Lustenau
| Lustenau | |
 |
|
| Szent Péter és Szent Pál templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Vorarlberg |
| Kerület | Dornbirn |
| Polgármester | Hans-Dieter Grabher |
| Irányítószám | 6890, 6893 |
| Körzethívószám | 05577 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 20 665 fő (2008. márc 31.) +/- |
| Népsűrűség | 909 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 404 m |
| Terület | 22,55 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Lustenau
Pozíció Ausztria térképén
|
|
| é. sz. 47° 25′ 47″, k. h. 9° 39′ 35″ | |
| Lustenau weboldala | |
Lustenau város Ausztriában, Vorarlberg tartományban. A város lakói elszigetelt tájnyelvet beszélnek. Legnagyobb kisebbsége a török, kb. 1500 fő.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Közvetlenül a svájci határnál, a Rajna mellett, az Öreg-Rajna (Alter-Rhein) torkolatánál található.
Történelme [szerkesztés]
Első említése 887-ből való, Lustenouua néven. A város csak 1830-tól tartozik végérvényesen Ausztriához, előtte Svájc, illetve (a Német-Római Birodalmon belül) Bajorország birtoka, illetőleg a napóleoni háborúkat követő zűrzavarban rövid időre (1806 körül) független grófság volt. Ferenc Józseftől "Marktgemeinde"-rangot kapott, ma a legnagyobb ilyen Ausztriában.
Sport [szerkesztés]
A vorarlbergi labdarúgás bölcsőjének tartják.
Magyar vonatkozás [szerkesztés]
A konstanzi zsinatra (1414-1418) érkező Zsigmond királyt ötezer magyar huszár kísérte, akiket Svájc nem engedett területére, így ők osztrák oldalon maradtak és évekig a város környékén táboroztak. A legenda szerint táboruk nagy közkedveltségnek örvendett a környék hölgyei körében, innen a város neve (magyarul kb. kéjmező).
Források [szerkesztés]
- Pethő-Szombathy: Ausztria útikalauz, Bp. 1971
- Juhász László: Ausztria magyar emlékei, Lakitelek, 2005
- [1]
