Csobánc vára

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csobánc vára
CivertanCsobanc1.jpg
Csobánc vára légifotón
Ország  Magyarország
Mai település Gyulakeszi
Tszf. magasság 378 m

Épült 1272 előtt
Elhagyták 1709
(az osztrákok felrobbantották)
Állapota rom
Építőanyaga
Elhelyezkedése
Csobánc vára  (Magyarország)
Csobánc vára
Csobánc vára
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 25″, k. h. 17° 30′ 22″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 25″, k. h. 17° 30′ 22″
Csobánc vára weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csobánc vára témájú kategóriát.

Csobánc vára Veszprém megyében, a Csobánc hegyen található. A 13. században épült, ma rom. Régészeti feltárása folyamatban van.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várról az első említést egy 1270-es oklevél teszi, de építése már az 1250-es évek környékén elkezdődhetett. A Rátót nembeli Gyulaffy család tulajdona volt a 17. század második feléig, építtetői eredetileg diszeli nemesek.

Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halála után Habsburg Miksa betöréseinek a vár is áldozatául eshetett volna, de Kinizsi Pál parancsára erődítménnyé kezdték alakítani. Ennek köszönhetően később egyik török ostrom sem tudta bevenni. Evlija Cselebi történetíró a vesztes török sereg elvonulásakor említést is tesz a várról.

1669-ben a herceg Esterházy-család vásárolta meg. Bécsben a lerombolása mellett döntöttek, de a Rákóczi-féle szabadságharc kitörése ezt megakadályozta. 1705-ig császári katonaság tartotta birtokban, de Domonkos Ferenc és Kisfaludy László kuruc csapatai elfoglalták. A vár ellen a legnagyobb ostrom 1707. február 25-én következett be. Jean-Louis Rabutin császári tábornagy sikertelenül próbálta meg elfoglalni mintegy ezer fős seregével. Szász Márton kuruc vice hadnagy vezetésével egy körülbelül 30 fős helyőrség, 30 főnyi bemenekült nemes, illetve asszonyok és gyermekek védekeztek. Az ellenséges, osztrákokból, szerbekből, labanc-magyar és dán katonákból álló sereg majdnem 400 főt veszített el a csata során, köztük 52 tisztet. Végül 1709-ben került ismét császári kézbe a vár, ekkor kezdődött meg robbantásos rombolása.

Feltárására 1953-ban indultak meg régészeti, feltárási kutatások, ám napjainkra rettenetes állapotba került, megóvása, felújítása sürgős tennivalókat kíván. E célból egy helybeli baráti társaság létrehozta a Csobánc Váráért Alapítványt 2003 májusában.

Az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csobánci vár több költőt és írót is megihletett a 19. század első felében. 1807-ben Kisfaludy Sándor verses epikát írt Csobánc címen. 1845-ben jelent meg Kis János visszaemlékezése életéről, melyben Csobáncot is megemlíti: „Egyszer kétszer felmentem a csobánci és hegyesdi várok omladványaihoz is, s a magasról a paradicsomhoz hasonlítható környéket szemléltem, vagy elmélkedésemmel a régi idők történeteibe merültem”. Vachott János „Balaton vidékén” című versében elragadtatással írt Csobánc, Tátika és Rezi látványáról.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csobánc vára témájú médiaállományokat.