Lustenau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lustenau
HllStPeter Paul Lusteanu.jpg
Szent Péter és Szent Pál templom
Lustenau címere
Lustenau címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Vorarlberg
Kerület Dornbirn
Polgármester Hans-Dieter Grabher
Irányítószám 6890, 6893
Körzethívószám 05577
Népesség
Teljes népesség 20 665 fő (2008. márc 31.) +/-
Népsűrűség 909 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 404 m
Terület 22,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lustenau  (Ausztria)
Lustenau
Lustenau
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 25′ 47″, k. h. 9° 39′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 47″, k. h. 9° 39′ 35″
Lustenau weboldala

Lustenau város Ausztriában, Vorarlberg tartományban. A város lakói elszigetelt tájnyelvet beszélnek. Legnagyobb kisebbsége a török, kb. 1500 fő.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közvetlenül a svájci határnál, a Rajna mellett, az Öreg-Rajna (Alter-Rhein) torkolatánál található.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első említése 887-ből való, Lustenouua néven. A város csak 1830-tól tartozik végérvényesen Ausztriához, előtte Svájc, illetve (a Német-Római Birodalmon belül) Bajorország birtoka, illetőleg a napóleoni háborúkat követő zűrzavarban rövid időre (1806 körül) független grófság volt. Ferenc Józseftől "Marktgemeinde"-rangot kapott, ma a legnagyobb ilyen Ausztriában.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vorarlbergi labdarúgás bölcsőjének tartják.

Magyar vonatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A konstanzi zsinatra (1414-1418) érkező Zsigmond királyt ötezer magyar huszár kísérte, akiket Svájc nem engedett területére, így ők osztrák oldalon maradtak és évekig a város környékén táboroztak. A legenda szerint táboruk nagy közkedveltségnek örvendett a környék hölgyei körében, innen a város neve (magyarul kb. kéjmező).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pethő-Szombathy: Ausztria útikalauz, Bp. 1971
  • Juhász László: Ausztria magyar emlékei, Lakitelek, 2005
  • [1]