Jugoszláv labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jugoszláv labdarúgó-bajnokság
Flag of SFR Yugoslavia.svg
Alapítás
1923
Feloszlott
1992
Ország
Jugoszlávia
Kiesés
Jugoszláv másodosztály
Szezonok száma
63
Legmagasabb osztály
Jugoszláv labdarúgó-bajnokság első osztálya
Kupa
Jugoszláv Kupa
Utolsó bajnok 1991-92
Crvena Zvezda
Utód-ligák
Premijer Liga BiH
Prva HNL
Macedón Prva Liga
Jugoszláv Szövetségi Köztársaság bajnoksága
PrvaLiga Slovenije

A Jugoszláv labdarúgó-bajnokság (Szerbhorvát nyelven: Prva Liga) volt a jugoszláv labdarúgó-bajnokságok legfelsőbb osztályának elnevezése a Jugoszláv Királyságban és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban. Az elnevezés megmaradt az 1991 és 2003 között fennálló Jugoszláv Szövetségi Köztársaság idején is, végül Szerbia és Montenegró államalakulat létrejöttével szűnt meg végleg.

A Jugoszláv labdarúgó-bajnokság volt az egyik nemzeti megmérettetés labdarúgásban, a másik a Jugoszláv-kupa volt.

Jugoszláv Királyság (1923-1940)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első labdarúgó-megmérettetést a Jugoszláv Királyságban ill. Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban 1923-ban rendezték. Az első 4 év kupa-formátumban zajlott, míg az első körmérkőzéses összecsapásokat 1927-től vezették be. 1927 és 1940 között 17 bajnoki évadot rendeztek, amelyet horvátországi csapatok, a (Građanski Zagreb, Concordia Zagreb, HAŠK Zagreb és Hajduk Split), valamint szerbiai (BSK Beograd és Jugoslavija Beograd) nyertek meg.

A bajnokságot először a horvát elnevezésű Nogometni Savez Jugoslavije (Jugoszláv Labdarúgó-szövetség) irányította, amelyet 1919-ben alapítottak Zágrábban [1], ás amely később a zágrábi és belgrádi tagszövetség vitája miatt 1929-ben feloszlott. Ennek következtében 1930 májusában a Szövetséget Belgrádba költöztették, amely megkapta szerb elnevezését a Fudbalski Savez Jugoslavije-t. Ettől kezdve ez a szövetség irányította a bajnokságot egészen annak II. világháború miatti félbeszakadásáig.[2]

Bajnokok és gólkirályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szezon Formátum Bajnok Ezüstérmes Gólkirály(ok) Gólok
1923 Kupa-formátum
(Körmérkőzés; 6 csapat)
Građanski Zagreb SAŠK Sarajevo Dragan Jovanović
(Jugoslavija Beograd)
4
1924 Kupa-formátum
(Körmérkőzés; 7 csapat)
Jugoslavija Beograd Hajduk Split Dragan Jovanović
(Jugoslavija Beograd)
6
1925 Kupa-formátum
(Körmérkőzés; 7 csapat)
  Jugoslavija Beograd   Građanski Zagreb Dragan Jovanović
(Jugoslavija Beograd)
4
1926 Kupa-formátum
(Körmérkőzés; 7 csapat)
Građanski Zagreb Jugoslavija Beograd Dušan Petković
(Jugoslavija Beograd)
4
1927 Bajnokság
(Körmérkőzés; 6 csapat)
Hajduk Split BSK Beograd Kuzman Sotirović
(BSK Beograd)
6
1928 Bajnokság
{Körmérkőzés; 6 csapat)
Građanski Zagreb Hajduk Split Ljubo Benčić
(Hajduk Split)
8
1929 Bajnokság
(oda-visszavágó; 5 csapat)
Hajduk Split BSK Beograd Đorđe Vujadinović
(BSK Beograd)
10
1930 Bajnokság
(oda-visszavágó; 6 csapat)
Concordia Zagreb   Jugoslavija Beograd   Blagoje Marjanović
(BSK Beograd)
10
1930–31 Bajnokság
(oda-visszavágó; 6 csapat)
BSK Beograd Concordia Zagreb Đorđe Vujadinović
(BSK Beograd)
12
1931–32 Kupa-formátum
(oda-visszavágó; 8 csapat)
Concordia Zagreb Hajduk Split Svetislav Valjarević
(Concordia Zagreb)
10
1932–33 Bajnokság
(oda-visszavágó; 11 csapat)
BSK Beograd Hajduk Split Vladimir Kragić
(Hajduk Split)
21
1933–34 Nem tartották meg az I. Sándor jugoszláv király ellen elkövetett merénylet miatt
1934–35 Bajnokság
(oda-visszavágó; 10 csapat)
BSK Beograd Jugoslavija Beograd Leo Lemešić
(Hajduk Split)
18
1935–36 Kupa-formátum
(oda-visszavágó; 14 csapat)
BSK Beograd Slavija Sarajevo Blagoje Marjanović
(BSK Beograd)
5
1936–37 Bajnokság
(oda-visszavágó; 10 csapat)
Građanski Zagreb Hajduk Split Blagoje Marjanović
(BSK Beograd)
21
1937–38 Bajnokság
(oda-visszavágó; 10 csapat)
HAŠK Zagreb BSK Beograd August Lešnik
(Građanski Zagreb)
17
1938–39 Bajnokság
(oda-visszavágó; 12 csapat)
BSK Beograd Građanski Zagreb August Lešnik
(Građanski Zagreb)
22
1939–40 Bajnokság [3]
(oda-visszavágó; 6 csapat)
Građanski Zagreb BSK Beograd Svetislav Glišović
(BSK Beograd)
10

