Első lyoni zsinat
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
| I. lyoni zsinat | |
| Dátum | 1245. június 28. - július 17. |
| Elismerte | Katolikus egyház |
| Előző zsinat | Negyedik lateráni zsinat |
| Következő zsinat | Második lyoni zsinat |
| Összehívó | IV. Ince pápa |
| Elnöklő | IV. Ince pápa |
| Résztvevők | 140-150 |
| Viták témája | papság bűnei, Jeruzsálem elvesztése, mongol fenyegetés, Konstantinápoly fenyegetettsége és vádemelés a császár ellen. |
| Dokumentumok és nyilatkozatok | 22 kánon |
| Időrendi lista | |
Az első lyoni zsinat a tizenharmadik egyetemes zsinat, amelyet IV. Ince pápa hívott össze 1245-ben, hogy II. Frigyes német-római császárt elítéljék.
Történeti előzmény [szerkesztés]
Európa számára keletről kedvezőtlen hírek érkeztek. Magyarországon lezajlott a tatárjárás, Jeruzsálemet elfoglalták a mohamedánok 1244-ben. A Konstantinápolyban berendezkedett latin császárság szorongatott helyzetbe került. Több pap nem tudott részt venni az ülésen a tatárjárás miatt, illetve, mert II. Frigyes német-római császár megfenyegette azokat.(Utóbbiak különösen a szicíliaiak és a németek). A zsinaton részt vett a konstantinápolyi latin császár II. Balduin, II. Frigyes ügyvédje,
A zsinat [szerkesztés]
A zsinatot ének vezette be, felhangzott a veni Creator, Spiritus, majd IV. Ince pápa megnyitotta a zsinatot, ekkor sorolta fel az egyház öt sebét, melyet a történelem eseményei okoztak az egyháznak. Ezeket összehasonlította saját bánatával.
Az egyház öt sebe:
- 1.A szegénység és a papság bűnei,
- 2 A szaracénok arcátlansága, akik elfoglalták Jeruzsálemet
- 3 A nagy kelet-nyugati egyházszakadás (skizma)
- 4 A mongol fenyegetés, a tatárok kegyetlenkedései Magyarországon
- 5 A II. Frigyes német-római császár egyházüldöző intézkedései
A zsinaton 22 kánon került rögzítésre, többségük egyházjogi vonatkozású volt. Eldöntötték, hogy megindítják az ötödik keresztes hadjáratot a Szentföld visszahódítására. A pápa magára vállalta a tatárok elleni hadjárat költségeit. A javadalmasok évi bevételük egyharmadát kellett befizetni a konstantinápolyi császárság megsegítésére, és a papság jövedelmének egyhuszad részét kellett költeni az ötödik keresztes hadjárat költségeire. A tatárjárás után 1245-ben a lyoni zsinat felszólította az európai uralkodókat, hogy országaik és a hívők védelméül várakat és fallal körülvett városokat építsenek. II. Frigyes német-római császárt pedig kiközösítették.
Forrás [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||
