Futsal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Női futsalmérkőzés a magyar elsőosztályban

A futsal (ejtsd: futszál) a nagypályás labdarúgás hivatalos, elsősorban teremben játszott változata, melyet a FIFA irányít. A név a portugál futebol de Salãoból és a spanyol fútbol salaból származik, mindkettő azt jelenti: teremfoci. Kezdetben Five a Side volt a játék neve, később az angol football és a spanyol sala (terem) szavakból született meg a futsal elnevezés.

A futsalt két csapat játssza, mindkét csapatban 4 mezőnyjátékos és egy kapus van. A cserék száma legfeljebb 7. A játék során akárhányszor lehet cserélni, de csak a kijelölt vonalszakaszon keresztül. A játéktér méretei nagyon hasonlítanak a kézilabda játéktér méreteihez, a játéktér szélét vonal és nem palánk határolja. A labda kisebb méretű, mint a labdarúgásnál használt, és az egyéb fizikai tulajdonságai is mások. Sokkal kevésbé pattan, de a felülete ugyanolyan, mint a nagypályás fociban. (Vagyis nem „szőrös” teremfocival játsszák.) A játékidő kétszer 20 perc, de fontos különbség, hogy itt tiszta játékidő van. (Azaz ha játékon kívül van a labda, akkor áll az óra.)

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A futsal hivatalos játékszabályai

A futsal szabályai lényegesen eltérnek a sok helyen játszott kispályás labdarúgás szabályaitól. Néhány fontos különbség a teljesség igénye nélkül:

  • 4 mezőnyjátékos és egy kapus lehet a játéktéren egy csapatban. A cserejátékosok maximális száma 7 fő.
  • A labdától előírt távolság 5 méter az ellenfél játékosai számára. (Szabadrúgások, büntetőrúgások, - nagybüntető ill. kisbüntető, - sarokrúgás, oldalberúgás,… stb. esetén.) Ez alól csak a kezdőrúgás kivétel, ahol csak 3 méter.
  • A labdát 4 mp-en belül játékba kell hoznia az arra jogosult csapatnak (oldalberúgás, sarokrúgás, szabadrúgás, büntetőrúgás, kidobás… stb.), ellenkező esetben az ellenfél csapat következik oldalberúgás esetén oldalberúgással, egyéb rúgásnál közvetett szabadrúgással.
  • Nincs bedobás, csak oldalberúgás. A labdát szigorúan a vonalra kell helyezni (mozdulatlanul), és ha ez megtörtént, akkor szintén 4 másodperc áll rendelkezésre az oldalberúgás elvégzésére. Ügyelni kell arra, hogy rúgáskor a lábaknak a vonalon, vagy azon kívül kell lennie. (Ha lejár az idő, vagy a labda mozog, amikor elrúgják ill. a lábak szabálytalan helyen vannak a rúgáskor, akkor az ellenfél hozhatja játékba a labdát.)
  • A kapus kidobással hozhatja játékba a labdát.
  • Kapusnak a labdát visszapasszolni csak meghatározott esetekben lehetséges. Ha a kapus hozzáér a labdához, akkor egészen addig nem érintheti újra a labdát, amíg a labda át nem halad a felezővonalon, vagy játékon kívülre nem kerül, illetve az ellenfél bármely játékosa nem érinti. (Ha mégis, akkor közvetett szabadrúgást ítélnek a csapata ellen.) Ha a kapus hozza kézzel játékba a labdát (vagyis előzőleg az alapvonalon ment ki a labda), akkor egészen addig nem érhet lábbal sem a labdához, amíg az ellenfél nem avatkozott játékba.
  • A kapus a saját térfelén mindössze 4 másodpercig birtokolhatja a labdát. Ha addig nem passzolja le, akkor az ellenfél közvetett szabadrúgást végezhet el onnan, ahol birtokolta a labdát a 4 mp leteltekor. (Ha a büntetőterületen belül birtokolta a labdát, úgy a szabadrúgást a 6-os vonal azon pontjáról kell elvégezni, amely a legközelebb van ahhoz a ponthoz, ahol a kapus a labdát éppen birtokolta.)
  • A 4 mp-es kapusszabály az ellenfél térfelére nem vonatkozik, a kapus lecserélhető mezőnyjátékosra, azonban ennek a játékosnak megkülönböztető mezt kell viselnie, a mezen lévő mezszámnak egyeznie kell a játékos eredeti mezszámával. (pl.: Lyukas hátoldalú megkülönböztető mez.) Erre a játékosra ugyanúgy vonatkoznak a kapusra vonatkozó szabályok.
  • A közvetlen szabadrúgást maga után vonó szabálytalanságok számát nyilvántartják (halmozott szabálytalanságok), és félidőnként az ötödik szabálytalanság után, (tehát a 6. szabálytalanságtól kezdve) minden szabálytalanságért ún. kisbüntető jár, amit 10 méterről végeznek el, csak a kapus van a lövő játékossal szemben. (Ha a szabálytalanság a büntető területen kívül, de 10 méternél közelebb történt, akkor a rúgó játékos dönthet, hogy a 10 m-re lévő büntetőpontról vagy a szabálytalanság helyéről akarja-e elvégezni a szabadrúgást.) Kisbüntető elvégézésekor a kapusnak nem kell a gólvonalon állnia, ilyenkor csak az 5 méteres szabály vonatkozik rá.