Klubok szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Klub Bajnok Ezüstérmes
  1    BSK Beograd  5 4
2 Građanski Zagreb 5 2
3 Hajduk Split 2 5
4 Jugoslavija Beograd 2 3
5 Concordia Zagreb 2 1
6 HAŠK Zagreb 1 0
7 Slavija Sarajevo 0 1
8 SAŠK Sarajevo 0 1

Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (1945-1992)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bajnokok és gólkirályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szezon Bajnok Ezüstérmes Bronzérmes Gólkirály(ok) Gólok
1945 [a] Szerb Szocialista Tagköztársaság JNA Horvát Szocialista Tagköztársaság Stjepan Bobek (JNA) 8
  1946–47   Partizan   Dinamo Zagreb   Crvena Zvezda Franjo Wölfl (Dinamo Zagreb) 28
1947–48   Dinamo Zagreb   Hajduk Split Partizan Franjo Wölfl (Dinamo Zagreb) 22
1948–49 Partizan Crvena Zvezda Hajduk Split Frane Matošić (Hajduk Split) 17
1950 Hajduk Split Crvena Zvezda Partizan Marko Valok (Partizan) 17
1951 Crvena Zvezda Dinamo Zagreb Hajduk Split Kosta Tomašević (Crvena Zvezda) 16
1952 Hajduk Split Crvena Zvezda Lokomotiva Zagreb Stanoje Jocić (BSK Belgrade) 13
1952–53 Crvena Zvezda Hajduk Split Partizan Todor Živanović (Crvena Zvezda) 17
1953–54 Dinamo Zagreb Partizan Crvena Zvezda Stjepan Bobek (Partizan) 21
1954–55 Hajduk Split BSK Belgrade   Dinamo Zagreb   Predrag Marković (BSK Belgrade)
Kosta Tomašević (Crvena Zvezda)
Bernard Vukas (Hajduk Split)
20
1955–56 Crvena Zvezda Partizan Radnički Belgrade Muhamed Mujić (Velež Mostar)
Tihomir Ognjanov (Crvena Zvezda)
Todor Veselinović (Vojvodina)
21
1956–57 Crvena Zvezda Vojvodina Hajduk Split Todor Veselinović (Vojvodina) 28
1957–58 Dinamo Zagreb Partizan Radnički Belgrade Todor Veselinović (Vojvodina) 19
1958–59 Crvena Zvezda Partizan Vojvodina Bora Kostić (Crvena Zvezda) 25
1959–60 Crvena Zvezda Dinamo Zagreb Partizan Bora Kostić (Crvena Zvezda) 19
1960–61 Partizan Crvena Zvezda Hajduk Split Zoran Prljinčević (Radnički Belgrade)
Todor Veselinović (Vojvodina)
16
1961–62 Partizan Vojvodina Dinamo Zagreb Dražan Jerković (Dinamo Zagreb) 16
1962–63 Partizan Dinamo Zagreb Željezničar Drago "Mišo" Smajlović (Željezničar) 18
1963–64 Crvena Zvezda OFK Belgrade Dinamo Zagreb Asim Ferhatović (FK Sarajevo) 19
1964–65 Partizan FK Sarajevo Crvena Zvezda Zlatko Dračić (NK Zagreb) 23
