Földes Ferenc Gimnázium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Földes Ferenc Gimnázium
FFG-címer.jpg

Miskolc foldes.jpg
Alapítva 1953, jogelődök:
1560 előtt; 1729
Hely  Magyarország, Miskolc
Igazgató Fazekas Róbert (megbízott igazgató)
Elérhetőség
Cím 3525 Miskolc,
Hősök tere 7.
Telefonszám (46) 508 459
Elhelyezkedése
Földes Ferenc Gimnázium  (Magyarország)
Földes Ferenc Gimnázium
Földes Ferenc Gimnázium
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 06′, k. h. 20° 47′Koordináták: é. sz. 48° 06′, k. h. 20° 47′
A Földes Ferenc Gimnázium weboldala

A Földes Ferenc Gimnázium egy gimnázium Miskolc belvárosában. A felsőoktatási intézményekbe felvett tanulók számán alapuló, évente összeállított listán rendszerint igen előkelő helyezést ér el.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az iskola jogelődei révén 450 éves múltra tekint vissza. Mai formájában 1953-ban jött létre a Fráter György Katolikus Gimnázium és a Lévay József Református Gimnázium egyesítésével.

A Lévay József Református Gimnázium[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miskolcon a 16. század közepén jelent meg a reformáció. Első iskolájukat 1560 körül alapították, ez az épület ma a Herman Ottó Múzeum Papszer úti épülete (maga az épület korábbi az iskolánál, legrégebbi részei 15. századvégiek). Az iskola egyházi vezetés alatt állt, de a város tartotta fenn. 1706-ban a labancok dúlásának áldozatul esett az iskola könyvtára, és a tanítás is szünetelt rövid ideig. 1731-ben királyi rendelet rendelte el, hogy a város segítse a református iskolákat, és működésüket is királyi engedélyhez kötötte, amit pénzhiány miatt nem tudtak megszerezni, ezért engedély nélkül működött tovább az iskola. Mária Terézia 1755-ös rendelete biztosította a szabad vallásgyakorlás jogát a protestánsoknak, így az iskola további működése is biztosítva volt. Az 1790-es években az épületet bővítették, ekkor lett emeletes. 1829-ben az iskola líceum rangra emelkedett.

Az 1848-as szabadságharc bukása után a városba bevonuló cári hadsereg feldúlta az iskolát. Az 1849/50-es tanév csak október 22-én kezdődött meg. A Habsburg-adminisztráció a minisztérium alá rendelte az iskolákat, a miskolci református gimnázium anyagilag is nehéz helyzetbe került, adományok és az egyház támogatása mentette meg. Az 1878-as árvíz megrongálta az épületet, újjáépítése után könyvtárral bővítették, majd 1881-ben az elemi iskola különvált a gimnáziumtól és a Palóczy utcába költözött. 1898-ban felépült az iskola új épülete a szomszédos telken, át is költöztek, a régi épületet a város megvásárolta.

1915-ben egy időre katonai célokra foglalták le az épületet, az iskola a Polgári Kaszinóban működött egészen őszig. A Tanácsköztársaság 1919-es rendelete államosította az iskolát, de a bukása után visszakerült az egyház kezébe. 1919-ben az iskola bekapcsolódott a tehetségmentő akcióba, azaz a tehetséges szegény falusi gyerekeket az egyház pénzén taníttatták. Az 1920-as években az iskola reálgimnázium lett. Az 1930-as évekre körülbelül 600 diák járt ide. Az iskola 1935-ben vette fel Lévay József nevét.[1]

1944-ben, a német megszállás alatt az iskola épületét hadi célokra vették igénybe, és a tanítás a kollégiumban folyt, de 1945-ben az iskola visszaköltözhetett eredeti épületébe. 1948. július 15-én az intézményt államosították. 1950-től Mikszáth Kálmán nevét viselte. 1953 nyarán a Mikszáth gimnáziumot összevonták az ekkor már Földes Ferenc nevét viselő gimnáziummal. 1993-ban – régi épületében – ismét létrejött Miskolcon egy Lévay József nevét viselő gimnázium.

A Miskolci Katolikus Fiúgimnázium[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A másik jogelőd, a Miskolci Katolikus Fiúgimnázium a minorita rend iskolája volt. Kelemen Didák szerzetes alapította 1729-ben, az ellenreformáció idején, amikor a jezsuita rend szorgalmazta az iskolaalapítást, és a városban is egyre több katolikus és más felekezetű élt. A város adományozta a területet a ma közvetlenül az iskola mellett található minorita templom és rendház részére.

Az iskola első épülete egy kéthelyiséges, nádtetős épület volt a mai Kazinczy utcán, ami nincs messze az iskola jelenlegi épületétől. Itt 1730-ban indult meg a tanítás, eleinte elemi iskolai szinten, 1778-tól középiskolai szinten is. A 100-200 közt ingadozó diáklétszámú iskolának Mária Terézia 1751-ben odaadományozta a minorita templom és rendház melletti telket. Ezen 1752-ben épült először egy két tantermes vályogépület, majd 1777-ben egy hat tantermes épület. Ez 1843. július 19-én leégett a tűzvészben, de újraépítették. Az 1848-49-es szabadságharc eseményei során a tanítás a minoriták rendházában folyt, mert az épületben hadikórházat rendeztek be.

