Temesi Ferenc
| Temesi Ferenc | |
| Élete | |
| Született | 1949. november 30. (63 éves) Szeged, |
| Nemzetiség | magyar |
| Szülei | Temesi Ferenc Tóth Etelka |
| Felesége | elvált |
| Gyermekei | Rész Mónika (1968) Temesi Dániel (1978) |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfajok | próza |
| Irodalmi irányzat | avantgárd posztmodern |
| Első műve | Látom, nekem kell lemennem (elbeszélések, 1977) |
| Fontosabb művei | Por I-II. (regény, 1986–1987) Kölcsön idő. I-I. (újságregény, 2005–2006) |
| Irodalmi díjai | József Attila-díj (1988) A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994) Pro Literatura-díj (2002) A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2011) |
Temesi Ferenc (Szeged, 1949. november 30. –) József Attila-díjas magyar író, műfordító, drámaíró, forgatókönyvíró. Legsikeresebb regénye az 1986–1987-ben megjelent kétkötetes Por című. E művével létrehozta a „szótárregény” műfaját Magyarországon. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (2004).
Tartalomjegyzék |
Életútja[szerkesztés]
Temesi Ferenc 1949. november 30-án született Szegeden Temesi Ferenc és Tóth Etelka házasságából római katolikus családban. 1974-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem magyar–angol szakán szerzett diplomát. Közben 1971-ben egy londoni egyetem diákja volt.
Budapesten az Egyetemi Könyvtárban, majd a Fiatal Művészek Klubjában dolgozott. 1975-től szabadfoglalkozású író. 1983-ban részt vett a One World Poetry amszterdami költői világfesztiválon. 1988-ban tanulmányúton járt Kínában. Részt vett az Iowai Nemzetközi Írói Programban, valamint az 1991-es mexikói nemzetközi prózaírói világszimpozion munkájában. 2001 óta a Magyar Írószövetség Választmányának tagja és a Magyar PEN Club alelnöke.
Stílusa[szerkesztés]
Írói világa színes, különféle élményterületekből táplálkozik: a szegedi hagyományból éppúgy, mint az angolszász lírából, vagy az 1970-es évek avantgárdjából és popzenéjéből. Regényeiben sokszor eljátszik a forma adta lehetőségekkel, írt már regényt például tarot kártyára, Ji-King jóslatokra vagy sakkjátszmára. Írásainak egyik jellemzője az is, hogy elváltoztatja a fontosabb személynevek, helynevek, sőt akár népnevek egy részét [pl. Szeged helyett Porlód; románok helyett mánok]; saját maga is visszatérő szereplője a regényeinek és novelláinak, ugyancsak elváltoztatott néven.
Néhány művéről[szerkesztés]
A Látom, nekem kell lemennem című pályakezdő elbeszéléskötete a hagyományos elbeszélés megszüntetésére irányuló – többségében játékos és ironikus – kísérletek gyűjteménye (keresztrejtvény formájú novella, „egyperces-utánzat”, vendégszöveg-szerkesztmény, szótárcikk alakú elbeszélés stb.).
Por című regénye az avantgárddal való személyes leszámolás igényével készült. Ő írja le a műben, hogy ez lenne az első magyar tudatosan posztmodern nagyregény. A leszámolás azonban ironikus, mert jóllehet a regény a legősibb történetmondó formákat eleveníti fel, az író szótár formában szerkesztette, a történeteket a címszavak hálójába rejtette. A szótár pontosan hatszázhatvanhat szócikket tartalmaz. Majdnem egyidőben jelent meg Milorad Pavics Kazár szótár című szerb lexikonregényével, 1984-ből. Por című regényét Bálint Sándor néprajzkutatónak ajánlotta, aki többek közt lejegyezte a szegedi első legnagyobb mesélő Tombácz János történeteit. A magyar irodalom klasszikusai közül Tömörkény István írói munkássága is kiemelkedő helyet foglal el az ő indíttatásában.
Egyik újabb regénye, a Kölcsön idő lapjain egy képzeletbeli folyóirat egymást követő számaiból, folytatásos cikkeiből, és apró formákból bontakozik ki az úgynevezett újságregény bonyolult, mégis rendkívül olvasmányos szövedéke. 1990-ben kezdte el gyűjteni hozzá az anyagot, s 2005–2006-ban jelent meg. A 20. század első felének legnagyobb művészei az ő szemében Ady Endre és Bartók Béla. 2012-ben regényt jelentetett meg Bartók Béla útjáról is, Bartók címmel.[1]
Művei (válogatás)[szerkesztés]
- Látom, nekem kell lemennem (elbeszélések, 1977)
- Por I-II. (regény, 1986–1987)
- 3. könyv (elbeszélések, 1988)
- A szív böjtje (kisregény, esszék, 1991)
- Pejote (kisregény, 1992)
- Híd (regény, 1993)
- Pest (regény, 1996)
- Arborétum (színmű, 1997)
- A zsidó Isten Debrecenben (elbeszélések, versek, 1997)
- Hogyan nem találkoztam Allen Ginsberggel? (válogatott elbeszélések, 1998)
- Az éjféli utas (elbeszélések, 2000)
- Királyáldozat (regény, 2000)
- Babonáskönyv (elbeszélések, 2001)
- Gabo meg a halál (elbeszélések, tárcanovellák, 2003)
- Jaj, ha Anyám látna…! Ha egy szegedi író, egy humorista és egy dobos visszanéz… (Nagy Bandó Andrással és Kelemen Istvánnal közösen, magánkiadás, 2003)
- Kölcsön idő : alapíttatott 1990-ben. I-II. (újságregény, 2005–2006)
- Amszterdam stb. : regény (2008)
- Bartók : regény (2012)
Társasági tagság[szerkesztés]
- Magyar Írószövetség választmányi tag 2001-től
- Magyar PEN Club alelnök 2001-től
- Magyar Művészeti Akadémia tagja 2004 óta
Díjak, elismerések (válogatás)[szerkesztés]
- Déry Tibor-jutalom (1987)
- József Attila-díj (1988)
- Magvető-nívódíj (1988)
- A jövő Irodalmáért-díj (1988)
- Nagy Lajos-díj (1992)
- Év Könyve Jutalom (a Hídért) (1993)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)
- Tekintet Díj (1997)
- Pro Literatura-díj (2002)
- Bertha Bulcsu-díj (2003)
- Szépirodalmi Figyelő díj (2007)
- A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2011)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 2070. o. ISBN 963-05-6807-1
- Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter, I–II, Budapest, Greger-Biográf, 1999, ISSN 1215-7066 – Temesi Ferenc szócikkét ld. II. köt. 1611. p.
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
További információk[szerkesztés]
- Temesi Ferenc életrajza, művei, interjúi
- EMIR szerzői honlap
- Részletek a Porból
- Részlet a Kölcsön Időből
- Temesi Ferenc irodalma