1965–66 Vojvodina Dinamo Zagreb Velež Mostar Petar Nadoveza (Hajduk Split) 21
1966–67 FK Sarajevo Dinamo Zagreb Partizan Mustafa Hasanagić (Partizan) 18
1967–68 Crvena Zvezda Partizan Dinamo Zagreb Slobodan Santrač (OFK Belgrade) 22
1968–69 Crvena Zvezda Dinamo Zagreb Partizan Vojin Lazarević (Crvena Zvezda) 22
1969–70 Crvena Zvezda Partizan Velež Mostar Slobodan Santrač (OFK Belgrade)
Dušan Bajević (Velež Mostar)
20
1970–71 Hajduk Split Željezničar Dinamo Zagreb Petar Nadoveza (Hajduk Split)
Božo Janković (Željezničar)
20
1971–72 Željezničar Crvena Zvezda OFK Belgrade Slobodan Santrač (OFK Belgrade) 33
1972–73 Crvena Zvezda Velež Mostar OFK Belgrade Slobodan Santrač (OFK Belgrade)
Vojin Lazarević (Crvena Zvezda)
25
1973–74 Hajduk Split Velež Mostar Crvena Zvezda Danilo Popivoda (Olimpija Ljubljana) 17
1974–75 Hajduk Split Vojvodina Crvena Zvezda Dušan Savić (Crvena Zvezda)
Borivoje Đorđević (Partizan)
20
1975–76 Partizan Hajduk Split Dinamo Zagreb Nenad Bjeković (Partizan) 24
1976–77 Crvena Zvezda Dinamo Zagreb Sloboda Tuzla Zoran Filipović (Crvena Zvezda) 21
1977–78 Partizan Crvena Zvezda Hajduk Split Radomir Savić (FK Sarajevo) 21
1978–79 Hajduk Split Dinamo Zagreb Crvena Zvezda Dušan Savić (Crvena Zvezda) 24
1979–80 Crvena Zvezda FK Sarajevo Radnički Niš Safet Sušić (FK Sarajevo)
 Dragoljub Kostić (Napredak Kruševac
17
1980–81 Crvena Zvezda Hajduk Split Radnički Niš Milan Radović (NK Rijeka) 26
1981–82 Dinamo Zagreb Crvena Zvezda Hajduk Split Snješko Cerin (Dinamo Zagreb) 19
1982–83 Partizan Hajduk Split Dinamo Zagreb Sulejman Halilović (Dinamo Vinkovci) 18
1983–84 Crvena Zvezda Partizan Željezničar Darko Pančev (Vardar Skopje) 19
1984–85 FK Sarajevo Hajduk Split Partizan Zlatko Vujović (Hajduk Split) 25
1985–86 Partizan [4] Crvena Zvezda Velež Mostar Davor Čop (Dinamo Vinkovci) 20
1986–87 Partizan [5] Velež Mostar Crvena Zvezda Radmilo Mihajlović (Željezničar) 23
1987–88 Crvena Zvezda Partizan Velež Mostar Duško Milinković (Rad Belgrade) 16
1988–89 Vojvodina Crvena Zvezda Hajduk Split Davor Šuker (NK Osijek) 18
1989–90 Crvena Zvezda Dinamo Zagreb Hajduk Split Darko Pančev (Crvena Zvezda) 25
1990–91 Crvena Zvezda Dinamo Zagreb Partizan Darko Pančev (Crvena Zvezda) 34
1991–92 Crvena Zvezda Partizan Vojvodina Darko Pančev (Crvena Zvezda) 25

