Második lateráni zsinat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Második lateráni zsinat
Dátum 1139. április 4. - április 30.
Elismerte katolikus egyház
Előző zsinat Első lateráni zsinat
Következő zsinat Harmadik lateráni zsinat
Összehívó II. Ince pápa
Elnöklő II. Ince pápa
Résztvevők 500 püspök és apát
Viták témája szimónia, cölibátus, nicolaizmus, uzsora, eretnekségek.
Dokumentumok és nyilatkozatok 30 kánon
Időrendi lista

Második lateráni zsinat a tizedik egyetemes zsinat, amelyet 1139-ben II. Ince alatt tartottak április 4-től 30-ig. Azután hívta össze, miután meghalt II. Anaklét (ellenpápa), hogy a szakadással járó károkat enyhítse.

A zsinat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megnyítón II. Ince pápa felsorolta mindazokat a károkat, amelyeket a szakadás okozott. Evvel kapcsolatban azonnali hatállyal megfosztotta Anaklét híveit hivatalaiktól, vissza kellett adniuk pecsétgyűrűiket, pásztorbotjaikat és palliumjaikat. Bresciai Arnoldra hallgatást köteleztek. Szükség volt arra is, hogy a korábbi pápa, VII. Gergely pápa reformjait megerősítsék újra, és kánonokba rögzítsék. Nem lehetett a szerzeteseknek kóborolniuk. Tilos lett a kamatszedés, és sem jogi illetve orvosi tanulmányokat nem folytathattak. Ugyancsak betiltotta a nyílpuska használatát. Kiközösítette mindazokat, akik tagadtak néhány szentséget: az Oltáriszentséget, gyermekkeresztséget házasságot és papságot. A templomos lovagrendet a Szentszék kizárólagos juriszdikciója alá rendelték. A zsinaton az egyháztörténet másik nagy alakja is részt vett Clairvaux-i Szent Bernát.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]