1848. október 9-én az iskolát négyosztályos algimnáziummá minősítették, aki tovább akart tanulni, az a református líceumban folytathatta tanulmányait. Az 1878-as miskolci árvíz súlyosan megrongálta az iskola épületét, több ezer kötetes könyvtára is elpusztult. Az oktatás egy ideig bérelt helyiségekben folyt a Kazinczy utcán. 1886. február 16-án az iskolát államosították, és innentől Királyi Katolikus Gimnáziumnak hívták. A tanulók létszáma a háromszorosára nőtt, újabb épületeket kellett bérelni. 1906-ban az intézmény megkapta a főgimnáziumi rangot.

A ma is használt épület építését 1910 júliusában kezdték meg Orczy Gyula tervei alapján, a Hősök terén. A város két telket adományozott a már meglévő mellett. 1911-re már elkészült, és megkezdődhetett a tanítás. 1914-től 1916-ig hadikórházként üzemelt az épület, a tanítás középületekben és a református gimnázium termeiben zajlott.

1922-ben az intézmény felvette Fráter György nevét; az előző évben ugyanis született egy rendelet, melynek értelmében a magyar középiskolákat híres magyar történelmi személyiségekről kellett elnevezni. Fráter neve mellett Nagy Lajos király és II. Rákóczi Ferenc neve merült fel. 1936-ban már 946 tanulója volt az iskolának, ennél többen Magyarországon csak a budapesti Állami Zrínyi Reálgimnáziumba jártak.

A második világháború alatt, az 1944. június 2-ai bombázás során bombatalálat érte az épületet, nyáron pedig a német katonaság foglalta le hadikórháznak. A tanítás az Érseki Leánynevelő Intézetben folyt (ma ez viseli Fráter György nevét). Az iskola 1945-ben költözhetett csak vissza. 1948-ban államosították, és Állami Fráter György Gimnázium lett a neve. 1949-ben ismét ki kellett költöznie, mivel a Minisztertanács az épületet átadta az újonnan megalakuló Nehézipari Műszaki Egyetemnek, a mai Miskolci Egyetem elődjének. A tanítás ekkor az Evangélikus Tanítóképző Intézet épületében folyt (a mai Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium). Az egyetem 1952-ben költözött ki az újonnan épülő Egyetemváros városrészbe, és a gimnázium – amely 1950. december 1-jén felvette Földes Ferenc nevét – visszaköltözhetett helyére.

1953-ban az iskolát összevonták a Mikszáth – volt Lévay református – fiúgimnáziummal Földes Ferenc Gimnázium néven, a Földes épületében.

A Földes Ferenc Gimnázium[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Földes télen

1953-ban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács egyesítette a két nagy múltú intézményt Földes Ferenc Gimnázium néven, és a Fráter György Gimnázium Hősök terén lévő épületében helyezte el az intézményt. Az iskola azóta is Földes nevét viseli, leszámítva az 1956-os forradalom idejét, amikor rövid ideig Széchenyi István nevét viselte.

Az 1991/92-es tanévtől beindult a hatosztályos képzés.

A 2000-es évek elején valóra vált az iskolavezetés régi terve, és az iskola és a mellette lévő minorita templom által közrefogott kis udvar egy részének beépítésével új szárny épült. Ez megoldotta a helyhiányt, amelyet az utóbbi években csak fokozott a hatosztályos képzés beindulása és az osztályok kisebb csoportokra bontása a nyelvi órákon. Az új szárnyban új tornaterem is helyet kapott, mely nagyobb és korszerűbb a három régi tornateremnél. Az épületszárnyat 2003 második felében adták át.

Az iskola hagyományai közé tartozik az évente megrendezett Földes-bál és Földes-est, a Kulturális Nap, az irodalmi kávéházak rendezése.

Az iskola legendás hírű tanárai voltak többek közt: Pápay Sándor, Polányi Imre és dr. Szikszai József.

A rendszerváltás óta igen gyakran felmerül az iskola nevének megváltoztatása különféle, az iskolától független szervezetek részéről. Az 1990-es években az egyik jogelőd névadója, Fráter György nevének felvételét szorgalmazták, de ezt a nevet később felvette egy másik miskolci gimnázium, így a névváltoztatás kérdése lekerült a napirendről. 2011-ben a Széchenyi '56 Emlékbizottság nevű szervezet vetette fel az ötletet, hogy az 1956-ban pár hétig viselt Széchenyi István nevet vegye fel az intézmény, és az ötletet a helyi Fidesz és Jobbik is támogatta, de az intézmény dolgozói, diákjai és a város lakosságának túlnyomó többsége ellenezte.[2][3][4][5] Ennek hatására a közgyűlés levette a napirendről az ügyet.[6]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lévay József Gimnázium, iskolatörténet
  2. Széchenyi lesz majd a Földes?Borsod Online, 2011. szeptember 15.
  3. Földes-ügy: miért kell az új név? Borsod Online, 2011. szeptember 17.
  4. Földes: aláírásgyűjtés egész hétfőig Borsod Online, 2011. szeptember 21.
  5. Harcolnak a Földes névért – Borsod Online, 2011. szeptember 22.
  6. Marad a Földes neve! – Borsod Online, 2011. október 10.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]