Bajnoki címek klub szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Klub Bajnoki címek Szezonok
  1    Crvena Zvezda  19 1951, 1952-53, 1955-56, 1956-57, 1958-59, 1959-60, 1963-64,
1967-68, 1968-69, 1969-70, 1972-73, 1976-77, 1979-80,
1980-81, 1983-84, 1987-88, 1989-90, 1990-91, 1991-92
2 FK Partizan 11 1946-47, 1948-49, 1960-61, 1961-62, 1962-63, 1964-65,
1975-76, 1977-78, 1982-83, 1985-86, 1986-87
3 Hajduk Split 7 1950, 1952, 1954-55, 1970-71, 1973-74, 1974-75, 1978-79
4 Dinamo Zagreb 4 1947-48, 1953-54, 1957-58, 1981-82
5 FK Sarajevo 2 1966-67, 1984-85
Vojvodina Novi Sad 2 1965-66, 1988-89
7 Željezničar Szarajevó 1 1971-72

Klubok/tagköztársaságok szerinti szereplések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Club Jugoszlávia tagköztársasága Bajnok Ezüstérmes Bronzérmes
  1    Crvena Zvezda  SRB 19 9 7
2 FK Partizan SRB 11 9 8
3 Hajduk Split CRO 7 6 8
4 Dinamo Zagreb CRO 4 11 7
5 Vojvodina Novi Sad SRB 2 3 2
6 FK Sarajevo BIH 2 2 0
7 Željezničar Szarajevó BIH 1 1 2
8 Velež Mostar BIH 0 3 4
9 OFK Beograd* SRB 0 2 2
=10 Radnički Beograd SRB 0 0 2
=10 Radnički Niš SRB 0 0 2
=12 Lokomotiva Zagreb CRO 0 0 1
=12 Sloboda Tuzla BIH 0 0 1
*Korábbi neve BSK Beograd

Mindenkori góllövőlista[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teljes lista azon játékosokról, akik 100 vagy annál több gólt lőttek az 1946 és 1992 között fennálló Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság bajnokságában.
Forrás: RSSSF; Utoljára frissítve 2007. december 14.
[6]

# Név Gólok száma Klubok Bajnoki karrier
1 Slobodan Santrač 218 OFK Beograd, Partizan, Galenika
2 Darko Pančev 169 Vardar, Crvena Zvezda 1982–1992
3 Dušan Bajević 166 Velež Mostar 1966–1977, 1981–1983
4 Bora Kostić 158 Crvena Zvezda
5 Frane Matošić 149 Hajduk Split 1946–1953
6 Todor Veselinović 145 Vojvodina 1951–1961
=7 Stjepan Bobek 129 Partizan 1946–1956
=7 Zoran Prljinčević 129 Radnički Beograd, Crvena Zvezda
9 Dušan Savić 120 Crvena Zvezda 1973–1982
10 Dragan Džajić 113 Crvena Zvezda 1961–1975
11 Vojin Lazarević 112 Sutjeska, Crvena Zvezda 1962–1970, 1972–1974
12 Josip Bukal 111 Željezničar 1963–1973, 1977–1978
13 Petar Nadoveza 108 Hajduk Split 1963–1973
14 Kosta Tomašević 105 Crvena Zvezda, Spartak Subotica 1946–1956
15 Vahid Halilhodžić 104 Velež Mostar 1972–1981
16 Snješko Cerin 103 Dinamo Zagreb
17 Petar Nikezić 102 Vojvodina, Osijek 1967-1978, 1979-1982
18 Zlatko Vujović 100 Hajduk Split 1977–1986

Híresebb csapatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jugoszláv első-osztály igencsak sok klubot felvonultatott története során, azonban mégis volt néhány kiemelkedő csapat, főleg a nagyobb városokból. A legfontosabbak:

Bosznia-Hercegovina Bosznia és Hercegovina

Horvátország Horvátország

Macedónia Macedónia

Montenegró Montenegró

Szerbia Szerbia

Szlovénia Szlovénia

Utód-bajnokságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1990-1991-es jugoszláv bajnokság volt az utolsó olyan bajnokság, amelyben valamennyi tagköztársaság csapata részt vett. Az ország felbomlása a bajnokság széthullását is jelentette egyben, s ennek következtében számos új, kisebb liga született.

