J. D. Salinger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
J. D. Salinger
Jd salinger signature.png
Élete
Született 1919. január 1.
New York
Elhunyt 2010. január 27. (91 évesen)
Cornish, New Hampshire
Nemzetiség amerikai
Pályafutása
Fontosabb művei Zabhegyező
Hatottak rá Sherwood Anderson, Anton Pavlovics Csehov , F. Scott Fitzgerald, Gustave Flaubert, Ernest Hemingway, Franz Kafka, Ring Lardner, Lev Nyikolajevics Tolsztoj
Hatása Stephen Chbosky, Bret Easton Ellis, Jonathan Safran Foer, Murakami Haruki, Tom Robbins, Philip Roth, Louis Sachar, John Updike, Richard Yates, Igor Štiks
J. D. Salinger Signature.svg
J. D. Salinger aláírása

Jerome David Salinger (New York, 1919. január 1. – Cornish, New Hampshire, 2010. január 27.[1]) amerikai prózaíró, aki leginkább 1951-es Zabhegyező (The Catcher in the Rye) című regényéről és visszahúzódó természetéről ismert. 1965 óta nem publikált, és 1980 óta interjút sem adott.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Manhattanben született, lengyel zsidó apa és ír katolikus anya gyermekeként.[2] Apja húsimporttal foglalkozott. Az ifjú Salinger Manhattan nyugati felének különböző állami iskoláit látogatta, majd a McBurney magániskolát választotta a 9. és 10. osztály elvégzéséhez. Ezután felvételt nyert a waynei (Pennsylvania) Valley Forge katonai akadémiára. Itteni élményeiről írta Zabhegyező című regényét. A New York University-t egy tengerjáró hajón kapott munka kedvéért hagyta el a második félév után. 1938-ban szülei Bécsbe küldték, hogy az apja cégénél tanuljon és fejlessze német és francia nyelvtudását. Egy hónappal az Anschluss előtt hagyta el Ausztriát. A collegeville-i (Pennsylvania) Ursinus College-ba iratkozott be, ahol egy félévet végzett el. 1939-ben a Columbia Egyetemen irodalmat hallgatott Whit Burnetnél. Ő közölte először lapjában Salinger egyik írását. 1942-ben behívták a hadseregbe, részt vett a normandiai partraszállásban, a koncentrációs táborok felszabadításában. A hadseregnél ismerte meg Ernest Hemingway-t is. Feleségül vett egy alacsony beosztású német hivatalnokot, akit magával vitt Amerikába, de kapcsolatuk néhány hónap után megromlott, Sylvia visszatért Németországba.

1948-tól a The New Yorker című újságban publikált, amely már hat évvel korábban is kért tőle írást, egy részben önéletrajzi tárgyú művét, a Slight Rebellion off Madisont, de ezt a háború miatt csak 1946-ban jelentették meg. A Slight Rebellion off Madisonban jelenik meg Holden Caulfield, akinek később egy egész regényt szentelt, főművét: az 1951-ben megjelent Zabhegyezőt (Catcher in the Rye). A művet szabadszájúsága miatt több országban és egyes amerikai államokban is betiltották.[3] Napjainkban évente 250 000 példányban kel el. 1953-ban néhány novelláját a The New Yorkerben közölték. 1961-ben adta ki a Franny and Zooey-t, 1963-ban a Magasabbra a tetőt, ácsok és Seymour: Bemutatás című kisregényeit. 1953-ban Cornish-ba (New Hampshire) költözött. Egy ideig részt vett a helyi közösség és az egyetemi diákság életében, később teljesen visszavonult, majd Marlow-ba költözött. 1955-ben összeházasodott Claire Douglas egyetemistával, aki a kedvéért abbahagyta tanulmányait. Két gyermekük született, Margaret és Matthew. A Franny and Zooey című művében Franny figurája Claire életén alapul. 1965-ben elváltak és azóta nem publikált új művet sem. 1978-ban a Newsweek felröppentette a hírt, hogy egy nagyobb, második világháborús, romantikus regény kiadására készül, azonban a hír tévesnek bizonyult. A világtól elvonultan élt. 1972-ben egy évig viszonya volt Joyce Maynard 18 éves írónővel. Az ezredfordulón lánya, Margaret Dream Catcher: A Memoire címmel adta ki visszaemlékezéseit, amelyben sok Salinger-legendát megcáfolt. Az író harmadik felesége a nála negyven évvel fiatalabb Colleen O'Neill volt.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zabhegyező („The Catcher in the Rye”, 1951)
  • Kilenc történet („Nine Stories”, 1953)
    • Ilyenkor harap a banánhal („A Perfect Day for Bananafish”, 1948)
    • Ficánka bácsi Connecticutban („Uncle Wiggily in Connecticut”, 1948)
    • Öt perccel az eszkimó háború előtt („Just Before the War with the Eskimos”, 1948)
    • A nevető ember („The Laughing Man”, 1949)
    • Lenn a dingiben („Down at the Dinghy”, 1949)
    • Alpári történet Esmének, szeretettel („For Esmé with Love and Squalor”, 1950)
    • Szemem zöld és csacska szám („Pretty Mouth and Green My Eyes”, 1951)
    • De Daumier-Smith kék korszaka („De Daumier-Smith's Blue Period”, 1952)
    • Teddy („Teddy”, 1953)
  • Franny és Zooey („Franny and Zooey”, 1961)
    • Franny („Franny”, 1955)
    • Zooey („Zooey”, 1957)
  • Magasabbra a tetőt, ácsok és Seymour: Bemutatás („Raise High the Roof Beam, Carpenters and Seymour: An Introduction”, (1963)
    • Magasabbra a tetőt, ácsok („Raise High the Roof-Beam, Carpenter”s, 1955)
    • Seymour: Bemutatás („Seymour: An Introduction”, 1959)

Kiadott történetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Go see Eddie (1940)
  • The Hang of It (1941)
  • The Long Debut of Lois Taggett (1942)
  • A Boy in France (1945)
  • This Sandwich Has No Mayonnaise (1945)
  • A Girl I Knew (1948)
  • Slight Rebellion off Madison (1946)

Kiadott de antológiában nem szereplő történetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • The Young Folks (1940)
  • The Heart of a Broken Story (1941)
  • Personal Notes of an Infantryman (1942)
  • The Varioni Brothers (1943)
  • Both Parties Concerned (1944)
  • Soft Boiled Sergeant (1944)
  • Last Day of the Last Furlough (1944)
  • Once a Week Won't Kill You (1944)
  • Elaine (1945)
  • The Stranger (1945)
  • I'm Crazy (1945)
  • A Young Girl in 1941 with No Waist at All (1947)
  • The Inverted Forest (1947)
  • Blue Melody (1948)
  • Hapworth 16, 1924 (1965)

Kiadatlan történetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • The Ocean Full of Bowling Balls
  • The Last and Best of the Peter Pans
  • Two Lonely Men (1944)
  • The Children's Echelon (1944)
  • The Magic Foxhole (1945)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Meghalt J. D Salinger, a Zabhegyező írója. Index.hu, 2010. január 28. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
  2. Anyja betért, amikor összeházasodott az apjával, és Jerome David a bar micvóján tudta meg, hogy csak apja született zsidó.
  3. Az „átkozott” szó például 255 alkalommal fordul elő benne.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Alexander, Paul. Salinger: A Biography. Los Angeles: Renaissance (1999). ISBN 1-58063-080-4 
  • Crawford, Catherine (editor). If You Really Want to Hear About It: Writers on J. D. Salinger and His Work. New York: Thunder's Mouth (2006). ISBN 978-1560258803 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
J. D. Salinger témában.