[szerkesztés] Fegyelmezési szankciók

  • Sárga lap (Figyelmeztetés): Ebből egy játékos max. 2 db-ot gyűjthet össze a mérkőzés folyamán. A második esetben a felmutatott sárga lap után a játékvezető automatikusan felmutatja a piros lapot is.
  • Piros lap (Kiállítás): A kiállított játékos nem ülhet le a kispadra, hanem be kell mennie az öltözőbe. Csapata azonban 2 perc után kiegészülhet egy másik játékossal. Ha a "pillanatnyilag" kevesebb létszámmal játszó csapat a 2 perces büntetőidő alatt gólt kap, akkor a gól után azonnal kiegészülhet.

[szerkesztés] Csereszabályok

  • Repülőcsere, amit csak a cserezónán keresztül lehet végrehajtani.
  • A cserezóna az oldalvonalon a felezővonaltól a kapuk irányába 5 ill. 10 méterre (oldalvonalra merőlegesen) húzott vonalak között van kijelölve.
  • A cserejátékos csak akkor léphet a játéktérre, ha a lecserélt játékos már elhagyta azt.
  • A lecserélt játékosnak a kispadra le kell ülnie. A technikai zónában helyet foglaló személyek közül (cserejátékosok, edzők, orvos ill. gyúró) mindössze 1 személy, az edző állhat, a többieknek ülniük kell!
  • A cserejátékosoknak a technikai zónában megkülönböztető mezt kell viselniük.
  • A játékosok a csereszabály megsértéséért sárga lapot kapnak.

[szerkesztés] Játékvezetők száma

  • Minimum 2 fő játékvezető vezeti a mérkőzést. (Az 1. számú a főjátékvezető, ellentétes ítélet esetén az ő döntése a mérvadó. A 2. sz. játékvezetőnek azonos jogok mellett, a kispadok rendjére is figyelnie kell.)
  • NB I-II-es mérkőzésekre 3. számú, ún. időmérő játékvezetőt is küldenek, nemzetközi mérkőzéseken az időmérő feladatát kijelölt időmérő látja el, a 3. játékvezető a jegyzőkönyvet vezeti.

[szerkesztés] A játék időtartama

  • 2x20 perc tiszta játékidő. (Ez azt jelenti, ha a labda játékon kívülre kerül, az óra is megáll.)
  • Hosszabbítás esetén plusz 2x5 perc tiszta játékidő
  • A mérkőzés győztesét meghatározó eljárás a hosszabbítás után: 5-5 db nagybüntető (a 6-os vonal középpontjáról)

Forrás: Vágner László: A Futsal szabályai - http://www.futsal.hu/szabalykonyv.php - Összegzés: Mezei Mátyás (játékvezető)

