Slavkov u Brna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Slavkov u Brna
Slavkov u Brna, Palackého náměstí.jpg
Slavkov u Brna címere
Slavkov u Brna címere
Slavkov u Brna zászlaja
Slavkov u Brna zászlaja
Közigazgatás
Ország  Csehország
Kerület Dél-Morva
Járás Vyškovi
Polgármester Ivan Charvát
Irányítószám 684 01
Népesség
Teljes népesség 6299 fő (2014. jan 1.)[1]
5881 fő (2001)[1]
5890 fő (1991)[1]
5609 fő (1980)[1]
5001 fő (1970)[1]
4747 fő (1961)[1]
4445 fő (1950)[1]
4554 fő (1930)[1]
4231 fő (1921)[1]
4123 fő (1910)[1]
3703 fő (1900)[1]
3919 fő (1890)[1]
3487 fő (1880)[1]
3305 fő (1869)[1]
Népsűrűség 6062 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 211 m
Terület 14.95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Slavkov u Brna (Csehország)
Slavkov u Brna
Slavkov u Brna
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 09′, k. h. 16° 52′Koordináták: é. sz. 49° 09′, k. h. 16° 52′
A Slavkov u Brna weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Slavkov u Brna témájú médiaállományokat.

Slavkov u Brna (történelmi nevén Austerlitz ) egy kisváros Brnotól keletre a dél-morvaországi régióban a Cseh Köztársaság területén. Népessége 5900 fő. A város az austerlitzi csata helyszineként ismert, amely ténylegesen néhány kilométerre a várostól nyugatra történt.

A 13. században elején a Német Lovagrend épített kolostor erődítményt, amelynek maradványai ma is láthatóak Austerlitz kastély boltívei alatt. Az első írásos emlék a helyről 1237-ből származik. A cseh Slavkov nevet elsőként 1361-ben, a német Austerlitz nevet 1633-ban említik írásban. Az utóbbi állítólag a cseh Novosedlice (Novosedlicz, Nausedlicz), név csonka verziója, ami azt jelenti: "az új település", bár ez nem tisztázható egyértelműen. Miután a rendet a Grünwaldi csatában legyőzték, a város nemesi tulajdonba került, míg több tulajdonosváltás után 1509-ben a helyi Kaunitz nemesi család szerezte meg több mint 400 évre.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A barokk Austerlitz kastély 115 szobával és lenyűgöző francia stílusú kerttel. A palotát az olasz Domenico Martinelli tervezte. 1805 december 2-án a palota szalonjában írtak alá az Ausztria és Franciaország közti fegyverszünetet a Austerlitz csata után.
  • A főtéren késő reneszánsz városháza és kastélyt. A régi városfal részei is láthatóak helyenként.
  • A Feltámadás templom főtér déli oldalán. A klasszicista épület három szószékkel, amelyet 1786-1789 között tervezett a bécsi Johann Ferdinand von Hohenberg Hetzendorf építész.
  • Szent János templom a temetőben. A templom alatti pincékben találhatóak a Kaunitz család sírjai.
  • Szent Orbán kápolna az Orbán dombon a várostól északra. A kápolna súlyosan megsérült az Austerlitzi csatában, és 1858-1861 között újjá kellett építeni.
  • Zsidó Örökség. Csak az 1858-ban épült épült zsinagóga maradt meg a zsidó gettóból. Van egy zsidó temető is a várostól kicsit távolabb.

Az Austerlitz csata emlékhelyei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Austerlitzi csata valójában a várostól néhány kilométerre nyugatra történt. A tömegközlekedés korlátozott, mivel a táj megőrizte falusias jellegét. Még mindig mezőgazdaság uralja a környék dombjait, amely a falvak a terjeszkedését leszámítva nem sokat változott. Sajnos autópálya szeli át az egykori csatateret.

  • A Régi Posta (Stará pošta) Kovalovicében egy 1785-ből származó eredeti történelmi épület, amely most szállodaként és étteremként szolgál. 1805. november 28-án Murat, a francia lovasság tábornoka itt állította fel főhadiszállását. A csata napján az orosz Bagration tábornok főhadiszállásavolt. A csata után Napóleon aludt ebben a házban és itt tartotta az előzetes tárgyalásokat a fegyverszünetetről. Egy kis múzeum őrzi ezen események emlékét.
  • A Santon dombon Tvarožná tól keletre van egy kis fehér kápolna. Ez a domb francia álláspont volt és lehetővé tette, hogy a francia tüzérség uralja a csatatér északi részét.
  • A Žuráň dombon volt Napóleon főhadiszállása.
  • Šlapanicében több tömegsír és egy emlékmű látható.
  • A Béke Emlékmű a Prace dombon látható.
  • Křenovice közelében áll egy viharvert béke kereszt.
  • Blažovice közelében a régi szőlők volt a francia és az orosz erők véres ütközetének helyszine. Ma itt áll a három császár emlékműve .

Ahogy a Londoni metró egyik állomását az angolok Waterloo állomásnak nevezték el hogy megemlékezzenek a waterlooi győzelemről, a franciák Austerlitzről nevezték el a az egyik legnagyobb párizsi pályaudvart, a Gare d'Austerlitzet. Van is egy Quai d'Austerlitz is Párizsi a XIII. kerületében . Hollandiában egy kis falu őrzi csata emlékét, lásd: Austerlitz (Hollandia).

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Austerlitzi csata
  • Bonaparte Napoléon
  • Austerlitz, bár hasonló a neve, nem Auschwitz

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Austerlitz család
  • František Koláček, cseh fizikus
  • Peregrin Obdržálek, katolikus pap, könyvtárak, takarékpénztárak és mezőgazdasági társulások alapítója és vallásos írások, szatírák, humoros mesék és versek szerzője

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]