Első konstantinápolyi zsinat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Első konstantinápolyi zsinat
Council of Constantinople 381-stavropoleos church.jpg
Dátum 381. május - július 30.
Elismerte katolikus egyház, ortodox egyházak, antikhalkedóni egyházak, Asszír Keleti Egyház, anglikán egyház, evangélikus egyházak
Előző zsinat Első nikaiai zsinat
Következő zsinat Efezusi zsinat
Összehívó I. Theodosius római császár
Elnöklő Alexandriai Timóteus, Antióchiai Meletiosz, Nazianzi Szent Gergely, Konstantinápolyi Nektoriosz
Résztvevők 150 keleti püspök (Nyugatról egy sem)
Viták témája A Szentlélek istensége (a makedoniazmus, arianizmus, apollinarizmus, szabellianizmus ellen)
Dokumentumok és nyilatkozatok Nikaia–konstantinápolyi hitvallás, 7 kánon (a 3. vitatott)
Időrendi lista

Az első konstantinápolyi zsinat (381. május - július) a kereszténység második egyetemes zsinata.

Nagy Konstantin császár nem sokkal a nikaiai zsinat után az ariánusokhoz hajló Nikomédiai Euszebiosz és követői hatása alá került. Atanázt száműzte, és ha Arius 336-ban meg nem hal, visszafogadta volna az egyházba. A 342-ben, Szerdikában tartott birodalmi zsinaton a keleti és a nyugati résztvevők külön tartották üléseiket.

Jean Fouquet: Szentháromság, középkori ábrázolás

A nyugatiak védelmükbe vették Atanázt, és megújították a nikaiai hitvallást. A keletiek azonban elítélték Atanázt és az őt befogadó I. Gyula pápát is, és a nikaiaitól eltérő hitvallást fogalmaztak meg, majd rávették az ariánusbarát II. Constantius császárt egy újabb birodalmi zsinat összehívására, amely 359-ben Riminiben a nyugati, Szeleukiában a keleti püspökök részvételével össze is ült. Egység nem született: Riminiben kb. 400 püspök megújította a nikaiai hitvallást, amit Szeleukiában ismét nem fogadtak el.

Ekkor a császár száműzetés terhe mellett megparancsolta, hogy minden püspök írja alá az ariánus hitvallást. Iulianus (Julianus apostata) császár föloldotta a száműzetést, mert az így támadt belső ellentéttel akarta fölmorzsolni a kereszténységet. Az arianizmus azonban lassan veszített népszerűségéből, ugyanakkor fölmerült a makedonianizmus Szentlélek elleni eretneksége. Theodosius császár ezért zsinatot hívott össze, ez lett az első konstantinápolyi zsinat.

A "150 atya" zsinata elsősorban a Szentlélek istenségét (Sancta Trinitas) mondta ki a makedoniánusok (pneumatomachusok) ellen. Az első kánon minden "arianizáló" ellen irányul, mint például Apollinarisz, Szabelliosz, Ankürai Markellosz, Szirmiumi Photinosz, Eunomiosz és Eudoxiosz követői ellen. Hitvallása a nikaiai hitvallás.

A zsinaton csak keleti püspökök vettek részt, ugyanis a nyugatiak már korábban, tavasszal Riminiben tartottak zsinatot. I. Damáz pápa sem küldött képviselőket. Bár a 382-i konstantinápolyi helyi zsinat egy Damasus pápához intézett levelében már egyetemesnek mondja a zsinatot, egyetemes jellegét általánosan csak sokkal később fogadták el. A zsinat 3. kánonja, amely pátriárkátusi előjogokat igényelt Konstantinápoly számára, a nyugati egyházban és Alexandriában megbotránkozást váltott ki, és a pápák ezt a kánont meg se erősítették; a zsinatot csak implicite fogadták el, mégpedig csak a tanítói megnyilatkozások tekintetében. Egyetemesnek a khalkédóni zsinaton ismerték el, illetve nyugaton azáltal, hogy Vigiliusz pápa a második konstantinápolyi zsinatot jóváhagyta.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar katolikus lexikon
  • Hubert Jedin: A zsinatok története. Budapest, 1998.
  • Heinrich Denzinger - Peter Hünermann: Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai. Szent István Társulat, Budapest, 2004.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]