[szerkesztés] A futsal története

[szerkesztés] Dél-amerikai eredet

A játék eredete Uruguayba vezethető vissza, ahol 1930-ban Juan Carlos Ceriani Gravier ötlötte ki a labdarúgás mini, 4+1-es változatát, az ifjúság versenyeztetésére. A játékot kosárlabda játéktéren játszották, palánkok nélkül. A játéknak ez a változata több mint 70 éve létezik Brazíliában. Már az elejétől kezdve 4+1-es (négy játékos és egy kapus) rendszerben játszottak a játékosok, sosem volt 5+1-es változata. Brazíliában gyermekkorában Rivelino, Zico, Socrates, Ronaldo, Ronaldinho és sokan játszották, játsszák ezt a játékot. Dél-Amerikában népszerű fifusa 4+1-es labdajátékot szervező szövetséget a FIFA kalóz kispályás labdarúgó szervezetnek tekinti, mert a mai napig nem csatlakozott a nemzetközi szövetséghez.

[szerkesztés] Dél-amerikai kupa

  • 1965-ben az első tornát Paraguay nyerte,
  • 1967, 1969, 1971, 1973, 1975, 1977 Brazília válogatottja a győztes nemzet

[szerkesztés] Pán-amerikai kupa

  • 1980-ban Brazília diadalmaskodott

[szerkesztés] Nem hivatalos világbajnokság

  • 1982-ben a brazil Sao Pauloban, Brazília esélyeshez méltóan nyert
  • 1985-ben Spanyolországban újra Brazília nyer
  • 1988-ban Paraguay a világbajnok

[szerkesztés] Európai eredet

A "minivoetball"-t, azaz a minifutballt a magyar származású Gaal Endre találta ki, aki Belgiumban sportfelügyelőként dolgozott, fiatalokkal fejlesztette ki a játékot. A játék a Magyarországon jól ismert pulykázásból indult ki, vagyis kiskapus játék, ahol "3 szöglet egy tizenegyest" ért. Ki ne ismerte volna ezt a játékot az 1950-es években Magyarországon, ahol még rongylabdával is játszották. Belgiumban 1962-ben 62 csapat részvételével rendeztek kispályás - "minivoetball" - labdarúgó bajnokságot, 1965-től a belga televízió (B.R.T.) rendszeresen közvetítette a mérkőzéseket. 1965-ben megalakult a Belga Minifutball Szövetség (MFA). A nagy igényekre tekintettel, 1968-ban megalakult a Nemzeti Független Minifutball Szövetség (N.O.M.B.), több mint 1000 klubot, 15 ezer tagot, 1982-ben már 40 ezer aktív játékos űzte ezt a sportot. 1975-ben a Belga Testnevelési- és Sportintézet (BLOSO) is elismerte. A Belga Művelődési Minisztérium is felkarolta ezt a rekreációs játékot és az 1970-es években már az iskolákban oktatták a "magyar" focit.1986-ban megalakult a Nemzetközi Minivoetball Szövetség (I.M.F.F.) az USA, a Holland, a Belga, a Szlovák, az Olasz, a Dán, a Jugoszláv és a Magyar tagokkal. A megalakult új nemzetközi szövetséget megkereste a FIFA, hogy olvadjon be tagszervezetnek, a megkeresés elutasításra került, mert a FIFA olyan szabálymódosításokat akart (?), ami az eredeti minifutball szabályaitól eltér. Az erősebb nyert, a minifoci átadta helyét a futsalnak.

