Magyar Ede
| Magyar Ede | |
 |
|
| Magyar Ede arcképe | |
| Született | Orosháza 1877. január 31. |
| Elhunyt | Szeged 1912. május 5. (35 évesen) |
| Nemzetisége |  magyar |
| Foglalkozása | építészet |
| Fontosabb munkái | szecessziós stílusú épületek |
Magyar Ede, Oszadszki Ede (Orosháza, 1877. január 31. – Szeged, 1912. május 5.) magyar építész. A szegedi szecessziós stílusú építészet kiemelkedő képviselője, Szeged mediterrán jellegű arculatának építészeti megjelenítéséhez jelentős mértékben hozzájárult.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életrajza
Oszadszki Mihály asztalos harmadik gyermekeként született. Ede három éves volt, amikor a család felvette a Magyar nevet. A Budapesti Állami Felső-Építőipari Iskolában szerzett építőmesteri képesítést 1901-ben. Külföldi tanulmányútjai után főleg Szegeden tevékenykedett. A szegedi Reök-palota 1907-es megépítése hírnevet szerzett neki, és sorra kapta a megrendeléseket. Mindössze 35 évesen, szerelmi bánatában önkezével vetett véget életének.
2004-ben Szeged városa örökös gondozásba vette a Dugonics temetőben található sírját.
[szerkesztés] Munkássága
Az art nouveau csapongó vonalritmusa, díszítő világa jelenik meg első alkotása a Szeged, Tábor utca 5. szám alatti ház (1904-1905) kapuzatának rovarszemes ornamentikájában, mely az 1959–es emeletráépítés és homlokzatátépítés után is érintetlenül megmaradt a kapualj két oldalán sorakozó, gipszből formált csavaros indákkal keretezett lány alakok formájában. A belépőt virággal köszöntő, napkorong háttérrel eszményített nőalakok a szecessziós szimbolika szép megtestesítői. A kor híres táncosnői alakját (Loie Fuller, Yvette Guilbert) idézi fel.
Főműve, mely megalapozza hírnevét a Tisza Lajos körút és a Kölcsey utca sarkán épült kétemeletes Reök palota (1906-1907). Díszítő kincsének legszebb alkotó elemei a vízi növények hullámzó indái és virágai, az épület kovácsolt lépcsőkorlátjai és erkélykorlátjai, melynek kivitelezője Fekete Pál, a szegedi vasművesség egyik kiváló mestere. Higgadtabb formaképzés jellemzi a Kárász utca és a Somogyi utca sarkán álló háromemeletes Ungár-Mayer-féle házát (1908-1911), mely városképileg igen jelentős épület és különösen a Kálvária sugárút felől uralja a város sziluettet.[1] Az épület földszintje vasbeton szerkezet, melynek terveit Zielinski Szilárd irodája készítette. Legszebb része a hatalmas kupolaszerű saroktorony, melyet a Tábor utcai kapualj leány alakjainak bádogszobra vesz körül.
Magyar Ede formavilága tovább egyszerűsödik a Kálvin teret meghatározó, a Tisza Lajos körút 37. szám alatt épült Református Palotán (1910-1912). Az épület két szélén kiemelt homlokzatokat mélyen beugró, barokkosan hajló, erkélyes kapuzattal fogja egybe. Díszítő elemeiben – mozaik képeivel és a kovácsolt vasrácsaiban – továbbra is hű marad a szecessziós formavilághoz. A Református Palota és a Jósika utca 14. számú épületek még életében elkészültek. „Egyéni tragédiája az utóbbi épület tervezése kapcsán következett be. A tervek többszöri egyeztetése közben beleszeretett a megrendelője feleségébe, s az építkezést ezt követően a saját költségén fejezte be. Új életet próbált kezdeni. Anyagi gondjai a csőd szélére sodorják, és felesége sem volt hajlandó elválni tőle. Végső kétségbeesésében 1912. május 5-én ebben az épületben, a Jósika utca 14. sz. házban agyonlőtte magát.”[2]
Néhány munkája csak halála után készült el; Feketesas utca 25.-Tisza Lajos körút 50.;[3] Bólyai János utca 15.; melyet Sós Aladár fejez be, és a Wőber-ház a Kiss Ernő utca - Tisza Lajos körút 34. sarkán.
„A jelentős megbízások mellett kisebb feladatokat is elvállal. Ezek többsége szerény kivitelű bérház. Közülük csak a Szűcs u. 9. sz. (1905) egyemeletes lakóház érdemel említést, érdekes folyondár keretezésű ablakai, kapurácsai miatt”[4] »Az egy évvel később elkészült Vidra utca és Madách utca sarkán álló másik épületet a szerző nem említi«[5]
[szerkesztés] Jelentősége
A magyar szecesszió kiemelkedő tervezője volt, akit „magyar Gaudínak” is neveztek. Annak ellenére, hogy legismertebb műve, a Reök-palota nagyon ritka magyar példája az art nouveau francia, illetve spanyol irányvonalának, ez az elnevezés félrevezető, hiszen legtöbb épülete ennél szigorúbb vonalvezetésű, kevesebb növényi és egyéb díszítést alkalmaz. Országos szinten Magyar Ede egyedi munkássága mind a mai napig kevésbé ismert. Ennek lehetséges okai korai halála és az a tény, miszerint összes művét vidéken alkotta. Szeged belvárosának arculatát nagy mértékben meghatározta.