Szlovénia és Horvátország kilépése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1991 júniusában Szlovénia, majd ugyanezen év októberében Horvátország is kikiáltotta függetlenségét. Ez azt jelentette, hogy labdarúgó-szövetségeik függetlenítették magukat a Jugoszláv Labdarúgó-szövetségtől, s saját, önálló bajnokságot szerveztek. A Szlovén PrvaLiga 1991 év végén kezdte meg működését, míg a horvát Prva HNL 1992-ben. A horvát függetlenségi háború miatt, a bajnokságot csak az 1992-es naptári évben rendezték, 1992 februárja és júniusa között. Mindkét bajnokság azóta felnőttkorába lépett.

Az 1991-1992-es bajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1991-92-es bajnokság volt az utolsó a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság történetében. Mindezek ellenére Szlovénia és Horvátország csapatai már nem vettek részt e megmérettetésben. A másik 4 tagköztársaságból minden csapat részt vett, de a boszniai háború kitörésével, a bosnyák csapatok nem fejezték be a bajnokságot. A szarajevói FK Željezničar mindössze 17 fordulót tudott lejátszani a 33-ból, míg a Sloboda Tuzla és a Velež Mostar közel állt a bajnokság befejezéséhez. Mindenesetre a mérkőzések többségét a tervek szerint lejátszották, s a belgrádi Crvena Zvezda nyerte meg az utolsó jugoszláv bajnokságot.

Macedónia és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1991-1992-es bajnokságot követően a macedón csapatok sem vettek többé részt a jugoszláv-bajnokságban, hanem a új, saját országuk által indított ligában versenyeztek. Az 1992-1993-as bajnokságban a boszniai klubok sem szerepeltek már a háború miatt, kivéve a Banja Luka-i Boracot (a legerősebb boszniai szerb csapat azidőben), amely átmenetileg Belgrádba tette át székhelyét és az újonnan alakult szerbiai és montenegrói csapatokból álló Jugoszláv Szövetségi Köztársaság bajnokságának tagja lett. A liga a 2002-2003-as szezonig tartotta meg ezen elnevezését, amikor is az ország megváltoztatta elnevezését, s így a bajnokság új neve Szerbia és Montenegró bajnoksága lett. 2006 júniusában Montenegró békés módon kivált az államalakulatból, így a 2006-2007-es bajnokságot követően a montenegrói csapatok is önálló bajnokságot szerveztek a maguk számára. Az utód-bajnokságban immáron csak szerb csapatok maradtak, s a liga elnevezése a Szerb Superliga lett.

Bosznia és Hercegovina[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A boszniai labdarúgás helyzete volt a legkritikusabb mind közül. Az 1992-es polgárháború kitörését követően, amely 1992 nyarára vérbe borította az egész országot, képtelenség volt bármi fajta bajnokságot szervezni, így az 1992-1993-as szezon elmaradt. 1993 végére az ország egyes részeiben bajnokságokat szerveztek, de ahogyan az ország, úgy a labdarúgás is megosztott volt az etnikai vonalak mentén. 1993-ban a boszniai horvátok bajnokságot szerveztek, de ebben csak boszniai horvát csapatok versenyeztek.

A bosnyáknál, egy rövid 1994-es fél-szezont leszámítva, amit a Čelik Zenica nyert meg, az 1995-96-os szezonban indult meg az igazi labdarúgó-bajnokság. A boszniai szerbek ugyanebben az évben saját, önálló ligát szerveztek.

Ez a megosztottság, azaz 3 különböző liga megléte egy országban, egészen 2000-ig állt fenn.

2000 őszén az UEFA útjára indított egy bajnokságot, a Premijer Liga BiH-ot, amelyben immáron már horvát csapatok is szerepeltek a bosnyákok mellett. A szerb klubok nem kívántak részt venni ebben a bajnokságban, így továbbra is fenntartották saját ligájukat. Az UEFA nyomására a 2002-2003-as bajnoksághoz a szerb csapatok is csatlakoztak, így mára az immáron egységes Premijer Liga BiH lett Bosznia és Hercegovina legmagasabb osztályú labdarúgó-megmérettetése. A korábbi etnikai megosztottságú bajnokságok megmaradtak, azonban immáron másodosztályú bajnokságokként. Két másodosztályú liga létezik, egy a horvát és bosnyák csapatok számára, és egy a szerb csapatok számára. Ezen másodosztályú bajnokságokból lehet felkerülni a Premijer Liga BiH-be, illetve ide esnek ki az első-osztályból búcsúzó csapatok.

