horvát és szlovén csapatok számának növelésével próbálták megoldani. Végül egy rövid, 10 körös oda-visszavágós bajnokságot rendeztek.
- ↑ A Jugoszláv Labdarúgó-szövetség döntése értelémében a labdarúgó-bajnokság utolsó fordulóját újra kellett játszani számos csalásra utaló eredményt követően. A Partizan, amely 4-0-ás győzelmével bajnok lett visszautasította a Željeznicar Szarajevó elleni újrajátszást, amelynek következtében a meccse eredményét 3-0-val a Željeznicar javára írták jóvá. A bajnok így a Crvena zvezda lett, amely indulhatott a Bajnokcsapatok Európa-kupájának következő idényében. Mindezek ellenére, a hosszas jogi huzavona után, a Partizan visszakapta bajnoki címét.
Yugoslavia list of champions. RSSSF, 2008. május 28. (Hozzáférés: 2008. június 26.) - ↑ 10 csapat 6 pontos levonással kezdte a bajnokságot, köztük a Partizan és a Crvena zvezda is, az előző év gyanús eseményei miatt. A Vardar Szkopje, amelytől nem vontak le 6 pontot, megnyerte a bajnokságot, s indulhatott a Bajnokcsapatok Európa-kupája következő idényében. Később a pont-levonásokat hatályon kívül helyezték, így a Partizan nyerte meg a bajokságot.
Yugoslavia list of champions. RSSSF, 2008. május 28. (Hozzáférés: 2008. június 26.) - ↑ Yugoslavia - list of topscorers. RSSSF, 2007. december 14. (Hozzáférés: 2008. június 26.)
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||
