Szvorényi József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szvorényi József
Szvorényi József Ellinger.jpg
Szvorényi József portréja. Ellinger Ede fényképfelvétele
Életrajzi adatok
Született 1816. július 5.
Sáta (Borsod vármegye)
Elhunyt 1892. december 11. (76 évesen)
Munkássága
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus
Felavatás 1840. augusztus 17.

Hivatal Egri perjel
Hivatali idő 1868-tól

Szvorényi József, (Sáta, 1816. július 5.1892. december 11.) író, ciszterci rendi szerzetes, pap, az MTA tiszteleti tagja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középiskoláit Egerben végezte. 1833-ban az egri növendékpapok sorába lépett és folytatta filozofiai tanulmányait. 1835-ben a teológiát kezdte hallgatni Egerben, de a harmadik év befejezése után, 1838. szeptember 14-én a ciszterci rendbe lépett. 1839-ben tanár lett Székesfehérváron, ahol 1840. augusztus 17-én pappá is szentelték. 1846-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjául választotta. 1849-ben egri tanár, 1854-ben az akadémia által a magyar–német műszótár szerkesztésére kiküldött bizottság tagja lett, így Pestre költözött. A szótár elkészülte után, 1856-ban visszatért Egerbe tanárnak. 1866-ban ugyanott igazgató lett és 1868-tól egyúttal perjel is. 1886-ben érdemeinek elismeréséül a király a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki és a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta. 1892-ben a főigazgatói címet kapta.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szvorényi József portréja. Kovács Mihály festménye
  • Magyar ékes szókötés (a Magyar Tudományos Akadémia által 100 arannyal jutalmazott pályamunka, Buda, 1846);
  • Az ó-classica literatura főbb pontjai (Eger, 1851);
  • Ékesszólástan (ugyanott, 1851, több kiadásban);
  • Olvasmányok a gymnasiumi s ipartanodai alsóbb osztályok számára (4 kötet, Pest 1855, számos kiadásban);
  • Magyar nyelvtan (ugyanott, 1861, több kiadásban);
  • Kisebb magyar nyelvtan (2 rész, ugyanott, 1865, több kiadásban);
  • Magyar irodalmi szemelvények (u. o. 1867, 2. kiad., 1873);
  • A magyar irodalmi tanulmányok kézikönyve (u. o. 1868, 2. kiad. 1876);
  • A magyar nemzeti irodalom rövid ismertetése (u. o. 1869);
  • Elméleti és gyakorlati nyelvkönyv (u. o., 1871);
  • Gyakorlati tanácsok a házi és nyilvános nevelés körében (Budapest, 1890).

Egyéb munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Számos emlékbeszéd, költemény, értekezés, különféle lapokban (Honművész, Anastasia, Magyar Akadémiai Értesítő, Új Magyar Muzeum, Divatcsarnok) stb. és gimnáziumi értesítőkben.

Szerkesztőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Officia propria juxta rubricas Breviarii Cist. (Eger, 1869);
  • Vitkovics Mihály munkái (2 köt., Budapest);
  • Szemerei Szemere Pál munkái (3 köt., Budapest, 1890).

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]