[szerkesztés] Minifutball alapszabályok

A szabályok nem a teljesség igényével. A kapu mérete (2, 5 x 1 m) a ledöntött kézilabda kapuéval megegyező. A játékidő 4 x 12 perc tiszta játékidő (kb. egy óra). A szögletet nem rúgták, hanem számolták és a 4. után speciális büntető következett. Két játékos hajtotta végre. Egyik a sarokpontról a lábával felemelte a labdát a kaputól 5 méterre álló társának, akinek fejjel kellett az üres kapuba továbbítania. Ez a módszer igen komoly technikai felkészültséget igényelt. A labda speciális, a hagyományos belső mellett szivaccsal bélelt, kevésbé pattogós játékszer, amit a MIKASA világhírű sportszergyártó cég fejlesztett ki Gaal Endre elképzelése és instrukciója alapján. A játékosok száma 4+1 volt, ahol a +1 vészkapusként szerepelt, azaz kézzel nem érhetett a labdához. A szabály pontjai közel 75%-ban megegyeznek a mai futsal szabályokkal, annak ellenére, hogy a szabálypontok rendszeresen pontosodnak, kiegészülnek. A játékszabályokban az ügyesség fejlesztését, a gyakori labdaátadást tartották szem előtt. Igen erőteljes igény volt a sérülések számának minimumra csökkentése, a gólok számának lehetséges növelése. A mérkőzéseket kettő játékvezető vezette a belga gyakorlatnak megfelelően, az egyik síppal ítélkezett, a másik zászlóval segédkezett az oldalvonal mellett. 1983-ban a Herbály - Hornyák játékvezetői páros kérte a magyar szervezőket, hagy próbálják ki, hogy mindkét játékvezető, azonos feltételekkel, síppal vezethesse a mérkőzést, hasonlóan, mint a kézilabdánál vagy a kosárlabdánál. A próba rendkívül jól sikerült, ezután a két játékvezető a szabályokra épülve kidolgozta az együttműködés rendjét. Mi a teendő egy ítéletnél, amikor ellentétes jelzés alakul ki (a fő játékvezető döntése a mérvadó)? Hogyan járjanak el a fegyelmezésnél, ki, mikor mutassa fel a sárga vagy a piros kártyát, stb. A kialakított együttműködési rend nagyon megkönnyítette a mérkőzések vezetésének taktikáját. Ezt az újítást a Nemzeti Független Minifutball Szövetség (N.O.M.B.) is átvette, és a játékvezetők oktatásánál bevezette.

[szerkesztés] Nemzetközi minifutball tornák

1984-ben Budapest (belga, holland, olasz, magyar válogatott), 1985-ben Komárno (Szlovákia) - belga, magyar, holland, szlovák válogatott.

[szerkesztés] Minifutball nem hivatalos Európa-bajnokság

1987-ben Jesolo, Olaszország: Olaszország

[szerkesztés] Magyarországon

[szerkesztés] Kispályás labdarúgás

Magyarországon az 1945 utáni tömegsport rendezvények egyik legsikeresebb formája az 5+1-es kispályás labdarúgó játékok voltak, napjaink tömegsportjaként, rendszeresen (bajnokságokban, különféle tornákon) közel 300 ezren játsszák. Nálunk mindig valami olyat találtak ki, amelyik játékforma biztos, hogy nem alkalmazkodik a környező országok hasonló rendszerű labdarúgó játékához. A nagy érdeklődésre való tekintettel hazánkban a nyolcvanas évek elején háromféle kispályás labdarúgó játék fordult elő, első a hagyományos 5+1 rendszer (az általános szabályokon kívül a helyi szabályok érvényesültek) - bajnokságok, tornák, a második a fifusa 4+1-es rendszerű dél-amerikai forma (spanyol nyelvterületen bajnokságok és tornák) - a magyar csapatok tornákra jártak, a harmadik a belga rendszerű 4+1-es minifutball (eleinte tornák, majd nemzeti bajnoki rendszer) volt.

