Egressy Béni

Egressy Béni
Egressy Béni
Életrajzi adatok
Teljes név	Galambos Benjámin
Született	Sajókazinc, 1814. április 21.
Elhunyt	Pest, 1851. július 17. (37 évesen)
Pályafutás
Műfajok	népies műdalok
Aktív évek	1840 - 1851
Hangszer	spinét, zongora

Nagy István János alkotása: Egressy Béni mellszobra Kazincbarcikán

Egressy Béni

Egressy Béni sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-1-26. Jánosi András alkotása

Egressy Béni (eredetileg Galambos Benjámin, Sajókazinc, 1814. április 21. – Pest. 1851. július 17.) zeneszerző, író, színész.

Életpályája

Apja református lelkipásztor volt. Iskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte és tanító lett. Testvérének, Egressy Gábornak a példája nyomán vándorszínésznek állt, 1834-ben a kassai és a kolozsvári társulattal lépett fel, de tanult zeneelméletet és nyelveket is. 1838-ban Olaszországba ment, hogy énekelni tanuljon. 1843-ban került a pesti Nemzeti Színházba, karénekesként.

Már 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel, ő volt Petőfi Sándor verseinek első megzenésítője és számos népies műdal szerzője. Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítésével aratta, amelyet 1843. május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban.

Foglalkozott színművek, operaszövegek írásával és fordításával is. Egressy írta a Bátori Mária és az 1844-ben bemutatott Hunyadi László című operák szövegkönyvét, amelyek zenéjét Erkel Ferenc szerezte. Katona József drámáját, a Bánk bánt is átdolgozta és az opera szövegét nem sokkal halála előtt átadta Erkelnek. Ennek a bemutatójára csak 1861. március 9-én került sor.

Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, Kápolnánál meg is sebesült. 1849 szeptemberében honvéd főhadnagyként ott volt a komáromi vár védői között. Itt írta a Klapka-indulót. A szabadságharc leverése után Klapka György menlevelével szabadult és visszatért a színpadra.

Magyarra fordított 50-nél több színdarabot és 19 operaszöveget.

Az elhatalmasodó tüdőbetegsége miatt 1851-ben, harminchét évesen halt meg Pesten.

Források

• Filharmónia Kislexikon
• Magyar életrajzi lexikon

Irodalom

• Major Ervin: Adalékok Egressy Béni életéhez (Zenei Szemle, 1929)
• Major Ervin: A népies magyar műzene és a népzene kapcsolatai (Budapest, 1930)
• Kátpáti Béla: Borsodi szép-históriák (Klaviatúra Kiadványszerkesztő BT., Miskolc, 1995 - 55-58. oldal, ISBN 963-04-5336-3)

Külső hivatkozások

• Életrajza az Egressy Béni Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneművészeti Szakközépiskola és Ének - Zenei Gimnázium honlapján
• Egressy Béni Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneművészeti Szakközépiskola és Ének - Zenei Gimnázium honlapja