Kalle Päätalo

Kalle Päätalo
1958-ban
Élete
Született	1919. november 11. Jokijärvi, Finnország
Elhunyt	2000. november 20. (81 évesen) Tampere University Hospital, Finnország
Szülei	Riitu Päätalo Herman Päätalo
Házastársa	Helvi Ojala (1944. május 28. – nem ismert, 1, válás)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	regény
Kitüntetései	Thanks for the Book Award (1970) professzor úr/asszony A Finn Oroszlánrend Pro Finlandia érme (1978. december 6.) Commander First Class of the Order of the White Rose of Finland (1994. december 6.) Commander of the Order of the Lion of Finland (1988. december 6.) Medal of Liberty, 1st Class
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalle Päätalo témájú médiaállományokat.

Kaarlo (Kalle) Alvar Päätalo (1919. november 11. – 2000. november 20.) finn író. A 20. század egyik leghíresebb finn regényírója volt.

Élete

Taivalkoskiban született, Oulu megyében, szegény körülmények közé. Apja időszakos mentális gyengesége miatt tulajdonképpen 14 éve kora óta ő tartotta el a családját, közben arról álmodozott, hogy író lesz. A téli háborúban majd az azt követő második világháborúban rövid szolgálatot teljesített, ezalatt meg is sérült azonban. A háború után Tamperébe költözött, építésznek tanult, ezalatt meg rövid történeteket írt, amiket az újságok közöltek. Kétszer házasodott, második házasságából két lánya született, Riitta Liisa (1956-) és Elina Tuulikki (1959-2008).

1958-ban debütált íróként, az első könyve helyszíne Tampere volt. Második regényében, a Mindennapi kenyerünkben a szülői táj volt a háttér. Ettől kezdve szabadúszó íróként tevékenykedhetett és 1962-től haláláig évente kiadott egy könyvet. 1971-ben adta ki a később 27 részesre sikeredett Juuret Iijoen törmässä (Gyökerek az Iijoki medrében) című regényét, amely lehet, hogy a világ leghosszabb önéletrajzi írása (összesen 17 000 oldal).

Díjai, tagságai

1961-től a finn írók társaságának tagja. 1970-ben Tack för böcken-díjat kapott. 1978-ban Pro Finlandia-díjat kapott és professzori címet. 1994-ben az Oului Egyetem díszdoktora lett. 1999-ben Väinö Linna- és Suomi-díjat kapott. Élete során 39 regényt, két novellagyűjteményt adott ki. Több írását halála után adták ki. Könyveiből négy filmet forgattak. Könyveit angolra, svédre is lefordították.

Könyvei

Koillismaa-sorozat

• Koillismaa (1960)
• Selkosen kansaa (1962)
• Myrsky Koillismaassa (1963)
• Myrskyn jälkeen (1965)
• Mustan lumen talvi (1969)

Iijoki-sorozat

• Huonemiehen poika (1971)
• Tammettu virta (1972)
• Kunnan jauhot (1973)
• Täysi tuntiraha (1974)
• Nuoruuden savotat (1975)
• Loimujen aikaan (1976)
• Ahdistettu maa (1977)
• Miinoitettu rauha (1978)
• Ukkosen ääni (1979)
• Liekkejä laulumailla (1980)
• Tuulessa ja tuiskussa (1981)
• Tammerkosken sillalla (1982)
• Pohjalta ponnistaen (1983)
• Nuorikkoa näyttämässä (1984)
• Nouseva maa (1985)
• Ratkaisujen aika (1986)
• Pyynikin rinteessä (1987)
• Reissutyössä (1988)
• Oman katon alle (1989)
• Iijoen kutsu (1990)
• Muuttunut selkonen (1991)
• Epätietoisuuden talvi (1992)
• Iijoelta etelään (1993)
• Pato murtuu (1994)
• Hyvästi, Iijoki (1995)
• Pölhökanto Iijoen törmässä (1998)

Más könyvek

• Ihmisiä telineillä (1958)
• Ennen ruskaa (1964)
• Koillismaa kuvina (1964)
• Viimeinen savotta (1966)
• Nälkämäki (1967)
• Kairankävijä (1968)
• Höylin miehen syksy (1970)
• Susipari (1971)
• Reissumies ja ämmänlänget / Ankara maa (1976)
• Sateenkaari pakenee (1996)
• Juoksuhautojen jälkeen (1997)
• Mustan Lumperin raito (1999)
• Selkosten viljastaja (2000)
• Kannaksen lomajuna (2001)
• Vikke Nilon tarina (2002)
• Isäni Hermanni (2003)
• Riitun poika (2004)
• Ihmisiä Iijoen törmällä (2005)
• Montuissa ja tellingeillä (2006)
• Linjoilla ja linjojen takana (2007)

További információk

• Päätalo Intézet
• Kirjasto Virma – Kalle Päätalo -kirjailijaesittely
• Kalle Päätalo Társaság Archiválva 2008. december 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
• YLE/Elävä arkisto: Henkilökuva vuodelta 1987
• Oulun kaupunginkirjaston Pakkala-tietokanta