[szerkesztés] Minifutball

Az első magyar csapatok 1981-ben a FEMINA női és az ÉSZAK-PEST ÁFÉSZ férfi csapatai voltak, akiket Belgiumba hívtak a játék megismerése céljából. A következő meghívás 1982-ben a Karácsonyi Tornára történt, két csapatot hívtak, de a szocializmus idején még a külföldi utazás feltételei igen bonyolultak voltak, így csak egy női csapatnak sikerült engedélyt kapnia. A női csapata - megerősítve Bársony Barnabásnéval (43-as Építők) valamint Medvegy Judittal (FEMINA) - a László Kórház csapata a torna minden mérkőzését megnyerte. A sikereken felbuzdulva, némi belga hátszéllel elkezdődött a játék magyarországi szervezése. 1983-ban az Újpalota Lakóhelyi Sportegyesület sportvezetője Medvegy Judit kiírta az első férfi minifoci bajnokságot, melyre 20 csapat jelentkezett. A mérkőzéseket a solymári sportcsarnokban bonyolították le. A minifoci játékvezetők közül, a teljesség igénye nélkül, a bajnokságban, a tornákon folyamatosan közreműködött Vad István, Herbály Lajos, Hornyák Lajos. Magyarország képviseletében 1983-ban csatlakozott a Belga Sport Minisztérium által elismert Nemzeti Független Minifutball Szövetséghez (N.O.N.B.) - melynek főtitkára Gaál Endre lett - a Pest Megyei Tanács VB. Sporthivatala, amit Turóczi Béla sportvezető irányított, megalakult sz első minifoci bizottság, a Pest megyei Minifoci Bizottság, melynek elnöke Tóth Tamás, titkára Medvegy Judit volt, a bizottsághoz csatlakozott a Budapesti Labdarúgó-szövetség is, ahol Vad István, mint főtitkár segítette a minifutball sporttevékenységet. 1984-ben rendezték az I. Nemzetközi Minifoci Tornát, a budapesti Építők sportcsarnokában, belga, holland, olasz és a magyar válogatott részvételével. A Holland csapat tagja volt többek között a nemzetközileg is ismert Tahamata. Az Országos Testnevelési és Sport Hivatal (OTSH) engedélyével elkészült az első magyar nyelvű szabálykönyv, megkezdődhetett a játékvezetői képzés, amit Vad István - későbbi FIFA játékvezető - koordinált. 1985-ben megalakult a Budapesti Minifoci Bizottság, melynek vezetője Vad István lett. A két minifoci bizottság együttműködésével Országos Minifoci Kupát (férfi, női, ifjúsági kategóriában) írtak ki, melyre az ország minden részéből 220 csapat jelentkezett. A minifoci Magyarországon egyre népszerűbb lett a szabadidős sportágak kategóriájában melynek jelei - az irigység, a "furkálódás" - egyre nyilvánvalóbbá váltak. A Magyar Minifoci Bizottság tevékenységének köszönhetően a környező országok - Szlovákia, Jugoszlávia - is kezdték megismerni a sportág életerősségét. Megindultak az országos bajnokságok, kupák, tornák és bemutatók. Főbb nemzetközi tornák, 1985-ben Komárnoban (Szlovákia), 1986-ban Kikindaban (Jugoszlávia), majd az első nem hivatalos Európa bajokság 1987-ben Jesolóban (Olaszország).

[szerkesztés] Futsal

Az 1980-as években ugrásszerűen megnőtt a kispályás labdarúgást játszó csapatok száma. A növekedés fő oka az volt, hogy a grundok és a sportpályák rendre megszűntek, de a játék szeretete az önkormányzatot által kialakított dühöngőkbe, a kispályás játékterekre vonzotta a csapatokat. A kispályás játék népszerűségét első sorban annak köszönhette, hogy a baráti társaságok, munkahelyi csapatok alacsony költségvetéssel, egész évben tudtak sportolni.

1986-tól a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) keretében Kispályás Bizottság (4+1) irányítja a teremlabdarúgást. Egyre nagyobb igény jelentkezett a versenyszerű kispályás labdarúgásra. 1988-ban a futsal bajnokság elősegítése, lebonyolítása érdekében a Budapesti Labdarúgó-szövetség (BLSZ) keretei között, Ritter Imre segédletével megalakult a Budapesti Kispályás Bizottság.

1988-ban a FIFA, Szepesi György dr. (akkor a FIFA Kispályás Albizottságának tagja, 1990-től az első elnöke) közreműködésével felkéri az MLSZ-t, hogy a hollandiai, első világbajnokság sikeres lebonyolítása érdekében segítse elő a futsal szabályok gyakorlati próbáját, egy nyolc válogatott részvételével rendezett tornán. A szabályok tökéletesen kiállták a próbát. A Komora Imre vezette nagypályás válogatott a döntőben - büntetőkkel - legyőzte a hollandokat, akik mesterei a sportágnak. A döntőben játszott az a Victor Hermans, aki a holland teremlabdarúgó-válogatott edzője, a FIFA instruktora, és világszerte a futsal népszerűsítője. Kovács Kálmán lett a gólkirály.