A mai utód-ligák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jugoszláv Szövetségi Köztársaság bajnoksága(1992-2002)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bajnokok és gólkirályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban szerb és montenegrói csapatok szerepeltek. A liga elnevezése az államalakulat 2003 márciusi, Szerbia és Montenegró átnevezéséig maradt fenn.

Szezon Bajnok Ezüstérmes Bronzérmes Gólkirály(ok) Gólok száma
1992-93 Partizan  Crvena Zvezda  Vojvodina Anto Drobnjak (Crvena Zvezda)
Vesko Mihajlović (Vojvodina)
22
1993-94 Partizan Crvena Zvezda Vojvodina Savo Milošević (Partizan) 21
1994-95  Crvena Zvezda  Partizan Vojvodina Savo Milošević (Partizan) 30
1995-96 Partizan Crvena Zvezda Vojvodina Vojislav Budimirović (Čukarički) 23
1996-97 Partizan Crvena Zvezda Vojvodina Zoran Jovičić (Crvena Zvezda) 21
1997-98 Obilić Crvena Zvezda Partizan Saša Marković (Crvena Zvezda) 27
1998-99 Partizan Obilić  Crvena Zvezda  Dejan Osmanović (Hajduk Kula) 16
1999-00 Crvena Zvezda Partizan Obilić Mateja Kežman (Partizan) 27
2000-01 Crvena Zvezda Partizan Obilić Petar Divić (OFK Beograd) 27
2001-02 Partizan Crvena Zvezda Sartid Zoran Đurašković (Mladost Lučani) 27

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Povijest - počeci (Horvát nyelven). Horvát Labdarúgó-szövetség. (Hozzáférés: 2008. június 28.)
  2. Fudbalski savez Srbije - History. Football Association of Serbia. (Hozzáférés: 2008. június 28.)
  3. E szezon zaklatott körülmények között zajlott. 1939-ben a horvát és szlovén csapatok sorra léptek ki a Jugoszláv Labdarúgó Szövetségből és az újonnan létrejövő Horvát Labdarúgó Szövetség tagjaivá váltak. Az állítólagos ok a sportágak Belgrád köré szervezése volt. Míg az újonnan létrejövő Horvát-szlovén bajnokság megkezdődött, addig a jugoszláv első osztály összecsapásai folytatódtak, s ez utóbbi sorozatot Szerb bajoksággá nevezték át. A problémát a horvát és szlovén csapatok számának növelésével próbálták megoldani. Végül egy rövid, 10 körös oda-visszavágós bajnokságot rendeztek.
  4. A Jugoszláv Labdarúgó-szövetség döntése értelémében a labdarúgó-bajnokság utolsó fordulóját újra kellett játszani számos csalásra utaló eredményt követően. A Partizan, amely 4-0-ás győzelmével bajnok lett visszautasította a Željeznicar Szarajevó elleni újrajátszást, amelynek következtében a meccse eredményét 3-0-val a Željeznicar javára írták jóvá. A bajnok így a Crvena zvezda lett, amely indulhatott a Bajnokcsapatok Európa-kupájának következő idényében. Mindezek ellenére, a hosszas jogi huzavona után, a Partizan visszakapta bajnoki címét.
    Yugoslavia list of champions. RSSSF, 2008. május 28. (Hozzáférés: 2008. június 26.)
  5. 10 csapat 6 pontos levonással kezdte a bajnokságot, köztük a Partizan és a Crvena zvezda is, az előző év gyanús eseményei miatt. A Vardar Szkopje, amelytől nem vontak le 6 pontot, megnyerte a bajnokságot, s indulhatott a Bajnokcsapatok Európa-kupája következő idényében. Később a pont-levonásokat hatályon kívül helyezték, így a Partizan nyerte meg a bajokságot.
    Yugoslavia list of champions. RSSSF, 2008. május 28. (Hozzáférés: 2008. június 26.)
  6. Yugoslavia - list of topscorers. RSSSF, 2007. december 14. (Hozzáférés: 2008. június 26.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]