Willem Blaeu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Willem Blaeu
VV2-WILLEM-JANSZOON-BLAEU.jpg
Született
1571
Alkmaar
Elhunyt
1638 (67 évesen)
Amszterdam
Foglalkozása térképész
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Willem Blaeu témájú médiaállományokat.

Willem Blaeu (Alkmaar, 1571Amszterdam, 1638 október 21.) holland térképész, atlaszkészítő és -kiadó volt. Esetleges névváltozatai: Willem Janszoon Blaeu, Guilielmus Janssonius Caesius, Willem Jansz, Willems Jans Zoon, Guilielmus vagy G. Blaeu.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1561-ben egy jómódú heringkereskedő fiaként látta meg a napvilágot Alkmaarban. Édesapja örökébe kellett volna lépnie a sikeres vállalkozásban, ám ő sokkal több érdeklődést mutatott a matematika és az csillagászat iránt.1594 és 1596 között a dán csillagász, Tycho Brahe tanítványa volt. Ez idő alatt megfelelő képesítést szerzett, mint hangszer- és földgömbkészítő.

Miután visszatért Hollandiába, 1603 körül Amszterdam környékén elvonultan élt és térképeken dolgozott. Hazájában a tengeri kereskedelemhez és a flották irányításához elengedhetetlenek voltak a térképek. A 17. században a szöveges atlaszok élik virágkorukat, amelyeken magyarázó szövegek kísérik az egyes ábrákat. Ebben az időszakban a térképkészítők, köztük Blaeu is fontos szerephez jutottak. Elkészítette ország- és tengeri térképeit is, valamint egy világtérképet is megalkotott 1605-ben. 1630-ban megjelent első könyve Atlas Appendix címmel. Majd az általa készített, nyomtatott művek birtokában lehetősége nyílt elkészíteni egy újabbat. Néhányat ezen művek közül felhasznált az 1635-ben kiadott Atlas Novus-ban. 1629-ben számos rézmetszetet vásárol meg Jodocus Hondiustól. Ezek nagy segítséget nyújtottak a számára, következő saját atlaszának kiadásában. A megjelent 60 térképből 37 származik Hondiustól. Magyarország és Erdély térképével 1635-től találkozunk latin, francia, német vagy holland hátoldali szöveggel. 1633-ban kinevezték a Holland Kelet-Indiai Társaság térképkészítőjének.

Szerkesztője és kiadója volt Willebrord Snell, Adriaan Metius, Gerhard Johann Vossius, valamint a történész és költő Pieter Corneliszoon Hooft munkáinak. Misztótfalusi Kis Miklós az ő nyomdájukban töltötte tanulóidejét.[1]

Két fia született, Johannes (1596?-1673), és Cornelis Blaeu (1610-1644) , akik apjuk halála után folytatták térképkészítő és kiadó üzletét. Johannes 1662-ben kezdte meg az Atlas Major kiadását latin, francia, német és spanyol szöveggel. A különböző nyelvű kiadások kb. 600 térképet tartalmaznak. Az atlaszsorozat kiadása 1672-ben fejeződött be. Ugyanebben az évben a nyomda, a térképek és a rézlemezek nagy része a tűzvész áldozata lett. A nyomdakészlet egy részét 1674-ben elárverezték, de Johannes és fivére 1695-ig tovább dolgoztak.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nova totius terrarum orbis geographica ac hydrographica tabula nevű térképe (Amszterdam, 1635.)
Részlet a Theatrum Orbis Terrarumból
Hungaria Regnum, Atlas Novus, 1634.
  • Az Atlas Maior, sive Cosmographia Blaviana, a XVII. század nagy reprezentatív atlaszkiadásának
    egyike — talán legszebbike — már hosszú térképészeti és földrajzi adatgyűjtő munkálatokra
    tette fel a koronát.[2] Ez összes korábbi kiadások összefoglalása, bővítve és kiegészítve — 1662-ben jelent meg, 11 kötetben. Szedése kiválóan tipografált, a térképlapok — az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárának birtokában levő példányban mindenesetre — igen finoman színezettek. A III-VII fejezetig tartó részben szerepel Magyarország.[3]
  • Tweevoudigh Onderwijs, van de Hemelsche en Aerdsche Globen… (Kétszeres instrukció az
    égi és földgömbök használatára.. .)
  • Het Licht der Zee-vaert. . . (A tengerhajózás lámpása) című kötete, tengeri térképekkel
    és szöveggel, első kötetében 19, a másodikban 22 térképpel; a szöveg 115, illetve 127
    lap volt. A hajósok körében nagy népszerűségnek örvendett..[4]
  • Az Atlas Novus... című munkáját halála után fia, Johannes fejezte be. Ennek egy 1641/42-ből származó németnyelvű kiadása megtalálható az Országos Széchényi Könyvtár állományában. Az atlasz háromkötetes. Az első kötetben található Magyarország és Erdély leírása is melynek címe Das Königreich Ungarn. A 40. lapon kezdődik a szöveg és az ország közigazgatási szervezetét táblázatszerűén mutatja be. [5] Ezen a mintegy 1:15 000 000 méretarányú térképen Magyarországnak, Erdély és Horvátország nélkül — ezek különálló országokként vannak jelezve — mintegy 6 cm2-nyi terület jutott. Ezen a kis területen a térkép mégis 28 várat és várost tüntet fel, köztük: Presburg (Pozsony), Leutse (Lőcse),Tokay, Komar (Komárom); Gran (Esztergom).Egy-két tévedéstől eltekintve a városok lokalizálása pontosnak mondható. A főbb helységek kiemelése általában jónak mondható, bár néhány jelentős város pl. Pécs, Nagyvárad kimaradt. [6] Megtalálható még a nagy Duna-térkép is Danubius fluvius Europae maximus a fontibus ad ostia... címmel, mely a kereszténység és a mohamedánság szembenállását mutatja be. Az előbbit képviselő uralkodó arcvonásaiban II. Rudolf császárra lehet ráismerni. E térképet korábbi atlaszok felhasználásával készítette el, hiszen a tizenötéves háborúra vonatkozó utalásokat találunk benne. Az atlasz második és harmadik kötete 1642-ben keletkezett.[5]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tevan Andor: A könyv évezredes útja Budapest, Gondolat, 1984. 19. fejezet A könyvnyomtatás fénykora Németalföldön elektronikus változat: http://mek.oszk.hu/01600/01650/html/fejez19.htm
  2. A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1978. p.343. Fallenbüchl Zoltán http://epa.oszk.hu/01400/01464/00015/pdf/343-405.pdf
  3. A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1978. p.357. Fallenbüchl Zoltán http://epa.oszk.hu/01400/01464/00015/pdf/343-405.pdf
  4. A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1978. p.345. Fallenbüchl Zoltán http://epa.oszk.hu/01400/01464/00015/pdf/343-405.pdf
  5. ^ a b A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1978. p.349. Fallenbüchl Zoltán http://epa.oszk.hu/01400/01464/00015/pdf/343-405.pdf
  6. A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1978. p.362. Fallenbüchl Zoltán http://epa.oszk.hu/01400/01464/00015/pdf/343-405.pdf

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1978. 343-406. Fallenbüchl Zoltán
(elektronikus változat: http://epa.oszk.hu/01400/01464/00015/pdf/343-405.pdf)