Az akkori, kispályás csapatok közül a budaörsi ARAMIS SE és a fővárosi KÜLKER SE évente kijárt Belgiumba és Hollandiába a játékot tanulni. Itt ismerkedtek meg a szabályokkal és barátkoztak össze Gustav van Dijckkel, a belga szövetség munkatársával, aki a magyar teremfoci egyik elindítója, ötletadója lett. Inspirálására és segítségével 1989-ben az ARAMIS SE megrendezte az I. Intercoop Nemzetközi Teremlabdarúgó Tornár, mely a Five a Side szabályok magyarországi bemutatkozása volt. A torna átütő sikert hozott.

1989-1990-ban a FIFA szabályainak megfelelően a Lőrinci (Budapest, XVIII. kerület) sportcsarnokban elindul az I. Budapesti Kiemelt Teremlabdarúgó Bajnokság, amelyre a budapesti kerületek kispályás bajnokságok legjobb csapatait hívták meg. Az első győztes csapat - a később legendává vált -, a Pintér Róbert által támogatott, irányított Lőrinc Étterem csapata lett. A budapesti versenyekbe csak később kapcsolódott be két kiváló vidéki csapat: az Egri Fiúk és a Miskolci Meggy. 1991-ben az új sportágat befogadta az MLSZ - mivel nem lehetett más labdarúgó-szövetséget létrehozni. Vidéken is elindult a teremfoci szervezés sok elhivatott, sportszerető ember ( dr. Pálinkó Mihály, Zupkó Mihály, Oczella lászló, stb.) segítségével.

1995-ig csak kétnapos országos tornákat (bajnokságot) rendeztek, a csapatok vezetőit terhelő költségek csökkentése érdekében önálló bajnokságokat - budapesti, kelet-magyarországi, nyugat-magyarországi - hoztak létre, majd az első hat helyezett rájátszással döntötte el a bajnoki címet. Közben Budapesten beindult a II. osztály bajnoksága is. 1997-ben az MLSZ Kispályás Bizottsága irányításával beindították a Teremlabdarúgó Nemzeti Bajnokságot, 16 NB. I-es és 15 NB. II-es létszámmal. Hazánkban három szinten (NB. I.-. NB. II.- és megye) folynak teremlabdarúgó bajnokságok.

1998-ban Kárász István társadalmi aktivista javaslatára lebonyolították az I. Teremlabdarúgó Kupát is.

Vidéki bázisok: Szeged - Első Beton Szeged-, Hódmezővásárhely - HKFC'93 Szuperinfó-, Miskolc - Berek Rolád FC-, Debrecen - CBA Élelmiszer FC-, Jászberény - FC Viktorió-, Békéscsaba - Csba FC Geowatt-, Pécs - Baranya Hotel Dream Team-, Siófok - Interbeton Siófok-, Kecskemét - Küklopsz SE-, Érd - Gulf SE-, Győr - Duna Takarék ETO.

A Magyar Teremlabdarúgó Válogatott 1999. október-ében lejátszotta a 100. hivatalos mérkőzését. Az ellenfél az Európa-bajnokság nyolcas döntőjébe jutott Belgium volt. A magyar válogatott (3:1)-re legyőzte tanítómesterét. Ezen a találkozón búcsúztatták el a nemzeti- és nemzetközi mérkőzések vezetésétől Herbály Lajos-t és játékvezető párját Hornyák Lajos-t, aki egyben a mérkőzés időmérői feladatait is ellátta.

Hazánkban nincs teremlabdarúgó-edzőképzés, így szakmailag jelentősen le vagyunk maradva nemcsak a világ, hanem Európa élmezőnyétől is. Európában igen nagy figyelmet fordítanak a futsal fejlesztésére. Finnországban 8 ezer, Csehországban 25 ezer, Olaszországban 45 ezer, Spanyolországban 100 ezer regisztrált teremlabdarúgó játssza ezt a játékot. Európában és a világ több országában már profi bajnokságok is vannak. Nálunk a sportág nincs felkészülve arra, hogy professzionális legyen, mert még mindig szabadidős sportnak, tömegsportnak könyvelik el a futsalt, holott a tömegsport típusú (5+1) játékot kb. 200-250. 000 ezren, míg a futsalt, kb. 500-1.000 sportember játssza. A szervezeti fejlődés folyamatossága lassan alakul, a futsal átkerült az Amatőr Labdarúgó Alszövetséghez, később hozzácsatolták a strandlabdarúgó szervezetet is.

