Kherndl Antal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kherndl Antal
Született 1842. május 10.
Zselíz
Elhunyt 1919. október 7. (77 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása mérnök,
egyetemi tanár
Kherndl Antal mellszobra szülővárosában

Kherndl Antal (Zselíz, 1842. május 10.Budapest, 1919. október 7.) mérnök, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1884) majd rendes (1898) tagja.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapesten, Karlsruhéban tanult, végül a zürichi Műegyetem Mérnöki karán fejezte be műszaki tanulmányait. Ezután Carl Culmann professzor, a grafosztatika megalapítója vette maga mellé munkatársul. Badenben Becker mellett dolgozott. 1865-ben elkészítette a Heidelberg-Heilbronn vasútvonal terveit. Zürich város műszaki hivatalának alkalmazottja lett 1866-ban, 1867. október 22-én kinevezték tanársegéddé a pesti királyi József-műegyetemen. 1869. december 22-től víziút- és vasútépítéstant, 1881-től a hídépítéstant tanított, 1914-es nyugállományba vonulásáig. A Magyar Tudományos Akadémia 1884. június 5-én levelező tagjai sorába választotta. 1887-ben a kereskedelemügyi minisztériumban fennállott műszaki tanács tiszteletbeli tagja lett és 1891-től a földművelésügyi minisztériumban szervezett vízügyi műszaki tanács tagja volt. A Magyar Mérnök és Építész Egylet egyik alapítója volt, majd 1869-tól 1870-ig titkára, később pedig tiszteletbeli tagja. 1906-tól 1914-ig töltötte be az Országos Középítési Tanács alelnöki tisztségét. Tanári tevékenysége mellett kormány, hatóságok és egyesületek meghívására számos nagyfontosságú technikai kérdés előkészítésében és eldöntésében részt vett.

Kutatási eredményei, melyeket a hídépítés elmélete terén ért el, a statikailag határozatlan reakciójú tartók problémáinak megoldására új irányt mutattak. A grafosztatikában elért úttörő elméleti megállapításait 1897-ben Marczibányi-díjjal jutalmazták, 1905-ben megkapta a Mérnök Egylet aranyérmét és 1910-ben az MTA nagydíját is elnyerte. Elméletét igazolta többek között a II. világháború előtti Erzsébet híd építkezése is.

Kherndl Antal sírja Budapesten. Farkasréti temető: 8/1-1-35/36. Bory Jenő szobrász és Wälder Gyula építész alkotása.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A sztatikailag határozatlan reakciójú tartók elméletéről (Magyar Mérnök- és Építész Egyl. Közl. 1883–84)
  • A lánchidak merevítő tartóinak grafikai elméletéről (Értekezés a Matematikai Tudományok Köréből. Akadémiai székfoglaló, 1891)
  • A többtámaszú gerendák és a többnyílású függőhidak merevítő gerendáinak grafikai elméletéről (hagy. Mérnök- és Építész Egyl. Közl., 1895. Az 1897. évi Marczibányi-díjjal kitüntetve.)
  • A többtámaszú ívek és merev függőtartók grafikai elméletéről (Magy. Mérnök- és Építész Egyl. Közl. 1897)
  • A tartók grafosztatikája (I. Bp., 1893–1903)
  • A sztatikailag határozatlan reakciójú csuklós tartók grafikai elméletéről (Magyar Mérnök- és Építész Egyl. Közl. 1904. Az MTA 1910. évi nagydíjával kitüntetve.)
  • A többnyílású merevítő gerendás függőhidak grafikai elmélete (Magyar Mérnök- és Építész Egyl. Közl. 1908)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Wikimedia Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kherndl Antal témájú kategóriát.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 914. o.  
  • Végh Ferenc: K. A. In: Magyar Tudóslexikon. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest: BETTER, MTESZ, OMIKK, 1997. 460. o.
  • Rudolf, R. & Ulreich, E. (1988) Karpatendeutsches biographisches Lexikon, Arbeitsgemeinschaft der Karpatendeutschen aus der Slowakei, Stuttgart, ISBN 3-927096-00-8.