[szerkesztés] Művei
Az alábbi listák gerincét Bakonyi Tibor gyűjtése adja[6]
[szerkesztés] Megvalósult épületek
- Goldschmidt-ház (Szeged, Tábor u. 5.) (1904-1905) (1959-ben új emeletet építettek rá, mellyel jelentősen módosult az építészeti karakter)
- Emeletes lakóház (Szeged, Bécsi krt. 22.) (1904)
- Schäffer-ház (Feketesas u. 17-19./Kígyó u. 2-3./ Tisza L. krt. 40.) (1904-1905) - néhol Burghardt házként hivatkoznak az épületre[7]
- Emeletes lakóház (Szeged, Szűcs u.9.) (1905)
- Lakóház (Szeged, Párizsi krt. 39.) (1906)
- Reök-palota (Szeged, Tisza L. krt. 56.) (1907. november) Jelenleg a Regionális Összművészeti Központ otthona.
- Emeletes lakóház (Szeged, Juhász Gy. u. 11.) áttervezés (1907)
- Emeletes lakóház (Szeged, Zászló u. 7.) (1907)
- Kétemeletes lakóház (Szeged, Zsótér u. 1/a) (1907) - elbontva
- Kétemeletes lakóház (Szeged, Arany J. u. 14. (1907-1908)
- Emeletes lakóház-Endrényi nyomda (Szeged, Dáni u. 6.) (1908)
- Református templom (Nagykikinda, Szerbia, Dositejeva út 40.) (1908 körül)
- Forbáth-villa (Szeged, Budapesti krt. 3.) (1909) - elbontva
- Kétemeletes lakóház (Szeged, Mikszáth K. u. 3.) (1909) - elbontva
- Ungar–Mayer-ház, Szeged, Kárász utca 16. (1910-1911)
- Rottmann-ház, (Zenta) (1910)
- Simon-palota, (Hódmezővásárhely, Kinizsi u. 1.) (1910) [8]
- Református palota (Szeged, Tisza L. krt. 27.) (1910-1912)
- Ivankovics-villa, Kárász-villa, Reök-villa (Horgos-Kamaráserdő, Szerbia) (1910)
- Vasútállomás (Horgos-Kamaráserdő, Szerbia) (1910-1911)
- Kétemeletes lakóház (Szeged, Jósika u. 14.) (1911)
- Kétemeletes lakóház (Szeged, Vitéz u. 5.) (1911)
- Kétemeletes lakóház (Szeged, Liliom u. 14./Boldogasszony sgt. 18.) (1911)
- Royal Szálló (Zenta) (1911)
- Kaposvári Színház (1911. szeptember 2., Stahl Józseffel együttműködve)
- Gazdasági és Iparbank székháza (Szeged, Feketesas u. 25./Tisza L. krt. 50) Nem a tervek szerint valósult meg. (1911-1913)
- Wőber-palota (Szeged, Tisza L. krt. 34-Kiss E. u. 2.) (1912-1913)
- Emeletes lakóház (Szeged, Bolyai u. 15.) (1912)
[szerkesztés] Egyéb művek, tervek
- Szegedi Korcsolyacsarnok tervpályázat (1902)
- Szatymazi ártéri fürdő terv (1906)
- Kaposvári Városi Színház tervpályázata (1909)
- Reök-család sírboltja (Szeged, református temető)
- Vasúti palota tervpályázat (Szeged) (1911) Az építész tervét visszavonta.
[szerkesztés] Galéria
-
Reök-palota, Szeged, 1907 (Regionális Összművészeti Központ)
-
Unger–Mayer ház, Szeged, Dugonics tér - Kárász utca sarok
-
Unger-Mayer ház a Dugonics téri szökőkúttal
[szerkesztés] Átváltozások
-
Tábor utca 5. az 1910-es években
-
Tábor utca 5. 2005
-
Schäffer-palota 1904-ben
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Nagy Zoltán: A szecessziós építészet Szegeden. In. SzT 3/1 194.
- ↑ Tiszatáj 1973. szeptember, 27. évf. Bakonyi Tibor: A szecesszió szegedi építésze: Magyar Ede.
- ↑ Az 1000 koronával járó I. díjat és a megbízást Magyar Ede nyerte el, Jánszky-Szivessy, Ottovay-Winkler, Tóbiás. és Piek építészek előtt. Művészet, 1911.
- ↑ Bakonyi, Im. 10.
- ↑ Tamáska Máté: Védőbeszéd hátrányos helyzetű örökségünkért- Észak-Rókus szecessziós emlékei. Szeged 18. évfolyam 1. szám 41.
- ↑ Bakonyi Tibor: Magyar Ede. Architektúra sorozat. Akadémiai kiadó, Budapest 1989 ISBN 963-05-4981-6
- ↑ Bécsi - A nagykávéház - Kávéházak versenye - Kávéházak
- ↑ Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város | Flash-detektálás
[szerkesztés] További információk
- Építészfórum
- Magyar Ede Puskás Nikolett egyetemi könyvtáros tanulmányából
- Puskás Nikolett összeállítása a szecesszióról
- Magyar Ede síremléke