[szerkesztés] Elnökök

Eddigi elnökök: dr. Fehér Károly-, Dajka László-, Esterházy Márton

Kinevezett vezetőedzők: Ritter Imre-, Both József-, Sári Géza-, Mucha József-, Kozma Mihály

Az MLSZ Kispályás Bizottság jelenlegi 2009 vezetői Esterházy Márton elnök, Ragadics Ferenc alelnök, akik a Debrecenben megrendezendő, a 2010-es Európa-bajnoki torna döntőjére fordítják minden energiájukat.

[szerkesztés] Magyar férfi futsal-bajnokság győztesei

  • 1991 Budapest, edző szabadtéren Orbán Miklós: KÜLKER FC
  • 1992 Budapest, edző szabadtéren Zsába János: Hargita FC
  • 1993 Budapest, edző szabadtér és terem Pintér Róbert: Balox Lőrinc
  • 1994 Budapest, edző szabadtéren Ragadics Ferenc: TRIMEX FC, edző teremben Kis János: APENTA NESTLE
  • 1995 Budapest, edző szabadtéren Pintér Róbert: Lőrinc FC, a továbbiakban csak teremben játszanak őszi - tavaszi rendszerben!
  • 1995-1996 Budapest, edző Orbán Miklós: KÜLKER FC
  • 1996-1997 Budapest, edző Kis János: NESTLE
  • 1997-1998 Budaörs, edző Ritter Imre: IN TIME ARAMIS SE
  • 1998-1999 Budapest, edző Kis János: KÜLKER TRANS CARRY
  • 1999-2000 Budaörs, edző Ritter Imre és Illés Imre: IN TIME ARAMIS SE
  • 2000-2001 Budapest, edző Kozma Mihály: CSŐ-MONTAGE Budapest Futsal Club
  • 2001-2002 Budapest, edző Kozma Mihály: CSŐ-MONTAGE Budapest Futsal Club
  • 2002-2003 Budapest, edző Kozma Mihály, Nahóczki Attila: CSŐ-MONTAGE Budapest Futsal Club
  • 2003-2004 Csömör, edző Mucha József: RUBEOLA FC CSÖMÖR
  • 2004-2005 Budaörs, edző Soós Ferenc: IN TIME ARAMIS SE (COLORSPRECTUM)
  • 2005-2006 Gödöllő, edző Kis János: GÖDÖLLŐI SPORT KLUB
  • 2006-2007 Gödöllő, edző Kis János és José Alberto (portugál): GÖDÖLLŐI SPORT KLUB
  • 2007-2008 Berettyóújfalu, edző Szitkó Róbert: MEZEI-VILL FC
  • 2008-2009 Berettyóújfalu, edző Szitkó Róbert: MEZEI-VILL FC
  • 2009-2010 Győr, Duna Takarék ETO, edző Kozma Mihály
  • 2010-2011 Győr, Rába ETO Futsal Club, edző Artur Melo

[szerkesztés] Magyar férfi futsal-szuperkupa győztesei

  • 1993 Budapest, Balox Lőrinc
  • 1994 Budapest, APENTA NESTLE
  • 1995 Budaörs, ARAMIS-TRIMEX SE
  • 1995-1996 Eger, Egri Fiuk Lofi Bt
  • 1996-1997, 1997-1998 nem rendezték meg
  • 1998-1999 Budaörs, IN TIME ARAMIS SE
  • 1999-2000 Budaörs, IN TIME ARAMIS SE
  • 2000-2001 Budapest, CSŐ-MONTAGE Budapest Futsal Club
  • 2001-2002 Budapest, CSŐ-MONTAGE Budapest Futsal Club
  • 2002-2003 Budapest, CSŐ-MONTAGE Budapest Futsal Club
  • 2003-2004 Csömör, RFC Csömör (Rubeola)
  • 2004-2005 Budaörs, IN TIME ARAMIS SE (COLORSPRECTUM)
  • 2005-2006 Gödöllő, Gödöllő
  • 2006-2007 Gödöllő, Gödöllő
  • 2007-2008 Budaörs, IN TIME ARAMIS SE (COLORSPRECTUM)
  • 2008-2009 Berettyóújfalu, MEZEI-VILL FC
  • 2009-2010 Győr, Duna Takarék ETO
  • 2010-2011 Győr, Duna Takarék ETO

