Negyedik lateráni zsinat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Negyedik lateráni zsinat
Dátum 1215. november 11. - november 30.
Elismerte Katolikus egyház
Előző zsinat III. lateráni zsinat
Következő zsinat I. lyoni zsinat
Összehívó III. Ince pápa
Elnöklő III. Ince pápa
Résztvevők 1200
Viták témája gyónás, szentség
Dokumentumok és nyilatkozatok több mint 70 kánon
Időrendi lista

A negyedik lateráni zsinat a tizenkettedik egyetemes zsinat, III. Ince pápa hívta össze 1215. április 19-én. Mivel egy fél év telt el a meghirdetéstől az összegyűlésig, sokan tudtak jelen lenni. A tanács a lateráni palotában gyűlt össze.

A zsinat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zsinat abban a történeti helyzetben ült össze, amikor két keresztes hadjárat lezajlott. A harmadik keresztes hadjárat korlátozott eredményt hozott, a negyedik keserű tapasztalatokat. A tanács világi ügyekkel is foglalkozott. Megerősítette II. Frigyes német-római császárságát. A klérus egyhuszad jövedelmét kellett befizetni egy új keresztes hadjárat költségeire, melynek időpontját is kitűzték 1217. június 1.-re. A toulousi grófságot rábízza Jontforti Simonra.

Kánonok rendeletek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hitvallással kezdi rendeleteit. A szentlélekről és az egyházról szóló rész bővült, a szentségek közül a keresztség és az eucharisztia hangsúlyozottan előtérbe került. A keresztség egy materia és egy igével jön létre azaz a szentelt vízzel és a szentlélekkel. Dogmává emelkedik a szentáldozásban a bor és kenyér Krisztus testévé és vérévé változik. A keresztelés kiszolgáltatója bárki lehet, akár laikus, sőt eretnek is keresztelhet. Mindenki évente legalább egyszer végezzen szentáldozást.

3. kánon Leírja az eljárást eretnekek éd védik ellen.

9. kánon Az ünnepi szertartások nyilvános helyen, ahol különböző rítusú laikusok tartozkodnak.

13. kánon Tíltja az új szerzetesrendek alapítását, nehogy a nagy változatosság zavart okozzon az egyháznak.

18. kánon A papok nem végezhetnek sebészeti beavatkozást.

19. kánon Tiltja a vizzel való áldás osztást, és az ízzó vassal való igazságügyi vizsgálatokat és megpróbáltatásokat.

21. kánon "Omnis utriusque sexus". A felnőtt korú legalább évente egyszer végezze el a Szentáldozást.

50-52. kánon A házasság folyamata, a viszonyok akadályai, házasulandók kihirdetése.

78-79. kánon A zsidók és muzulmánok megkülönböztethető ruhaviseletei. A keresztény hercegeknek intézkedést kell hozniuk, hogy Jézus Krisztus káromolását megakadályozzák.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]