Nagy kárókatona

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Nagy kárókatona
Phalacrocorax carbo (2005 08 28).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 1 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Gödényalakúak (Pelecaniformes)
Család: Kárókatonafélék (Phalacrocoracidae)
Nem: Phalacrocorax
Faj: P. carbo
Tudományos név
Phalacrocorax carbo
(Bechstein, 1811)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Nagy kárókatona témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy kárókatona témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy kárókatona témájú kategóriát.

A nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) a madarak osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, a kárókatonafélék (Phalacrocoracidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában is fészkel, télen délre húzódik, eljut Afrikába, Ausztráliába és Új-Zélandra is. Halastavak környékén él.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 80–100 centiméter, a szárnyfesztávolsága 130–160 centiméter, tömege 1700–3000 gramm. A test nagyon nyúlánk, de erős és hengeres. A nyak hosszú és vékony, a fej kicsiny, a csőr közepes, a vége erősen kampós, az arca egy része csupasz. A fejtető, nyak, mell, has, hátalja fényes feketészöld, gyönge fémfénnyel. A hát eleje és a szárny barna, farok- és evezőtollai feketék. A szeme tengerzöld, csőre és lába fekete. Nászidejükön (főként a hímek) fehér, finom üstököt viselnek, amely azonban hamarosan kihullik.

Nászruhás hím
és röpképe

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tavakban, ritkábban folyókban víz alá bukással keresi halakból álló táplálékát. Halastavak környékén nagy károkat okoz. A fákat is károsítja, melyeken nagy számban fészkel, és a guanótól azok teljesen kiégnek. Rövidtávú vonuló, de néha áttelel.

A vadászat után
szárítja átnedvesedett szárnyait

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Folyók, tavak melletti erdők fáin fészkel. Vízinövényekkel bélelt gallyfészekbe rakja 4–5 tojását.

Telepesen fészkel

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]