[szerkesztés] Magyar női futsalkupa győztesei

[szerkesztés] FIFA

Sajnálatos módon 1985-ben a Nemzeti Független Minifutball Szövetség (N.O.M.B.), majd 1986-ben a Nemzetközi Minivoetball Szövetség (I.M.F.F) és a FIFA már hosszú ideje nem tudott megállapodni egymással, hogy ki képviselje ezt az igen dinamikusan fejlődő a sportágat a nemzetközi porondon. A kérdés eldöntésére a FIFA Végrehajtó Bizottsága Albizottságot hozott létre a sportág ezen ágának gondozására. Az Albizottság fő feladata a nemzetközi egységesítés, a népszerűsítés (látványosság, a média a szerepe), a tömegesítés, és ami még fontosabb, helytálló játékszabályok kialakítása volt. A FIFA Kispályás Albizottsága 1986. júniusában bejelentette egy olyan szabályzat létrejöttét, amely az alkotó véleménye szerint megfelel a várakozásnak. A Kispályás Albizottságot 1987-ben a FIFA teljes jogú tagjává fogadta. a FIFA az egységes kispályás labdarúgás nemzetközi szabályait a következő évben publikálta. Az erő, a pénz győzött a minifutball nemzetközileg elsorvadt, de a FIFA segítségével az új játék nemzetközi karriert fut.

[szerkesztés] Világbajnokság

Searchtool right.svg  Bővebben: Futsal-világbajnokság

A FIFA 16 válogatott csapat részvételével rendez négy évente világbajnokságot. Eddig hatszor rendeztek ilyen eseményt. Napjainkban körülbelül 100 országban művelik ezt a népszerű játékot. Magyarország csak az I. világbajnokságon szerepelt.

A rendező országok és a győztesek listája:

[szerkesztés] Főiskolai világbajnokság

[szerkesztés] Európa-bajnokság

Searchtool right.svg  Bővebben: Futsal-Európa-bajnokság

Az UEFA 8 válogatott csapat részvételével rendez két évente európa-bajnokságot. 2007-ig hatszor rendeztek ilyen eseményt.

A rendező országok és a győztesek listája:

[szerkesztés] UEFA Futsal Cup

A nemzeti bajnokságokban győztes csapatoknak, a Futsal Bajnokok Ligájának kupája. Meghatározott helyszíneken, négyes selejtező csoportokban döntik el, ki jut tovább. A győztesek az előre meghatározott országban szintén csoportokra osztva mérkőznek a csoportelsőségét, A győztesek játsszák a döntőt, a második helyezettek pedig a harmadik helyért vívnak meg.

Az előselejtezőkben a magyar bajnokok rendere elbuknak, egy üdítő kivétel a Cső Montage bajnokcsapat, amely bejutott Európa legjobb nyolc csapatának döntőjébe, ahol a hatodik helyet szerezte meg Kozma Mihály edző által vezetett gárda.

Bajnokcsapatok Ligájának győztesei

    • 2001-2002-ben a spanyol Playes de Castellon
    • 2002-2003-ban a spanyol Playes de Castellon
    • 2003-2004-ben a spanyol Interview Boumerang
    • 2004-2005-ben a belga Action 21 Charleroi
    • 2005-2006-ban a spanyol Interview Boumerang
    • 2006-2007-ben az orosz Dinamo Moszkva
    • 2007-2008-ban az orosz Jaketyeringburg
    • 2008-2009-ben a spanyol Intervin Madrid
    • 2009-2010-ben a portugál SL Benfica

[szerkesztés] Világkupa

Searchtool right.svg  Bővebben: Futsal-világkupa

A rendező országok és a győztesek listája:

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Futsal témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Források

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Futsal&oldid=11123021”
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken